A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

külön előírásokkal rendelkeznek, mint pl. az izraeliták, vagy a különböző vegetáriánus
stb. szekták.
Az egyszerűbb áttekintés végett tudnunk kell, hogy az étrend a paraszti táplálkozásban
is fogásokból áll. Az étkezés állhat:
a) egy fogásból. Ez az egy fogás lehet nyerskoszt, ami legtöbbször kenyér szalonnával,
esetleg zsíros kenyér, lekváros kenyér, legszegényebb esetben sós kenyér,
vagy „kenyír magában", „pucér kenyér", már valamivel jobb esetben kenyér hagymával,
almával stb. Lehet az egy fogás főtt étel, mágpedig sűrűre főzött leves, valamilyen
vastagétel, hús, vagy tészta. Ezt általában „egytálétel"-nek mondják.
b) két fogásból. Ebben az esetben az első fogás mindig leves, a második lehet
vastagétel, hús, vagy tészta.
c) három fogásból. Az első most is leves, a második hús, vagy valamilyen vastagétel,
a harmadik tészta.
d) a négy fogás úgy jön létre, hogy a második fogást megkettőzik. Pl. külön fogásként
tálalják a főtt húst, valamilyen mártással, és külön sült húst. Természetesen
negyedikként itt is tészta következik.
e) négynél több fogásra ritkán kerül sor. Ilyenkor szintén a főzelék-, és a húsfélék
osztódnak több részre. Pl. a főtt hús-sült hús közé bejön a töltött káposzta stb.
Az étkezéshez kapcsolódó italokat, csemegéket, gyümölcsöket nem szokták külön fogásnak
számítani.
A hétköznapok táplálkozási rendje
Az étkezések állandó szabályos ritmusa főleg a hétköznapi táplálkozásban figyelhető
meg. Ezen belül is meg kell különböztetni a téli, a nyári és a rendkMili alkalmakat.
Téli táplálkozási rend
A téli étkezési szokásokat is három kategóriában kell vizsgálni:
a) az asztalnál étkezők,
b) a kint lakók,
c) a tarisznyás emberek
a) Télen minden paraszti rétegre jellemző volt, akár falun lakott, akár tanyán,
hogy a család együtt étkezett. Ezt a típust nevezzük asztalnál étkezőknek. A hagyományos
étkezés „etikettje" leginkább ennél a típusnál figyelhető meg. A napi étrendet
illetően két tendencia mutatkozik: sok helyen él még a napi kétszeri étkezés
emléke, de a XX. században már legtöb helyen télen is háromszor ettek. A kétszeri
étkezés esetében 9 óra körül volt a reggeli, amit nálunk mindenütt fröstök, früstök
néven ismernek, s délután 3-4 óra körül az ebéd. A kettő közül az ebéd számított fő
étkezésnek.