10.05.2014 Views

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

223 VAJDA 1979. 338.<br />

224 MNL I. 649.<br />

225 Ecsedi valószínűleg debreceni adatra támaszkodva állapítja meg: „a debreceni és tiszántúli ember<br />

főzeléknek nevez mindent, ami nem tészta". Ezt a mi gyűjtéseink nem igazolják, bár egyes hajdúsági<br />

városokban a főzelék valóban „főzött vastagételt" jelent. Hajdúnánáson pl. a rucáskását, tejes<br />

kását, tört krumplit egyaránt főzeléknek nevezték ECSEDI 1935. 96; DMNA 896-65.9.<br />

226 ECSEDI 1935. 96.<br />

227 VAJDA 1979. 338-339.<br />

228 SCHRAM 1961. 273.<br />

229 SCHRAM 1964. 589.<br />

230 DMNA 2025-82.47. LENGYEL Sándorné gyűjt.<br />

231 KUTHY 1906. I. 16.<br />

232 DMNA 963-66.8. Hajdúböszörmény<br />

233 Ecsedi szerint a törökök, szírek, bolgárok juhhússal, túróval, tojással töltve kedvelik. ECSEDI 1935.<br />

175. Ez is valószínűsíti, hogy a Balkán felől érkezett hazánkba. MN 2 I. 76.<br />

234 ECSEDI 1935. 103. Tágabb értelemben minden szemcsés dolog kásás. A dinnye, a sült tök, a<br />

krumpli, a körte. De kásás az olvadó jég, a zsír, a méz stb.<br />

235 ECSEDI 1935. 106.<br />

236 MN 2 I. 78.<br />

237 ECSEDI 1935. 106.<br />

238 ECSEDI 1935. 54-55.<br />

239 SZŰCS 1938. 225.<br />

240 Debrecenben gyakran főzték napszámosoknak. Ha nem volt elég zsíros, a gazdát kicsúfolták:<br />

.Feltette a tisztát, kását,<br />

Otthun hattá a szalonnát!"<br />

ECSEDI 1935. 18; Az N. BARTHA 1947.236. alatt közölt leírás téves, hiszen a közölt ételben<br />

nincs kása.<br />

241 ECSEDI 1935. 105; Erről szól a hortobágyi pásztornóta:<br />

„Magunk megesszük a húsát,<br />

A zsírjába főzünk kását.<br />

Kutya issza meg a vírit,<br />

Zsidó veszi meg a búrit.<br />

ECSEDI-BODNÁR 1927. 100.<br />

242 DMNA 896-61.11; DMNA 33/3-70.<br />

243 ECSEDI 1935. 94; DMNA 624-61. (Hajdúhadház)<br />

244 Az étel seggvéghurka, gyöngyöshurka néven a XVIII. században főúri konyhákon is ismerős volt.<br />

SCHRAM 1961. 272.<br />

245 KÓSA 1970. 361-374.<br />

246 SCHRAM 1964. 589.<br />

247 A cinke hasonlít a dunántúli dödölléhez. KARDOS 1943. 67.<br />

248 Ecsedi említi, hogy pl. a hortobágyi pásztor, ha krumplija elfogyott, kenyeret morzsáit az öreg tésztába.<br />

ECSEDI 1935. 19-20; Az „öhön" és a „tísztáskása" ügyben meddő vita folyt H. Fekete Péter<br />

és N. Bartha Károly között. N. BARTHA 1947. 235-237; H. FEKETE 1957. 167.<br />

249 ECSEDI 1935. 19-20.<br />

250 ECSEDI 1935. 107-108.<br />

251 Ecsedi szerint Debrecenben egy-két öregasszony ezt mondotta csuszának. Szerinte ez azonos lehet<br />

a Városi jkv. 1796. évben a 3. lapon közölt kölödör nevű galuskafélével. ECSEDI 1935. 108. Ez<br />

nem valószínű, hogy így van. Vö. MN 2 I. 79.<br />

252 ECSEDI 1935. 173.<br />

253 Hajdúhadházon Enyedi József jegyezte le a következő mondásokat: „Kínlódik, mint a káposzta hús<br />

nélkül", „A káposzta csak túróval jó" (azaz disznó orrával). „Akkor jó a káposzta, ha beledöglik a

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!