A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
en az esetben 1 ^kg liszthez csupán 2 tojás sárgáját használták, s a víz helyett íróval<br />
állították össze.<br />
Álmosdon, Hajdúnánáson egy összemarík liszthez 4-5 tojás sárgáját, egy evőkanál<br />
rumot vagy pálinkát, ugyanennyi tejfölt, csipetnyi sót, 2-3 evőkanál porcukrot és<br />
késhegynyi szódabikarbónát gyúrtak.<br />
Fülöpön 3 kg búza liszthez adtak 1-2 tojást, kevés szódabikarbónát („pezsgőt")<br />
cukrot és olajat. Itt olajban sütötték ki. Tiszacsegén az 1 kg lisztből, 3-4 tojásból,<br />
borral, tejjel, tejfellel gyúrt tésztát ugyancsak olajban sütötték ki. Itt nem téglalap,<br />
hanem rombusz alakúra metszették a tésztát, és ennek egyik sarkát fordították át a<br />
közepére szúrt lyukon. Hasonló Újszentmargitán, de itt valamivel több cukrot tettek<br />
bele.<br />
Kismarjában, Nagykerekiben 30 dkg liszthez adtak 3 tojást, 3 evőkanál cukrot,<br />
pici sót, s szódabikarbóna helyett legtöbbször kb. 3 dkg élesztőt. Itt mindig zsírban<br />
sütötték.<br />
Túrós, lekváros csőröge<br />
A téglalap alakúra metélt lapocskák egyik felére cukrozott túró, vagy lekvár<br />
csomócskát tettek. A tészta másik végét ráhajtották, kissé megnyomkodták, hogy<br />
összeragadjon, s zsírban kisütötték (Püspökladány, Hajdúhadház, Nagykereki). Debrecenben<br />
és Kismarjában lekváros derelye néven ismerik. 339<br />
Tésztasulyom, sulyomtészta<br />
A csőrögetésztát kissé keményebbre gyúrták, és vastagabbra nyújtották, mint a<br />
csőrögét. Kb. 5x5 cm-es kockákra vágták, melyeknek a négy sarkát kissé megnyújtották<br />
és vízszintes irányban bevágták. így a forró zsírban a sarkai szétnyíltak, s<br />
csücskei hegyesen álltak szét, mint a súlyomnak (Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás,<br />
Berettyóújfalu, Kismarja, Hajdúszovát, <strong>Bihar</strong>nagybajom, Püspökladány).<br />
340<br />
Hajdúböszörményben ugyanebből a tésztából perec formákat is sütöttek, s itt<br />
ezt nevezték karingónak.<br />
Rózsafánk<br />
2. variáció (1. 168. o.) Az elnyújtott csőrögetésztából kerek formákat szaggattak,<br />
erre egy ugyanilyen nagyságú, de a közepén átlyukasztott perecet ragasztottak. Szélét<br />
körben éles késsel bevagdalták, majd zsírban kisütötték. Tetejére a kis lyukba<br />
lekvárt tettek (Álmosd, Hajdúhadház).<br />
Tolófánk<br />
1/2 liter tejet feltettek főni. Fövés közben annyi lisztet szórtak bele, míg „öreg"<br />
nem lett. Kevés sót is kevertek bele, majd hűlni hagyták. Közben cukorral kevert tojással<br />
gazdagították. A vastag pépet kanállal a forró zsírba beleszaggatták. Régebben<br />
hurkatöltővel nyomták ki, s ahogy jött ki a „duduján", egy-két cm-enként beleszag-