A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A nyíri katolikusok és a bihari románok olajban is sütötték. Komádiban tesznek
í 330
a tésztába tejfölt, írót, bort. Almosdon vajat. Debrecenben, Kismarjában, Almosdon,
Újszentmargitán, Balmazújvároson a jobb gazdák csak a tojás sárgáját tették
bele, ettől szép sárga és rugalmas lett a tésztája. Sokan sütés előtt kissé megnyújtották,
közepére ujjukkal lyukat nyomtak, s ha megsült, ide lekvárt tettek (Álmosd,
Nagykereki, Újszentmargita stb.). Azt a fánkot tartották szépnek, amelyiknek az oldalán
körbe fehér „pántlika" maradt. (Ennek oka, hogy az ilyen tészta jól kelt,
könnyű, így a zsírból úgy kiemelkedik, hogy oldalán egy csík a megfordítás után se
ér bele a forró zsírba.) Lekvár helyett legtöbb helyen csupán porcukorral hintették
meg a tetejét.
Rózsafánk, rózsatészta
A kiszaggatott kerek fánk tetejére egy kis tésztából formált virágocskát ragasztottak,
úgy sütötték ki (Debrecen, Biharnagybajom,
1
Konyár).
Fonatos vagy karingó
Úgy készült, mint a kerek fánk, csak a tésztát nem kerekre szaggatták, hanem
kb. arasznyi hurkává sodorták, majd ezt két ágba összefonták, és így sütötték ki.
Minden faluban ismerik. Debrecenben a fonatos sütők valaha társaságot alkottak, s
332 - *
róluk utcát is neveztek el (Fonatos utca). A vásárokon sátraik egész sort alkottak.
A karingó, kacskaringó elnevezés onnan származik, hogy sok helyen az elnyújtott
tésztát nem fonták össze, hanem egyszerűen beleengedték a forró zsírba,
ahol az összekunkorodott (Sáránd, Kismarja, Kaba, Konyár, Hajdúnánás, Biharnagybajom).
A Sárréten nevezték juhbél- nek, borjúkötélnek is.
Túrós fánk
Egyelőre csak Kismarjából ismerjük azt a változatot, hogy a kiszaggatott, megkelt
kerek fánk oldalát felvágták, s belsejét cukrozott túróval töltötték, visszaragasztották,
s a zsírban így sütötték meg. 335
Padrakukó
Balmazújvároson a kelt fánk tésztát zsíros kanállal kiszaggatták s tepsiben kemencében
megsütötték. 336
CSŐRÖGE
Megyénk egész területén csőröge, csörge néven ismerik, Újszentmarjcitán, s talán
a többi „palócos" Tisza-melléki faluban felbukkan a herőke név is. Elkészítésmódjában
azonban több variáció is található.
1. Legegyszerűbb változata szerint 1 kg lisztet 5 tojással, vízzel összegyúrtak.
Vékonyra nyújtották s csőrögemetszővel téglalap alakú négyszögekre metélték. Közepét
átszúrták, s ezen a lyukon egyik végét átfordították. Forró zsírban kisütötték
(Püspökladány, Sáránd, Zsáka). Komádiban és Debrecenben a fenti anyagokon kívül
kevés sót, vajat, cukrot, néhány kanál tejfelt és fehér bort is adtak a tésztához. Eb-