A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

Sajtolás
Az olajtartalmú magokból az olajat az úgynevezett olajütökben sajtolásal préselték
ki. 1 0 Nyíradonyban, Nyíracsádon visszaemlékeznek még a valóságos éksajtórcL
Megyénk más tájain már a múlt század vége óta csavaros, sőt a XX. században
hidraulikus olaisa itókát alkalmaztak, melyek rendszerint a malmokban működtek.
109
Megyénk református falvaiban az olajnak a táplálkozásban alig volt jelentősége.
Itt az olajat világításra használták. A katolikusoknál azonban az olaj fontos böjti zsírozó.
Az olajütőkben a szárított napraforgót-, tökmagot előbb hajalták. Az így nyert
mag neve Gáborjánban, Konyáron muszi, igen kedvelt csemege. Azután a magot
összezúzták, enyhén megpörkölték, majd kisajtolták. A présben visszamaradt olajpogácsát,
vagy disznópogácsát főként állatoknak adták, de a gyerekeknek is kedvelt
csemegéje volt.
A préselés a mustnyerésnek is fontos fázisa.
Erjesztéssel, lepárlással nyert alapkészítmények
Egyik legősibb erjesztett ital a bor, melyet kis mértékben étel alapanyagként is
használnak. Megyénk egész területén elsősorban a szőlőből készült bort ismerik. A
borkészítésben elsősorban a bihari, különösen az érmelléki szőlőkultúra a meghatározó.
Az itteni módszerek terjedtek el Debrecen környékén és a hajdúsági szőlőskertekben
is, 110 Sajnos, az Érmellék kivételével megyénk területén elég gyenge
minőségű bor termett, de a rossz vizeket ez is szerencsésen pótolta.
A bort általában természetes állapotában fogyasztották. Az érmelléki falukban
sokan készítettek ürmös bort, amikor bizonyos piros borokba a fehérüröm megszárított
szárát áztatták. 111 Reggelire sok helyen ittak vízzel hígított forralt bort, melyet
cukorral, borssal, szekfűszeggel fűszereztek. Ha ez kihűlt, édesbor a neve, melyet főként
az asszonyok kedveltek.
A bor a vendéglátás szinte elengedhetetlen kelléke volt. Bortermelő gazda portáját
nem hagyhatta el vendég anélkül, hogy meg ne kínálták volna egy pohár borral.
Az érmelléki falukban még az utcai járókelőket is behívták, ha az a gazdát megszólította.
A szeszmonopólium bevezetése előtt megyénk minden területén főztek pálinkát
is. 11
Igen sokan eladásra is főztek, bár ezt már korábbi helyhatósági rendeletek is
korlátozták. 113
Pálinkát főztek a szőlő törkölyéből, a hordó alján összegyűlt seprőből,
romlott borból és mindenféle gyümölcs cefréjéből. Búzából, rozsból, kukoricából,
burgonyából, répából csak a XX. században létesített szeszfőzdékben állítottak elő
alkoholt.