A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Bubolyicska (Chaerophylum bulbosum). A Tisza mellékén bubályka, mogyorófü<br />
a neve. Erdei tisztásokon, lapályos réteken fordul elő. Gumós gyökerét tavasszal a<br />
gyerekek kiásták, és nyersen elfogyasztották. Nagyobb mennyiségben nem gyűjtötték.<br />
52<br />
Édesgyökér (Glycyrohica echinata). Kertekben, de vadon terem, főként a porhanyós<br />
fekete földet kedveli. Föld feletti szára kb. 1 méterre növő cserje, akácfaszerű<br />
levelekkel. A föld alatt évente több méterre nyúló, ujjnyi vastagra is duzzadó,<br />
szőlőcukor tartalmú gyökerét tavasszal kiássák, s ezt régen a gyerekek úgy rágták,<br />
mint ma a rágógumit. Sokan vízben oldott édeskés levét köhögés ellen itták.<br />
Erdei szamóca (Fragaria virides). Megyénkben csak az erdős tájakon gyakori,<br />
vagy ott, ahol régen erdők voltak. Nagyobb mennyiségben nem nagyon gyűjtik, de a<br />
megtalálóknak kedvelt csemege.<br />
Bengyele (elecske, csella). A gyékény (Typha augustifilia) lisztes gyökértörzse.<br />
Vizenyős réteken gyűjtötték. Ott állítólag hasznos ínségeledel volt, de rendszeresen<br />
3<br />
nem fogyasztották.<br />
A gledicsia vagy koronaakác (Gleditsia triacanthos) csöves termését a Berettyó-melléki<br />
falvakban szentjánoskenyérnek nevezték. A gyerekek a csöves termés<br />
belsejében található édeskés ízű húsos részt szopogatták. Újszentmargitán papkenyérnek<br />
is nevezték. 54<br />
Papsajt vagy mályvapogácsa. Az árokparton növő kerekmályva (malva neglecta)<br />
apró, húsos termése. Elég ízetlen gyümölcs, de a játszó gyerekek szívesen rágták.<br />
A szőlő bajusza. Az új hajtásokból kinövő kunkorgós zöld szárrészt, enyhén savanykás<br />
íze miatt sokan szívesen tépdesték és rágták.<br />
Gyermekláncfű vagy fügörhe (Taraxanum levigatum). Gyenge levelét gyűjtötték,<br />
s belőle salátát készítettek. Egyelőre csak a Tisza melékéről vannak adataink<br />
gyűjtésére. A bihari részeken méregnek tartják. 55<br />
Szélhajti tövis vagy ördögszekér (Xanthium spinosum). A Tisza mellékén gyenge<br />
hajtásából salátát öntöttek. 56<br />
Harmatkása . Több helyen ismerik, de gyűjtésére eddig megyénkből nincsenek<br />
adataink. 57<br />
Akácvirág (Robina pseudoacacia). A gyerekek akácvirágzáskor a virágok bibéjét<br />
kitépték s ezt megették. Püspökladányban, Egyeken agacsi- nak mondják.<br />
Szíkfű vagy kamilla (matricaria chamonilla). Megyénk minden részén, de különösen<br />
a hortobágyi szikes legelőkön nagy mennyiségben terem. Csaknem minden<br />
háznál tartottak kevés szárított szíkfű virágot, amelyből különböző betegségekre<br />
használatos gyógyteát főztek. Az 1930-as években Balmazújvároson volt nagy felvásárló<br />
központja.<br />
Hársfavirág. Néhányan gyűjtötték s gyógyteát főztek belőle. Hiedelem szerint<br />
a tüdőbajt gyógyította.<br />
Fehérüröm (Artemisia absinthium). Sok helyen, főleg az érmelléki falvakban ürmösbor<br />
készítéséhez használták. 58<br />
Kakukfü (Thymus serpillum vulgaris). Ritkán használatos ételízesítő, vagy<br />
gyógytea készítéséhez használt növény.