A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A fontosabb ünnepek részben az úgynevezett jeles napokhoz, az emberi életkor<br />
fordulóihoz, a munka és a társasélet jelesebb eseményeihez kapcsolódnak.<br />
A jeles napok étrendje<br />
Hét naponként ismétlődő jeles nap a vasárnap, (zsidóknál a szombat), mely a<br />
Mózes-féle teremtésmítosz szerint munkaszüneti nap, s erre a napra esnek a keresztyének<br />
számára kötelezően előírt istentiszteletek, templomjárások. A vasárnapi étkezések<br />
éppen ezért a templomi istentiszteletekhez igazodtak.<br />
Vasárnap reggel falun mindig felseperték a ház elejét, az utcát, az udvart, a család<br />
minden tagja „megtisztálkodott", a férfiak borotválkoztak. Ennek megfelelően a<br />
reggeli a megszokottnál kissé későbbre tolódott. Különösen ott, ahol kora reggeli,<br />
hajnali misére is elmentek. Emiatt is a vasárnapi reggeli nem nagyon különbözött a<br />
hétköznapitól, de ahol az ünnepnek nyomatékot akartak adni, itt jelentek meg az<br />
újabb ételek, mint a kávé, tea, melyet jobb módúak néha kaláccsal ettek. A szokásos<br />
pirítós kenyér, sült szalonna, kolbász mellett több helyen főleg vasárnap reggel ettek<br />
szalonna zsírjában dinsztelt káposztát (Fülöp), tojás rántottát kolbásszal.<br />
A vasárnapi ebéd legkevesebb két fogásból állt. Legtipikusabb, sok helyen állandó<br />
eleme a húsleves. Ennek elmaradása a szegénység jele. Természetesen, leggyakoribb<br />
a tyúkhúsleves, ritkább a marhahúsleves. Számbajöhet még a friss hússal főzött<br />
zöldség-, vagy gyümölcsleves, de a füstölt hússal főzött levesek már nem számítanak<br />
ünnepi levesnek. A második fogást képezhette a levesben megfőtt hús valamilyen<br />
mártással, töltött káposzta, valamilyen sült hús, újabban rántott hús, paprikás csirke.<br />
Ugyancsak újabb vasárnapi köret a rizskása, s gyakori a savanyúság. Kivételes alkalmakkor,<br />
főleg amikor kedves vendég is jött ebédre, a leves és a sült hús közé beépülhetett<br />
a főtt hús mártással, a töltött paprika, vagy a töltött káposzta. A vasárnapi<br />
ebéd nagyon gyakran záródott valamilyen édes tésztával. Ez régebben lehetett fánk,<br />
csőröge, vízenkullogó, kürtös kalács, újabban édes tészta. Ha vendég volt, vasárnap<br />
elengedhetetlen volt ebédhez a bor, vagy a pálinka.<br />
A vasárnap esti vacsora rendszerint déli maradékból állt. Ha ez elfogyott, vagy<br />
vacsorára is maradt a vendég, akkor valami gyorsan elkészíthető zsíros egytálételt<br />
készítettek. Kábán pl. ilyenkor ettek savanyú káposztát sült szalonnával, sok helyen<br />
kolbászos rántottát, sült oldalast, sült töviskes húst, sült kolbászt. Hencidán vasárnap<br />
esti vacsora volt a kocsonya.<br />
Újév<br />
napja<br />
Az újévi ünnep már szilveszter estéjén kezdődött. Az év utolsó estéjén szívesen<br />
főztek szemes terményből főzelékfélét, mert azt hitték, hogy az szerencsét hoz az új<br />
évben, különösen ha disznóhúst is főztek bele. Újszentmargitán szüveszter estéjén<br />
szemes kukoricát főztek, cukorrépával édesítve. Legtöbb helyen már óév utolsó napján<br />
se főztek baromfit, mert ez a hiedelem szerint elkaparja az újévtől a szerencsét.