A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
nap után üvegbe rakták, cukrozott szirupot öntöttek rá, melyet szegfűszeggel, fahéjjal, rummal ízesítettek. (Hajdúszovát, Kismarja, Almosd.) Befőzéssel tartósítottak különböző főzelékeket, így apróra vágott sóskát, zöldbabot, zöldborsót, passzírozott paradicsomot, szilvacefrét és még több hasonló anyagot. Cukor. A bolti cukor vidékünkön is a XIX. század második felétől terjed el. Korábban édesítésre mézet, vagy édes gyümölcsfélét használtak. A cukorrépát az 1860- as évektől uradalmak kezdték termelni. A paraszti üzemekben főleg az 1930-as évek végétől vetették. A háborús években többen próbálkoztak cukor főzéssel, de a gyártási technológiát nem ismerve csak a sötét színű, kellemetlen ízű melaszfokozatig jutottak el a főzésben.
ÁLLATI EREDETŰ ALAPKÉSZÍTMÉNYEK A tejfeldolgozás termékei Vidékünkön mind az oltó nélküli, vagy túró-tejkultúra, mind az oltás, vagy sajt tejkultúra megtalálható. 126 Az oltó nélküli tejkultúra első terméke az aludttej vagy szérdik. A tehéntejet szűrés után külön erre rendeltetett tejescsuprokban pincében vagy más hűvös helyen letették, s ott az a levegőben és a csupor falán levő erjesztő gombák hatására megaludt. E folyamat során részben kivált a tejben levő szemcsés tejzsír, a tejfel, részben kicsapódott a kazein nevű tejfehérje, és lezajlott maga a tejsavas erjedés. A hiedelem szerint mindez legtökéletesebben 14-16 °C körüli hőmérsékleten, s a közismert karcsúsított tejescsuporban mehetett végbe. 3-4 nap múlva a megaludt tej tetejéről leszedték a tejfelt. Az aludttej régies neve vidékünkön is szérdik, de ez a név ma már csak szólásban él: „alul van, mint a böjti szérdik". 127 A XIX. században * 128 Debrecen környékén és Biharban még széltiben ismerték. Az „agott tej" elnevezést vidékünkön nem ismerik. 129 Az aludttejet szívesen fogyasztották eredeti formájában nyersen, főleg meleg nyári estéken kedvelt eledel, kenyérrel. Újszentmargitán a savanykás aludttejet néha megcukrozták. 130 A sápi mazdazján szektabeliek az aludttejet főételként is fogyasztották, de szerencsendióval, zöldséggel is fűszerezték. GulusztCL Az elles utáni napokban forraláskor a tej összement, ez a guluszta, gulászta, a Tisza melléken gurászta. Magának a tejnek a neve föcstej, Konyáron pectej. A gulusztát nem mindenki szereti, de egyes helyeken a szomszédok kóstolót küldenek belőle egymásnak. Ahol készítik, ott reggeli étel, kenyérrel. Túró. A közönséges túró aludttejből készül, hevítéssel. Az aludttejet fazékban a tűzhely közelében helyezik el, ahol az néhány óra alatt összecsomósodik, elválik a savója. A kellő pillanatban a savót leszűrték, a túrót kézzel kinyomkodták, szétmorzsolták és keveset szikkasztották, majd főtt vagy sült tészták ízesítésére használták. A hevítés hőfokának és idejének megválasztásától függ, hogy milyen lesz a túró minősége. Tejfel. A tejszín mesterséges elválasztása, a tej szeparálás csak az 1930-as évek végétől vált ismertté. Éppen ezért régebben a tejfel egyértelműen az aludttej tetejéről leszedett, tehát már bizonyos erjedési folyamaton átment zsíros tejszínt jelentette. Bár volt, aki édes tejszínt óhajtott nyerni. Ilyenkor a tej fölét még az alvadás
- Page 1: VARGA GYULA A NÉPI TÁPLÁLKOZÁS
- Page 4 and 5: A kötet lektora: BŐDI ERZSÉBET
- Page 6 and 7: Debrecen, a hozzá tartozó pusztá
- Page 8 and 9: A táplálkozási rétegek elhatár
- Page 11 and 12: A NÉPI TÁPLÁLKOZÁS NÖVÉNYI ER
- Page 13 and 14: a pirított zsíros kenyeret dörzs
- Page 15 and 16: Gyümölcsfélék A népi táplálk
- Page 17 and 18: tottak. Itt az olajat világításr
- Page 19 and 20: Bubolyicska (Chaerophylum bulbosum)
- Page 21: Tárkony. Házilag is termeszthető
- Page 25 and 26: ÁLLATI EREDETŰ ALAPANYAGOK Az ál
- Page 27 and 28: Az állatok leöléséből nyert al
- Page 29 and 30: TŰZHELYEK, TÜZELŐANYAGOK, A SÜT
- Page 31 and 32: en tatyiga, kantaszekér, kuruglya
- Page 33: és az ugorkagyalu, a tésztareszel
- Page 36 and 37: Sajtolás Az olajtartalmú magokbó
- Page 38 and 39: Káposztasavanyítás Lényege, hog
- Page 42 and 43: előtt, tehát az este letett tejr
- Page 44 and 45: nyomkodták, amíg a savó jól ki
- Page 46 and 47: szalonna, majd hónapok múlva ó-s
- Page 48 and 49: debreceni cívisek voltak, azután
- Page 50 and 51: fehér hurkának. Mindkét hurkafaj
- Page 52 and 53: semyöje, hátulsó része a fara,
- Page 54 and 55: Módos gazdasszonyok nem egyszer az
- Page 56 and 57: n) Felvert galuska, kavart galuska,
- Page 58 and 59: csoportok, melyeken belül minősé
- Page 60 and 61: a levet lehetett használni ciberé
- Page 62 and 63: pergelt tísztaleves, azonkívül a
- Page 64 and 65: Itt tarhonyát is főzhettek, neve:
- Page 66 and 67: tek a krumplilevesbe Álmosdon. Itt
- Page 68 and 69: szántak a levesbe, ezt természete
- Page 70 and 71: Hurkaleves Több változatban ismer
- Page 72 and 73: ték korhelylevesnek . A savanyúk
- Page 74 and 75: tással berántották. (A fövő l
- Page 76 and 77: GYÜMÖLCSLEVESEK A gyümölcsleves
- Page 78 and 79: csak karikára szeletelt ecetes ubo
- Page 80 and 81: Csontleves Ezt a levest régen nem
- Page 82 and 83: Egyéb, különleges levesek Borlev
- Page 84 and 85: Kismarjában a legtekintélyesebb m
- Page 86 and 87: Néhány helyen rántást is tettek
- Page 88 and 89: Ecsedi István szerint versben bizt
ÁLLATI EREDETŰ ALAPKÉSZÍTMÉNYEK<br />
A tejfeldolgozás termékei<br />
Vidékünkön mind az oltó nélküli, vagy túró-tejkultúra, mind az oltás, vagy sajt<br />
tejkultúra megtalálható. 126<br />
Az oltó nélküli tejkultúra első terméke az aludttej vagy szérdik. A tehéntejet<br />
szűrés után külön erre rendeltetett tejescsuprokban pincében vagy más hűvös helyen<br />
letették, s ott az a levegőben és a csupor falán levő erjesztő gombák hatására megaludt.<br />
E folyamat során részben kivált a tejben levő szemcsés tejzsír, a tejfel, részben<br />
kicsapódott a kazein nevű tejfehérje, és lezajlott maga a tejsavas erjedés. A<br />
hiedelem szerint mindez legtökéletesebben 14-16 °C körüli hőmérsékleten, s a közismert<br />
karcsúsított tejescsuporban mehetett végbe. 3-4 nap múlva a megaludt tej tetejéről<br />
leszedték a tejfelt. Az aludttej régies neve vidékünkön is szérdik, de ez a név<br />
ma már csak szólásban él: „alul van, mint a böjti szérdik". 127<br />
A XIX. században<br />
* 128<br />
Debrecen környékén és <strong>Bihar</strong>ban még széltiben ismerték. Az „agott tej" elnevezést<br />
vidékünkön nem ismerik. 129<br />
Az aludttejet szívesen fogyasztották eredeti formájában nyersen, főleg meleg<br />
nyári estéken kedvelt eledel, kenyérrel. Újszentmargitán a savanykás aludttejet néha<br />
megcukrozták. 130<br />
A sápi mazdazján szektabeliek az aludttejet főételként is fogyasztották,<br />
de szerencsendióval, zöldséggel is fűszerezték.<br />
GulusztCL Az elles utáni napokban forraláskor a tej összement, ez a guluszta,<br />
gulászta, a Tisza melléken gurászta. Magának a tejnek a neve föcstej, Konyáron<br />
pectej. A gulusztát nem mindenki szereti, de egyes helyeken a szomszédok kóstolót<br />
küldenek belőle egymásnak. Ahol készítik, ott reggeli étel, kenyérrel.<br />
Túró. A közönséges túró aludttejből készül, hevítéssel. Az aludttejet fazékban a<br />
tűzhely közelében helyezik el, ahol az néhány óra alatt összecsomósodik, elválik a<br />
savója. A kellő pillanatban a savót leszűrték, a túrót kézzel kinyomkodták, szétmorzsolták<br />
és keveset szikkasztották, majd főtt vagy sült tészták ízesítésére használták.<br />
A hevítés hőfokának és idejének megválasztásától függ, hogy milyen lesz a túró minősége.<br />
Tejfel. A tejszín mesterséges elválasztása, a tej szeparálás csak az 1930-as évek<br />
végétől vált ismertté. Éppen ezért régebben a tejfel egyértelműen az aludttej tetejéről<br />
leszedett, tehát már bizonyos erjedési folyamaton átment zsíros tejszínt jelentette.<br />
Bár volt, aki édes tejszínt óhajtott nyerni. Ilyenkor a tej fölét még az alvadás