A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
223 VAJDA 1979. 338.<br />
224 MNL I. 649.<br />
225 Ecsedi valószínűleg debreceni adatra támaszkodva állapítja meg: „a debreceni és tiszántúli ember<br />
főzeléknek nevez mindent, ami nem tészta". Ezt a mi gyűjtéseink nem igazolják, bár egyes hajdúsági<br />
városokban a főzelék valóban „főzött vastagételt" jelent. Hajdúnánáson pl. a rucáskását, tejes<br />
kását, tört krumplit egyaránt főzeléknek nevezték ECSEDI 1935. 96; DMNA 896-65.9.<br />
226 ECSEDI 1935. 96.<br />
227 VAJDA 1979. 338-339.<br />
228 SCHRAM 1961. 273.<br />
229 SCHRAM 1964. 589.<br />
230 DMNA 2025-82.47. LENGYEL Sándorné gyűjt.<br />
231 KUTHY 1906. I. 16.<br />
232 DMNA 963-66.8. Hajdúböszörmény<br />
233 Ecsedi szerint a törökök, szírek, bolgárok juhhússal, túróval, tojással töltve kedvelik. ECSEDI 1935.<br />
175. Ez is valószínűsíti, hogy a Balkán felől érkezett hazánkba. MN 2 I. 76.<br />
234 ECSEDI 1935. 103. Tágabb értelemben minden szemcsés dolog kásás. A dinnye, a sült tök, a<br />
krumpli, a körte. De kásás az olvadó jég, a zsír, a méz stb.<br />
235 ECSEDI 1935. 106.<br />
236 MN 2 I. 78.<br />
237 ECSEDI 1935. 106.<br />
238 ECSEDI 1935. 54-55.<br />
239 SZŰCS 1938. 225.<br />
240 Debrecenben gyakran főzték napszámosoknak. Ha nem volt elég zsíros, a gazdát kicsúfolták:<br />
.Feltette a tisztát, kását,<br />
Otthun hattá a szalonnát!"<br />
ECSEDI 1935. 18; Az N. BARTHA 1947.236. alatt közölt leírás téves, hiszen a közölt ételben<br />
nincs kása.<br />
241 ECSEDI 1935. 105; Erről szól a hortobágyi pásztornóta:<br />
„Magunk megesszük a húsát,<br />
A zsírjába főzünk kását.<br />
Kutya issza meg a vírit,<br />
Zsidó veszi meg a búrit.<br />
ECSEDI-BODNÁR 1927. 100.<br />
242 DMNA 896-61.11; DMNA 33/3-70.<br />
243 ECSEDI 1935. 94; DMNA 624-61. (Hajdúhadház)<br />
244 Az étel seggvéghurka, gyöngyöshurka néven a XVIII. században főúri konyhákon is ismerős volt.<br />
SCHRAM 1961. 272.<br />
245 KÓSA 1970. 361-374.<br />
246 SCHRAM 1964. 589.<br />
247 A cinke hasonlít a dunántúli dödölléhez. KARDOS 1943. 67.<br />
248 Ecsedi említi, hogy pl. a hortobágyi pásztor, ha krumplija elfogyott, kenyeret morzsáit az öreg tésztába.<br />
ECSEDI 1935. 19-20; Az „öhön" és a „tísztáskása" ügyben meddő vita folyt H. Fekete Péter<br />
és N. Bartha Károly között. N. BARTHA 1947. 235-237; H. FEKETE 1957. 167.<br />
249 ECSEDI 1935. 19-20.<br />
250 ECSEDI 1935. 107-108.<br />
251 Ecsedi szerint Debrecenben egy-két öregasszony ezt mondotta csuszának. Szerinte ez azonos lehet<br />
a Városi jkv. 1796. évben a 3. lapon közölt kölödör nevű galuskafélével. ECSEDI 1935. 108. Ez<br />
nem valószínű, hogy így van. Vö. MN 2 I. 79.<br />
252 ECSEDI 1935. 173.<br />
253 Hajdúhadházon Enyedi József jegyezte le a következő mondásokat: „Kínlódik, mint a káposzta hús<br />
nélkül", „A káposzta csak túróval jó" (azaz disznó orrával). „Akkor jó a káposzta, ha beledöglik a