A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

Újszentmargitán pl. a böjti időszak alatt is szívesen főztek habart leveseket, s a főtt
tésztákat vajaljával ízesítették.
A reformátusok napi étrendjében a böjt hatása abban mutatkozik, hogy ezekben
a hónapokban több főtt tésztát esznek, több tejet, tejfelt, mézet fogyasztanak,
mint máskor. Különösen a pénteki napokon mérsékelik a zsíros ételek fogyasztását.
Sok faluban tipikus pénteki eledel a paszulyleves, s általában kerülik a zsíros ételeket.
A legszigorúbb böjtöt a görög katolikusok a nyíri falukban, s a görögkeleti vallású
románok tartották. Fülöpön pl. még az 1910-es években is „szigorú böjtöt" tartottak,
tehát nemcsak zsíros ételt, de még tejet és tojást se ettek, kivéve a sárga
túrót, melyet a szigorú böjt alatt is elfogyasztották. 375
Legszigorúbb böjtös nap a nagypéntek. A hithű görög katolikusok, de némely
helyen a rómaiak is ezen a napon teljes böjtöt tartottak, azaz egész nap semmit nem
ettek. A nagypénteki böjt még a református falukat is érintette: általában ezen a napon
ők se ettek zsíros ételt, hanem ciberét, ciberelevest, mákos, túrós laskát főztek,
igaz, a debreceniek ezt azért jól meghintették szalonna tepertővel. Nagypénteken a
református falukban is tengerit pattogtattak. Újszentmargitán a böjtöt azzal enyhítették,
hogy napraforgót pirítottak s azt ették.
Húsvét vasárnap reggelén aztán véget ért a böjt. Ilyenkor mindenütt a megszokottnál
dúsabb ebédet főztek. A hozzávalókat már előző nap elkészítették. A katolikusok
mindenütt kalácsot sütöttek, sonkát, tojást főztek, s ezeket egy üveg borral
húsvét reggelén elvitték szentelésre. Legjellemzőbb a hajdúdorogiak 5 rózsával díszített
pászkakalácsa. Fülöpön, Nyírábrányban, Budaábrányban sódart, kolbászt, töltött
tyúkot és sárga túrót is szenteltettek.
A szentelékeket erre a célra készített díszes vesszőkosarakba rakták, s szent jelvényekkel
díszített szentelő kendővel leterítették. A felszentelt ételeket húsvét napján
elfogyasztották, ezekkel a köszöntőket, locsolókat is megkínálták. Általában
vigyáztak arra, hogy a szentelmények minden morzsáját megőrizzék. Amit már nem
ettek meg, azt az állatoknak adták (Sáránd). Fülöpön a szentelt tojások héját elégették.
376
A húsvéti ünnepi ebéden elmaradhatatlan volt a tyúkhúsleves. Nagyon sok helyen
főztek töltött káposztát, kocsonyát (Egyek, Újszentmargita, Püspökladány, Hajdúnánás),
némely helyen birkapörköltet (Egyek, Biharnagybajom), báránysültet
(Hencida, Gáborján, Biharnagybajom, Hajdúhadház, Báránd). Újabban ott is sokan
főznek sonkát, ahol nem szokás a szenteltetés, mert a húsvéti locsolókat főtt sonkával
is illik megkínálni. Húsvétkor elmaradhatatlan volt a kalács, s mellette még valamilyen
édes sütemény, régebben fánk, csőröge, újabban szalakális, cukrozott
tészták.
A húsvéti ételtobzódás után az évi rendes kerékvágásba tért vissza a táplálkozás
menete. A tavaszi évad utolsó nagy ünnepe a pünkösd étrendje már alig tért el a
rendes vasárnapi menütől. Ilyenkor már kimerülőben volt a télen feltöltött kamara,
az új meg még nem érkezett el. Ezért a pünkösdi kalács az egyetlen, amit legalábbis
a Berettyó-menti falukban sohase hagytak el, mivel itt szokásban volt, hogy pünkösd