A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

Kivétel Debrecen, ahol szilveszter estére kappant sütöttek. Fülöpön, Hajdúnánáson
szilveszterkor tököt sütöttek, hogy sok pénzük legyen az újévben, meg ez szerencsét
hoz a jószágtartásban is.
Újév reggelén legtöbb helyen rétes, vagy hájastészta várta a köszöntőket (Kismarja,
Báránd, Derecske, Nagykereki, Hajdúnánás, 371
Újszentmargita). Hajdúszováton
kásás bélest kaptak az újévi köszöntők. 372
Az újévi ebéd általában a vasárnapi ebédhez hasonlított, de sehol se főztek baromfit,
ezzel szemben mindenütt előnyben részesítették a disznóhúst, mert „a disznó
373 *
előre túr", tehát szerencsét hoz az újévben. Egész napon at malacsült várta a köszöntő
zenészeket is. Újév napján szívesen ettek kocsonyát is (Szerep, Püspökladány,
Újszentmargita, Hajdúnánás stb.).
Szilveszteri böjtre utaló jelenség, hogy Hajdúszováton ilyenkor szilvaciberét
főztek. Katolikus falukban az újévi ebédet már az előző napon megfőzték.
Újévtől Pünkösdig
Ezt az időszakot három nagyobb szakaszra tagolhatjuk. Január, február, egészen
húshagyó keddig a farsangi időszak. Ezt az időszakot tájunkon nem nagyon különböztették
meg, legfeljebb annyiban, hogy ekkorra estek a téli társas összejövetelek.
A Hajdúság kivételével az 1930-as évekig még éltek a fonók, gyakori volt az estézés,
kukoricahántás, tollfosztóka, szombat estéken a cuháré, ricsaj, játszó néven ismert
táncos összejövetel. Ezeken az összejöveteleken gyakran felbukkantak hagyományos
ételféleségek.
Sok helyen sütöttek pl. farsangi fánkot. Sárándon ezt valamivel nagyobbra sütötték,
mint rendesen, s tetejére lekvárt tettek. Újszentmargitán is fánkot (pampucka)>
va gy csőrögét (fterőke) sütöttek. Ismerik a farsangi fánkot Bárándon, Egyeken
is. Téli összejövetelek kedvelt csemegéje a cukrozott, vagy mézes főtt kukorica. Általában
erre az időszakra esnek a disznótorok, ezért igen sok húsos, zsíros ételt esznek.
A hamvazó szerdával kezdődő, s hat hétig tartó böjtös időszak a görög katolikus
lakosság étrendjét teljesen átalakította. Erőteljesen befolyásolta a római katolikusok
étkezését is, de bizonyos mértékben még a reformátusok táplálkozásában is érezteti
hatását.
Húshagyó kedden pl. Hajdúnánáson a reformátusok is tyúkot öltek, hogy a
nemsokára kelő csirkékhez szerencséjük legyen. Kábán a húshagyó kedden elfogyasztott
tyúk csontját egy zacskóba tették, s a padláson a szelemengerendára felkötötték,
hogy nyáron a baromfi el ne hulljon. 374
A böjtös ételek legfőbb jellegzetessége, hogy zsír helyett olajjal főzték. Ezt a
katolikusok egész böjti idő alatt betartották. Mivel a húsok általában nem mentesek
a zsírtól, a böjtöt szigorúan betartok húst nem ettek. Előtérbe kerültek tehát a zsírtalan
kásák, főtt tészták, a különböző ciberék, ciberelevesek. Zsákán a görög katolikusok
tejes ételt se fogyasztottak. Ezt a római katolikusok nem követelték meg.