A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A keresztelő már olyan társas összejövetel, amelyen a közeli rokonság, szomszédság,<br />
műrokonság, gyakran 50-100 fő is összejött. így ennek étrendje is híven<br />
reprezentálja a gazda társadalmi-, vagyoni helyzetét.<br />
Általában a vasárnapi étrend a meghatározó, vagyis a húsleves csigatésztával<br />
(Hajdúböszörményben grízgaluskával), a töltött káposzta, paprikás, sült húsok és<br />
tésztafélék. Utóbbi lehet kalács, vagy újabban cukros édes tészták. Debrecenben<br />
1<br />
régen elmaradhatatlan volt a sült kappan. Kábán a délelőtt érkező vendégek rumos<br />
teát kaptak, délben a húsleves után töltött tyúk volt, végül rétes. Nagykerekiben<br />
szinte elmaradhatatlan volt a csőröge. Természetesen nem hiányozhatott a bor és a<br />
pálinka.<br />
A keresztelő ebéd rendszerint a késő esti órákig elhúzódott, sokszor zenés mulatságban<br />
folytatódott, ami azt jelenti, hogy a kínálgatás is tovább tartott. Ilyenkor<br />
a tésztafélék, a kimaradt húsok, s természetesen a bor vitték a fő szerepet.<br />
A lakodalom vidékünkön is több napig tartó ceremónia, de a teljes násznépet<br />
összefogó eseménysorozat, a hozzátartozó hagyományos étkezésekkel egy nap és egy<br />
éjjel történik. A lakodalmat megelőző összejövetelek közül a kézfogó volt a legszámottevőbb<br />
esemény, amelyen közös étkezés is volt. Ilyenkor 40-50 rokon családot is<br />
meghívtak, s ezek este a lakodalomhoz hasonló vacsorát ettek. Ez Debrecenben a<br />
<strong>XX</strong>. század első felében a következőből állt: csigaleves tyúkhússal, töltött káposzta,<br />
pulyka, vagy kappan egészben sütve, malacpecsenye, befőttel, kalács, vagy fánk sült<br />
tészta (kürtőskalács), gyümölcs, kávé s természetesen bor. 8 2 Falun valamivel szerényebb<br />
volt az étrend, de itt is általában volt húsleves, töltött káposzta, sült húsok és<br />
tészták.<br />
Lakodalom előtti összejövetel volt a csigacsináló is, ahol a család és a rokonság<br />
nőtagjai elkészítették a szükséges csigát. Ez tehát elsősorban munkaalkalom volt,<br />
amely a késő délutáni órákban kezdődött, s amikor a csiga elkészült, este 10-11 óra<br />
körül, akkor „taposták be a végét", vagyis kezdődött valamiféle mulatság. Közben<br />
tehát kiadós nagy vacsorát nem tarthattak, de azért főztek csigalevest, megsütötték<br />
a levesben főtt húsokat, volt kalács és tésztafélék, s természetesen bor, pálinka.<br />
A lakodalmi fő esemény két háznál zajlott: a menyasszonyos háznál valamivel<br />
kisebb, a vőlegényes háznál nagyobb előkészületekkel. Az esküvőt vidékünkön legtöbbször<br />
délután tartották, de a lakodalomban segédkezők már kora reggeltől tevékenykedtek.<br />
Voltak mindig más faluból, városból érkező rokonok, akik már reggel<br />
megjöttek, így mindkét háznál már reggeliről is kellett gondoskodni. Ebből még nem<br />
csináltak nagy ügyet: mindenki azt evett, amit éppen találtak: tejeskávét, az előző<br />
nap már kisült kalácsot, a levágott baromfiak sült vérét, aprólékját stb.<br />
A vendégeket érkezésüktől kezdve egész napon át kb. óránként illett kínálni, így<br />
mindig volt kéznél valamilyen harapnivaló, ha más nem, kalács, fánk, csőröge, bor,<br />
kávé. Lakodalmakra rendszerint különböző módon fonott üres kalácsokat sütöttek,<br />
de elmaradhatatlan volt a lyukas kalács.<br />
Délben mindkét háznál viszonylag szerény ebédet tálaltak a más helyről érkezők<br />
és a lakodalomban tevékenykedők részére. Itt már rendszerint volt húsleves, de nem<br />
biztos, hogy csigatésztával, valamilyen sült hús és tészta. Természetesen, a lakodalmakhoz<br />
mindig sütöttek friss kenyeret, néhol nullás lisztből. Almosdon, Bárándon,