A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

orvostortenet.hu
from orvostortenet.hu More from this publisher
10.05.2014 Views

te stb. (Álmosd, Szerep, Nagykereki, Újszentmargita, Biharnagybajom, Püspökladány). Sajátos változat a krumplis pite (Sáp, Püspökladány). Ebben az esetben a tejben futtatott élesztőhöz a liszten kívül héjában főtt krumplit is kevertek. ízesítőül a són kívül köménymagot kevertek a tésztába, majd pogácsaszerű darabokra szaggatták és olajban kisütötték. Levelensült vagy siligó Első változat szerint sűrűbbre kavart palacsintatésztát kell kavarni (tej, tojás sárgája, liszt). A folyékony tésztát zsírral, vagy olajjal megkent tengeri csuhára, vagy fonnyasztott káposztalevélre öntötték, és kemencében kisütötték. Püspökladányban a tésztát savanyú aludttejjel csinálták, s a kemencében úgy sütötték, hogy egyik oldalán égett a tűz. Sokan a tűz mellett a sütőlapáton tartva sütötték meg a levelén sültet. A megsült tészta lapocskákat a tálban úgy rakták egymásra, hogy minden lapot forró olajjal leöntöttek. 323 Másik változat szerint sós vízben főtt krumplit, rozslisztet összekavartak, káposztalevélre rákenték, kemencében pirosra sütötték. A megsült lapocskákról az égett leveleket lehúzták, ezután vajjal, tejföllel kenték. Neve: krumplis levelensült (Püspökladány). Harmadik változatban nyers krumplit reszeltek, levét leszűrték, megsózták, kevés lisztet kevertek közé. Frissen szedett káposztalevelet a kemencében kissé megfonnyasztottak, rákenték az előbbi masszát, majd sütőlapáttal berakták a kemencébe. Ha megsült, a pernyét leveregették róla, fatálba rakták, letakarták. így az égett káposztalevelek leváltak a tésztáról. Ekkor tejföllel ették, főleg reggelire. Neve: siligó (Fülöp). Kuglóf Újabb tészta, a német Gugelhupf -ból vettük át, de a XX. században már megyénk minden táján ismerték, s a nagyobb gazdasszonyok évente néhány alkalommal megsütötték. Tésztájának alapanyaga a nullás liszt, tej, vaj, vagy zsír, melyet tojás sárgájával és langyos tejben futtatott élesztővel a fánknál sűrűbb masszává összekavarnak. Egyesek a tésztába mazsolát is kevertek, mások a tojások felvert habját, újabban kakaót, vagy csokoládéport, cukrot. Ezután a kuglófsütőbe, akinek ilyen nem volt, egyszerű lábasba öntötték. Egy-két órát vártak, míg megkelt, azután sütőben kisütötték. Régebben a tortát helyettesítő reprezentatív tésztaféle volt, melyet betegágyas asszonynak, vagy lakodalmakba vittek ajándékba (Álmosd, Biharnagybajom, Püspökladány, Hajdúhadház, Konyár, Kismarja, Derecske stb.).

Rétesek A rétes igen régen ismert, nálunk is széltében elterjedt sütemény' több variációban készült. Nálunk is RÉTES, SZÁRAZRÉTES, HÚZOGATOTT RÉTES, HÚZOTT BÉLES 1. Nullás lisztet sós vízben, vagy savóban addig dolgoztak, míg a tészta hólyagos lett. Ezután rövid ideig pihenni hagyták, majd kis cipókba szaggatták, s több nő közreműködésével leterített asztallapon hártyavékonyságúra kihúzogatták. Csak a legkiválóbb, magas sikértartalmú lisztből lehetett kellő vékonyságú tésztát nyújtani, de még így is nagy ügyességre és óvatosságra volt szükség a nyújtáshoz. Amikor a tészta beborította az egész asztallapot, akkor a kellően ki nem nyúlt szélét letépték, majd a tészta egész felületét olvasztott zsírral meglocsolták. Egyik régies elkészítésmódja, hogy a megzsírozott vékony tésztalapot kis pogácsákká összenyomkodták. Neve így rongyos pogácsa (Sárrét). 2 5 Újabban azonban a rétest mindig töltik valamilyen töltelékkel. A tölteléket végig a tésztán hosszú csíkban elhelyezik, majd ügyesen, az alatta levő abrosz segítségével a tésztát úgy felhengerítik, hogy a töltelék két-három réteg közé kerüljön, mint a töltelék a hurkába. Ekkor a hurka hosszában a tésztát elvágták és tepsibe helyezték. Ezután következett a második, majd a többi tekercs, míg az egész levél tészta meg nem telt. Töltelékként használhattak főtt köles-, vagy kukoricakását, édes dinsztolt, vagy savanyú hordós káposztát, sült tököt, cukorrépát, sárgarépát, főtt krumplit, de ünnepi alkalmakra édes túrót, diót, mákot, almát, meggyet, rizskását. A sós töltelékeket a közfelfogás szerint inkább a férfiak, az édeseket a nők és a gyerekek kedvelték. Sok helyen a tepsibe helyezés után a tésztát tejfölös, cukros, tojásos masszával megkenték, hogy szép fényes legyen. 2. Az elnyújtott, zsírral lekent rétes tésztát töltelék nélkül hurkává összesodorták. A hurkából levágtak egy kis darabot, s ezt tenyérrel vékonyra ellapogatták, majd zsírozott palacsintasütőben mindkét oldalát pirosra sütötték (Álmosd). Neve: száraz rétes. Nyújtó fás rétes 20 dkg lisztet diónyi zsírral elmorzsoltak, s egy tojással, kanál ecettel, 2 kanál tejfellel és sós vízzel rétes keménységű tésztát gyúrtak belőle. Kevés pihentetés után nyújtófával elnyújtották, s a tésztát 10 dkg zsír és ugyanennyi liszt keverékével lekenték, majd felgöngyölítették és négy részre vágták. A részeket külön-külön elnyújtották, s belé helyezték a tölteléket. Mint a rendes rétest, hurkába hengerítették, tetejét tejfellel lekenték, s lehetőleg estétől reggelig pihentették, azután kisütötték (Derecske).

te stb. (Álmosd, Szerep, Nagykereki, Újszentmargita, <strong>Bihar</strong>nagybajom, Püspökladány).<br />

Sajátos változat a krumplis pite (Sáp, Püspökladány). Ebben az esetben a tejben<br />

futtatott élesztőhöz a liszten kívül héjában főtt krumplit is kevertek. ízesítőül a són<br />

kívül köménymagot kevertek a tésztába, majd pogácsaszerű darabokra szaggatták és<br />

olajban kisütötték.<br />

Levelensült vagy siligó<br />

Első változat szerint sűrűbbre kavart palacsintatésztát kell kavarni (tej, tojás<br />

sárgája, liszt). A folyékony tésztát zsírral, vagy olajjal megkent tengeri csuhára, vagy<br />

fonnyasztott káposztalevélre öntötték, és kemencében kisütötték.<br />

Püspökladányban a tésztát savanyú aludttejjel csinálták, s a kemencében úgy<br />

sütötték, hogy egyik oldalán égett a tűz. Sokan a tűz mellett a sütőlapáton tartva sütötték<br />

meg a levelén sültet. A megsült tészta lapocskákat a tálban úgy rakták egymásra,<br />

hogy minden lapot forró olajjal leöntöttek. 323<br />

Másik változat szerint sós vízben főtt krumplit, rozslisztet összekavartak, káposztalevélre<br />

rákenték, kemencében pirosra sütötték. A megsült lapocskákról az<br />

égett leveleket lehúzták, ezután vajjal, tejföllel kenték. Neve: krumplis levelensült<br />

(Püspökladány).<br />

Harmadik változatban nyers krumplit reszeltek, levét leszűrték, megsózták, kevés<br />

lisztet kevertek közé. Frissen szedett káposztalevelet a kemencében kissé megfonnyasztottak,<br />

rákenték az előbbi masszát, majd sütőlapáttal berakták a<br />

kemencébe. Ha megsült, a pernyét leveregették róla, fatálba rakták, letakarták. így<br />

az égett káposztalevelek leváltak a tésztáról. Ekkor tejföllel ették, főleg reggelire.<br />

Neve: siligó (Fülöp).<br />

Kuglóf<br />

Újabb tészta, a német Gugelhupf -ból vettük át, de a <strong>XX</strong>. században már megyénk<br />

minden táján ismerték, s a nagyobb gazdasszonyok évente néhány alkalommal<br />

megsütötték. Tésztájának alapanyaga a nullás liszt, tej, vaj, vagy zsír, melyet tojás<br />

sárgájával és langyos tejben futtatott élesztővel a fánknál sűrűbb masszává összekavarnak.<br />

Egyesek a tésztába mazsolát is kevertek, mások a tojások felvert habját,<br />

újabban kakaót, vagy csokoládéport, cukrot. Ezután a kuglófsütőbe, akinek ilyen<br />

nem volt, egyszerű lábasba öntötték. Egy-két órát vártak, míg megkelt, azután sütőben<br />

kisütötték. Régebben a tortát helyettesítő reprezentatív tésztaféle volt, melyet<br />

betegágyas asszonynak, vagy lakodalmakba vittek ajándékba (Álmosd, <strong>Bihar</strong>nagybajom,<br />

Püspökladány, Hajdúhadház, Konyár, Kismarja, Derecske stb.).

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!