A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Hájas kifli<br />
Kb. 1/2 kg lisztet 30 dkg hájjal, 1/2 dl ecettel, 2 tojással, 2 dl tejfellel jól<br />
összegyúrtak. Cipó formában 4 órát pihenni hagyták, majd vékonyra elnyújtották és<br />
olvasztott zsírral megkenték, liszttel megszórták és rúdba felsodorták, s pihentették<br />
egy keveset. Ezután a rúdból kisebb darabokat vágtak, ezeket külön-külön elnyújtották,<br />
szilvalekvárral megtöltötték, és kiflibe formálva kisütötték. Ha kisült, minden<br />
darabot porcukorba forgattak (Álmosd, Derecske, Kismarja).<br />
Krumplirétes szegényesen, vagy kolompíros lángos<br />
A főtt krumplit liszttel fánk sűrűségűre gyúrták, elnyújtották, s ekkor zsír helyett<br />
liszttel megszórták, majd tekercsbe sodorták. Pihentetés után 5 cm-es darabokra<br />
vágták, a darabokat elnyújtották, s ezeket kemencében, vagy a tűzhely lapján<br />
megsütötték. Mint a kenyérlángost, zsírral kenve ették (Tiszacsege, Álmosd, Püspökladány,<br />
Hajdúhadház).<br />
Pogácsák<br />
A parasztember leggyakrabban fogyasztott süteményei a különböző zsíros pogácsák<br />
voltak. A pogácsa szó elsősorban a tészta formájára utal. így készülhettek pogácsák<br />
kelt tésztából, tejben futtatott élesztővel, szódabikarbónával is.<br />
Legtipikusabbak azonban a keltetés nélkül készült pogácsák.<br />
Pogácsa<br />
A lisztet sóval, zsírral, vízzel összedolgozták, 1-2 cm vastagra elnyújtották, tetejét<br />
késsel megvagdalták, pogácsaszaggatóval kiszaggatták, majd tepsiben kemencében<br />
kisütötték. Aki tehette, tejfelt is kevert a tésztába, így finomabb lett. Sokan a<br />
tészta tetejét tojással kenték.<br />
Mindenütt ismerték. Alig múlt el hét, hogy meg ne sütötték volna, így hétköznapokon<br />
is fogyasztották, s vitték magukkal az utazók is. Disznótor hajnalán a frissen<br />
sült pogácsa elmaradhatatlan. Balmazújvároson restpogácsa a neve. A sárréti<br />
falvakban régen dercéből is sütötték. Neve ekkor dercepogácsa. Több helyen tejben<br />
futtatott élesztőt is adtak a tésztához, hogy „könnyebb" legyen (Nagykereki, Hajdúböszörmény).<br />
Az élesztőt néhol szódabikarbóna helyettesítette, s ilyenkor kevés<br />
aludttejet is adtak hozzá. Neve ekkor: pezsgős pogácsa (Fülöp). A Hajdúságban néhol<br />
tejfellel, tojással is gazdagították. Neve: tejfeles pogácsa (Hajdúböszörmény,<br />
Hajdúnánás).<br />
Vajas pogácsa<br />
Ebben az esetben zsír helyett vajjal gyúrták a tésztát. Ezt „előkelőbbnek" tartották,<br />
mint a zsíros pogácsát, ezért inkább ünnepélyesebb lakomák alkalmával sütötték.<br />
327