A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

orvostortenet.hu
from orvostortenet.hu More from this publisher
10.05.2014 Views

en az esetben 1 ^kg liszthez csupán 2 tojás sárgáját használták, s a víz helyett íróval állították össze. Álmosdon, Hajdúnánáson egy összemarík liszthez 4-5 tojás sárgáját, egy evőkanál rumot vagy pálinkát, ugyanennyi tejfölt, csipetnyi sót, 2-3 evőkanál porcukrot és késhegynyi szódabikarbónát gyúrtak. Fülöpön 3 kg búza liszthez adtak 1-2 tojást, kevés szódabikarbónát („pezsgőt") cukrot és olajat. Itt olajban sütötték ki. Tiszacsegén az 1 kg lisztből, 3-4 tojásból, borral, tejjel, tejfellel gyúrt tésztát ugyancsak olajban sütötték ki. Itt nem téglalap, hanem rombusz alakúra metszették a tésztát, és ennek egyik sarkát fordították át a közepére szúrt lyukon. Hasonló Újszentmargitán, de itt valamivel több cukrot tettek bele. Kismarjában, Nagykerekiben 30 dkg liszthez adtak 3 tojást, 3 evőkanál cukrot, pici sót, s szódabikarbóna helyett legtöbbször kb. 3 dkg élesztőt. Itt mindig zsírban sütötték. Túrós, lekváros csőröge A téglalap alakúra metélt lapocskák egyik felére cukrozott túró, vagy lekvár csomócskát tettek. A tészta másik végét ráhajtották, kissé megnyomkodták, hogy összeragadjon, s zsírban kisütötték (Püspökladány, Hajdúhadház, Nagykereki). Debrecenben és Kismarjában lekváros derelye néven ismerik. 339 Tésztasulyom, sulyomtészta A csőrögetésztát kissé keményebbre gyúrták, és vastagabbra nyújtották, mint a csőrögét. Kb. 5x5 cm-es kockákra vágták, melyeknek a négy sarkát kissé megnyújtották és vízszintes irányban bevágták. így a forró zsírban a sarkai szétnyíltak, s csücskei hegyesen álltak szét, mint a súlyomnak (Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Berettyóújfalu, Kismarja, Hajdúszovát, Biharnagybajom, Püspökladány). 340 Hajdúböszörményben ugyanebből a tésztából perec formákat is sütöttek, s itt ezt nevezték karingónak. Rózsafánk 2. variáció (1. 168. o.) Az elnyújtott csőrögetésztából kerek formákat szaggattak, erre egy ugyanilyen nagyságú, de a közepén átlyukasztott perecet ragasztottak. Szélét körben éles késsel bevagdalták, majd zsírban kisütötték. Tetejére a kis lyukba lekvárt tettek (Álmosd, Hajdúhadház). Tolófánk 1/2 liter tejet feltettek főni. Fövés közben annyi lisztet szórtak bele, míg „öreg" nem lett. Kevés sót is kevertek bele, majd hűlni hagyták. Közben cukorral kevert tojással gazdagították. A vastag pépet kanállal a forró zsírba beleszaggatták. Régebben hurkatöltővel nyomták ki, s ahogy jött ki a „duduján", egy-két cm-enként beleszag-

gatták a forró zsírba, ahol erősen megduzzadva pirosra sült. Szaggatott változatának a neve a Sárréten egértíszta , 341 Gyüszüfánk, gyűszűtészta Egy marék lisztből egy tojással, vízzel vagy savóval tésztát gyúrtak. Vékonyra kinyújtották és egymásra hajtották. Gyűszűvel, vagy egészen kisméretű fánkszaggatóval apró korongokra szurkálták és széket zsírban kisütötték. A szúrkálástól a lapok széle összeragadt, míg a közepe sülés közben felhólyagosodott, s így a tészták kis gömb alakot vettek fel (Hajdúszovát, Biharnagybajom). PALACSINTA Habart palacsinta 20-30 dkg lisztet 2 tojással, csipetnyi sóval, ugyanennyi cukorral 3 dl tejjel, kb. 2 dl vízzel hígra kavartak. Keveset pihentették, majd merőkanállal forró, zsírozott palacsintasütőbe annyi tésztát löttyentettek, hogy a fenekét éppen ellepje. Ha az egyik oldala megsült, megfordították. Ha semmi töltelék nem volt, lehették „pucéron is", de rendszerint töltötték porcukorral, mézzel, fahéjjal, túróval, lekvárral, dióval. Igen eltgerjedt tészta. 342 A jobbmódúak több tojással, zsírosabban sütötték. Katolikusok néha olajjal kikent sütőben sütötték. Minden helységben ismerték. Kőtt palacsinta A 2 tojással, cukorral, fehér liszttel, tejjel, sóval kavart tésztához tejben oldott élesztőt is adtak. Ilyenkor sütés előtt pihenni hagyták, hogy a tészta megkeljen. Zsírban sütötték, s ugyanúgy töltötték, mint a habart palacsintát (Újszentmargita, Fülöp, Nagykereki, Püspökladány, Konyár, Biharnagybajom). Apró palacsinta Ugyanúgy készült, mint a kőtt palacsinta, csak sűrűbbre kavarták, majd bő zsírban vagy olajban felpirították, így a tészta apró darabokra széthullt, így fogyasztották (Újszentmargita). Hasonló módon készülhetett a balmazújvárosi németek sterc, vagy titakniknep nevű tésztaféléje, melyet öntöttvas lábasban, forró zsírban sütöttek. Régebben sózták, újabban vaníliás cukorral ízesítették. (Köménymagos, vagy hagyma levessel ették.) 343 Rakott palacsinta A kisült palacsintákat egymásra rakták úgy, hogy közéjük valamilyen krémet kentek. Ilyen lehetett cukor, tojás, tej, liszt keverék, melyet sűrűre főztek. Az utolsó lap tetejére cukrozott diót szórtak (Tiszacsege, Bojt).

gatták a forró zsírba, ahol erősen megduzzadva pirosra sült. Szaggatott változatának<br />

a neve a Sárréten egértíszta , 341<br />

Gyüszüfánk, gyűszűtészta<br />

Egy marék lisztből egy tojással, vízzel vagy savóval tésztát gyúrtak. Vékonyra<br />

kinyújtották és egymásra hajtották. Gyűszűvel, vagy egészen kisméretű fánkszaggatóval<br />

apró korongokra szurkálták és széket zsírban kisütötték. A szúrkálástól a lapok<br />

széle összeragadt, míg a közepe sülés közben felhólyagosodott, s így a tészták kis<br />

gömb alakot vettek fel (Hajdúszovát, <strong>Bihar</strong>nagybajom).<br />

PALACSINTA<br />

Habart<br />

palacsinta<br />

20-30 dkg lisztet 2 tojással, csipetnyi sóval, ugyanennyi cukorral 3 dl tejjel, kb.<br />

2 dl vízzel hígra kavartak. Keveset pihentették, majd merőkanállal forró, zsírozott<br />

palacsintasütőbe annyi tésztát löttyentettek, hogy a fenekét éppen ellepje. Ha az<br />

egyik oldala megsült, megfordították. Ha semmi töltelék nem volt, lehették „pucéron<br />

is", de rendszerint töltötték porcukorral, mézzel, fahéjjal, túróval, lekvárral, dióval.<br />

Igen eltgerjedt tészta. 342<br />

A jobbmódúak több tojással, zsírosabban sütötték. Katolikusok<br />

néha olajjal kikent sütőben sütötték. Minden helységben ismerték.<br />

Kőtt palacsinta<br />

A 2 tojással, cukorral, fehér liszttel, tejjel, sóval kavart tésztához tejben oldott<br />

élesztőt is adtak. Ilyenkor sütés előtt pihenni hagyták, hogy a tészta megkeljen. Zsírban<br />

sütötték, s ugyanúgy töltötték, mint a habart palacsintát (Újszentmargita, Fülöp,<br />

Nagykereki, Püspökladány, Konyár, <strong>Bihar</strong>nagybajom).<br />

Apró palacsinta<br />

Ugyanúgy készült, mint a kőtt palacsinta, csak sűrűbbre kavarták, majd bő zsírban<br />

vagy olajban felpirították, így a tészta apró darabokra széthullt, így fogyasztották<br />

(Újszentmargita).<br />

Hasonló módon készülhetett a balmazújvárosi németek sterc, vagy titakniknep<br />

nevű tésztaféléje, melyet öntöttvas lábasban, forró zsírban sütöttek. Régebben sózták,<br />

újabban vaníliás cukorral ízesítették. (Köménymagos, vagy hagyma levessel ették.)<br />

343<br />

Rakott palacsinta<br />

A kisült palacsintákat egymásra rakták úgy, hogy közéjük valamilyen krémet<br />

kentek. Ilyen lehetett cukor, tojás, tej, liszt keverék, melyet sűrűre főztek. Az utolsó<br />

lap tetejére cukrozott diót szórtak (Tiszacsege, Bojt).

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!