A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Darázsfészek<br />
35 dkg lisztből 3 tojás sárgájával gyenge tésztát gyúrtak. Tejben futtatott 2 dkg<br />
élesztővel kelesztették, majd kisujjnyi vékonyan elnyújtották, s 15 dkg vaníliás, cukrozott<br />
vajjal lekenték. Ezután felgöngyölítették tekercsbe, majd 5 cm-es korongocskákra<br />
szétdarabolták. A korongocskákat végeikkel felfele lazán egymás mellé tepsibe<br />
rakták. Kb. fél óráig keltették, majd sütőbe tették. Fél süléskor cukrozott tejet, tejfölt<br />
öntöttek a tetejére és pirosra sütötték (Álmosd, Kismarja, Derecske, Konyár, <strong>Bihar</strong>nagybajom,<br />
Püspökladány, Hajdúhadház).<br />
Kukoricából sült tésztafélék<br />
Málé, tepsimálé, öntött málé, ídesmálé, víkonymálé<br />
Nagy vászonfazékban a málélisztet leforrázták, hogy sűrű péppé váljon. Derecske<br />
környékén úgy tartották, hogy erre csak az „ásott kút vize" az úgynevezett „pokolvíz"<br />
jó. Ezután az ágyba a dunna közé tették, ahol estétől reggelig a cukor kivált<br />
belőle, „megédesedett". Reggel aztán a pépet zsírozott tepsibe öntötték. Ha kb. 1 cmnél<br />
vékonyabb volt a réteg, akkor víkonymálé, ha ennél vastagabb, akkor vastagmáié,<br />
vagy öntött málé a neve (Báránd, Hajdúszovát). Némelyek a tetejét zsírral leöntötték,<br />
majd a kemencében kisütötték.<br />
Ha kisült, kockákra vágták s tálba rakták, ahol még egy darabig lefedve állni<br />
hagyták, mert ezalatt „az édesség kijött rajta", a málé „kicsipásodott". Ekkor lett jó<br />
édes. (Hajdúböszörményben ilyenkor kérdezték: „kinek a csókjára főzted"? Földesen<br />
fövés közben kevés búzalisztet is hintettek a vízbe, s kavarás közben ezt mondták:<br />
„Málé, málé ídes lígy,<br />
Mint a csókom, olyan lígy"<br />
Debrecenben „új párok szerelmére öntötték", hogy édesebb legyen.<br />
mondták:<br />
Hencidán azt<br />
„Málé, málé édesedjék,<br />
Szép vőlegény közeledjék!"<br />
Esztárban:<br />
„Edesmálé édes légy,<br />
348<br />
Mint a pinám, olyan legy!"<br />
Apróbb változtatásokkal egész megyénkben ismerték. Álmosdon, Berettyóújfaluban,<br />
Derecskén búza-, vagy rozslisztet adtak hozzá. Balmazújvároson, Kismarjában<br />
kevés sóval tartották jónak. Hajdúszováton, Nagykerekiben kevés zsírt, Fülöpön olajat<br />
tettek bele. A Hajdúságban kevés borsot, <strong>Bihar</strong>ban kevés cukrot, Fülöpön, Kismarjában<br />
tejet főztek bele. Derecskén a tej mellé kevés élesztőt is oldottak, hogy<br />
könnyebb legyen a tészta. Hasonló okból Fülöpön, Újtikoson, Álmosdon szódabikarbónával<br />
fújatták fel. Álmosdon fahéjjal ízesítették.