A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
te stb. (Álmosd, Szerep, Nagykereki, Újszentmargita, Biharnagybajom, Püspökladány). Sajátos változat a krumplis pite (Sáp, Püspökladány). Ebben az esetben a tejben futtatott élesztőhöz a liszten kívül héjában főtt krumplit is kevertek. ízesítőül a són kívül köménymagot kevertek a tésztába, majd pogácsaszerű darabokra szaggatták és olajban kisütötték. Levelensült vagy siligó Első változat szerint sűrűbbre kavart palacsintatésztát kell kavarni (tej, tojás sárgája, liszt). A folyékony tésztát zsírral, vagy olajjal megkent tengeri csuhára, vagy fonnyasztott káposztalevélre öntötték, és kemencében kisütötték. Püspökladányban a tésztát savanyú aludttejjel csinálták, s a kemencében úgy sütötték, hogy egyik oldalán égett a tűz. Sokan a tűz mellett a sütőlapáton tartva sütötték meg a levelén sültet. A megsült tészta lapocskákat a tálban úgy rakták egymásra, hogy minden lapot forró olajjal leöntöttek. 323 Másik változat szerint sós vízben főtt krumplit, rozslisztet összekavartak, káposztalevélre rákenték, kemencében pirosra sütötték. A megsült lapocskákról az égett leveleket lehúzták, ezután vajjal, tejföllel kenték. Neve: krumplis levelensült (Püspökladány). Harmadik változatban nyers krumplit reszeltek, levét leszűrték, megsózták, kevés lisztet kevertek közé. Frissen szedett káposztalevelet a kemencében kissé megfonnyasztottak, rákenték az előbbi masszát, majd sütőlapáttal berakták a kemencébe. Ha megsült, a pernyét leveregették róla, fatálba rakták, letakarták. így az égett káposztalevelek leváltak a tésztáról. Ekkor tejföllel ették, főleg reggelire. Neve: siligó (Fülöp). Kuglóf Újabb tészta, a német Gugelhupf -ból vettük át, de a XX. században már megyénk minden táján ismerték, s a nagyobb gazdasszonyok évente néhány alkalommal megsütötték. Tésztájának alapanyaga a nullás liszt, tej, vaj, vagy zsír, melyet tojás sárgájával és langyos tejben futtatott élesztővel a fánknál sűrűbb masszává összekavarnak. Egyesek a tésztába mazsolát is kevertek, mások a tojások felvert habját, újabban kakaót, vagy csokoládéport, cukrot. Ezután a kuglófsütőbe, akinek ilyen nem volt, egyszerű lábasba öntötték. Egy-két órát vártak, míg megkelt, azután sütőben kisütötték. Régebben a tortát helyettesítő reprezentatív tésztaféle volt, melyet betegágyas asszonynak, vagy lakodalmakba vittek ajándékba (Álmosd, Biharnagybajom, Püspökladány, Hajdúhadház, Konyár, Kismarja, Derecske stb.).
Rétesek A rétes igen régen ismert, nálunk is széltében elterjedt sütemény' több variációban készült. Nálunk is RÉTES, SZÁRAZRÉTES, HÚZOGATOTT RÉTES, HÚZOTT BÉLES 1. Nullás lisztet sós vízben, vagy savóban addig dolgoztak, míg a tészta hólyagos lett. Ezután rövid ideig pihenni hagyták, majd kis cipókba szaggatták, s több nő közreműködésével leterített asztallapon hártyavékonyságúra kihúzogatták. Csak a legkiválóbb, magas sikértartalmú lisztből lehetett kellő vékonyságú tésztát nyújtani, de még így is nagy ügyességre és óvatosságra volt szükség a nyújtáshoz. Amikor a tészta beborította az egész asztallapot, akkor a kellően ki nem nyúlt szélét letépték, majd a tészta egész felületét olvasztott zsírral meglocsolták. Egyik régies elkészítésmódja, hogy a megzsírozott vékony tésztalapot kis pogácsákká összenyomkodták. Neve így rongyos pogácsa (Sárrét). 2 5 Újabban azonban a rétest mindig töltik valamilyen töltelékkel. A tölteléket végig a tésztán hosszú csíkban elhelyezik, majd ügyesen, az alatta levő abrosz segítségével a tésztát úgy felhengerítik, hogy a töltelék két-három réteg közé kerüljön, mint a töltelék a hurkába. Ekkor a hurka hosszában a tésztát elvágták és tepsibe helyezték. Ezután következett a második, majd a többi tekercs, míg az egész levél tészta meg nem telt. Töltelékként használhattak főtt köles-, vagy kukoricakását, édes dinsztolt, vagy savanyú hordós káposztát, sült tököt, cukorrépát, sárgarépát, főtt krumplit, de ünnepi alkalmakra édes túrót, diót, mákot, almát, meggyet, rizskását. A sós töltelékeket a közfelfogás szerint inkább a férfiak, az édeseket a nők és a gyerekek kedvelték. Sok helyen a tepsibe helyezés után a tésztát tejfölös, cukros, tojásos masszával megkenték, hogy szép fényes legyen. 2. Az elnyújtott, zsírral lekent rétes tésztát töltelék nélkül hurkává összesodorták. A hurkából levágtak egy kis darabot, s ezt tenyérrel vékonyra ellapogatták, majd zsírozott palacsintasütőben mindkét oldalát pirosra sütötték (Álmosd). Neve: száraz rétes. Nyújtó fás rétes 20 dkg lisztet diónyi zsírral elmorzsoltak, s egy tojással, kanál ecettel, 2 kanál tejfellel és sós vízzel rétes keménységű tésztát gyúrtak belőle. Kevés pihentetés után nyújtófával elnyújtották, s a tésztát 10 dkg zsír és ugyanennyi liszt keverékével lekenték, majd felgöngyölítették és négy részre vágták. A részeket külön-külön elnyújtották, s belé helyezték a tölteléket. Mint a rendes rétest, hurkába hengerítették, tetejét tejfellel lekenték, s lehetőleg estétől reggelig pihentették, azután kisütötték (Derecske).
- Page 82 and 83: Egyéb, különleges levesek Borlev
- Page 84 and 85: Kismarjában a legtekintélyesebb m
- Page 86 and 87: Néhány helyen rántást is tettek
- Page 88 and 89: Ecsedi István szerint versben bizt
- Page 90 and 91: hogy a kását keverték tésztáva
- Page 92 and 93: Megfelelője a búzadarából kész
- Page 94 and 95: ors, paprika hozzáadásával, kev
- Page 96 and 97: Hajában főtt krumpli A krumplit h
- Page 98 and 99: nát tettek, s rászórták a kivá
- Page 100 and 101: Főtt tészták Gombóta, tísztago
- Page 102 and 103: DERELYEK Az elnevezés többfajta f
- Page 104 and 105: Kásás édes káposzta Édes fejes
- Page 106 and 107: ecettel, esetleg cukorral ízesíte
- Page 108 and 109: Nagyon szegény helyeken a káposzt
- Page 110 and 111: Tükörtojás vagy ökörszem A toj
- Page 112 and 113: Rostélyon sütés Juh, disznó, bo
- Page 114 and 115: Vászonfazékban főtt hús A bár
- Page 116 and 117: Varjúhús A fiatal varjút megnyú
- Page 118 and 119: VADHÚSOK A népi konyhára ritkán
- Page 120 and 121: Az ily módon egybekombinált éles
- Page 122 and 123: Bevetés után feltették az előt
- Page 124 and 125: kemence fogyó melegét pótolják,
- Page 126 and 127: Öntött perec Vakarékból, zsír,
- Page 128 and 129: Nagypénteki perec Kb. 1 kg lisztet
- Page 130 and 131: addig forgatták, míg pirosra sül
- Page 134 and 135: Ostorrétes 3 dl tejben kevés sóv
- Page 136 and 137: Hájas kifli Kb. 1/2 kg lisztet 30
- Page 138 and 139: mint a kenyérlángost. Ha megkelt,
- Page 140 and 141: en az esetben 1 ^kg liszthez csupá
- Page 142 and 143: Tarkedli Kb. fél kg lisztből 2 to
- Page 144 and 145: Vízenkelt tészták Vízen kullog
- Page 146 and 147: Görhe, görhemálé Többféle var
- Page 148 and 149: Egyéb sütemények A táplálkozá
- Page 150 and 151: Lehetett pl. tepsiben elnyújtva eg
- Page 152 and 153: nyújtották. A két lap közé 7 t
- Page 154 and 155: Ördögpirula A lisztet tejben sim
- Page 156 and 157: SALÁTA KÉSZÍTMÉNYEK Káposztasa
- Page 158 and 159: •
- Page 160 and 161: tékig az életkor is meghatározó
- Page 162 and 163: Úgy tűnik, régebben általánosa
- Page 164 and 165: vittek magukkal sült krumplit, éd
- Page 166 and 167: lamilyen kásás vagy krumplis éte
- Page 168 and 169: a magáét ette. De ha valaki bort,
- Page 170 and 171: A fontosabb ünnepek részben az ú
- Page 172 and 173: Újszentmargitán pl. a böjti idő
- Page 174 and 175: Az emberi életkorral és szokások
- Page 176 and 177: Újszentmargitán gulyásleves és
- Page 178 and 179: dányban, Hajdúszoboszlón, Sárá
- Page 180 and 181: (rájöttek, hogy ez pazarlás!), h
te stb. (Álmosd, Szerep, Nagykereki, Újszentmargita, <strong>Bihar</strong>nagybajom, Püspökladány).<br />
Sajátos változat a krumplis pite (Sáp, Püspökladány). Ebben az esetben a tejben<br />
futtatott élesztőhöz a liszten kívül héjában főtt krumplit is kevertek. ízesítőül a són<br />
kívül köménymagot kevertek a tésztába, majd pogácsaszerű darabokra szaggatták és<br />
olajban kisütötték.<br />
Levelensült vagy siligó<br />
Első változat szerint sűrűbbre kavart palacsintatésztát kell kavarni (tej, tojás<br />
sárgája, liszt). A folyékony tésztát zsírral, vagy olajjal megkent tengeri csuhára, vagy<br />
fonnyasztott káposztalevélre öntötték, és kemencében kisütötték.<br />
Püspökladányban a tésztát savanyú aludttejjel csinálták, s a kemencében úgy<br />
sütötték, hogy egyik oldalán égett a tűz. Sokan a tűz mellett a sütőlapáton tartva sütötték<br />
meg a levelén sültet. A megsült tészta lapocskákat a tálban úgy rakták egymásra,<br />
hogy minden lapot forró olajjal leöntöttek. 323<br />
Másik változat szerint sós vízben főtt krumplit, rozslisztet összekavartak, káposztalevélre<br />
rákenték, kemencében pirosra sütötték. A megsült lapocskákról az<br />
égett leveleket lehúzták, ezután vajjal, tejföllel kenték. Neve: krumplis levelensült<br />
(Püspökladány).<br />
Harmadik változatban nyers krumplit reszeltek, levét leszűrték, megsózták, kevés<br />
lisztet kevertek közé. Frissen szedett káposztalevelet a kemencében kissé megfonnyasztottak,<br />
rákenték az előbbi masszát, majd sütőlapáttal berakták a<br />
kemencébe. Ha megsült, a pernyét leveregették róla, fatálba rakták, letakarták. így<br />
az égett káposztalevelek leváltak a tésztáról. Ekkor tejföllel ették, főleg reggelire.<br />
Neve: siligó (Fülöp).<br />
Kuglóf<br />
Újabb tészta, a német Gugelhupf -ból vettük át, de a <strong>XX</strong>. században már megyénk<br />
minden táján ismerték, s a nagyobb gazdasszonyok évente néhány alkalommal<br />
megsütötték. Tésztájának alapanyaga a nullás liszt, tej, vaj, vagy zsír, melyet tojás<br />
sárgájával és langyos tejben futtatott élesztővel a fánknál sűrűbb masszává összekavarnak.<br />
Egyesek a tésztába mazsolát is kevertek, mások a tojások felvert habját,<br />
újabban kakaót, vagy csokoládéport, cukrot. Ezután a kuglófsütőbe, akinek ilyen<br />
nem volt, egyszerű lábasba öntötték. Egy-két órát vártak, míg megkelt, azután sütőben<br />
kisütötték. Régebben a tortát helyettesítő reprezentatív tésztaféle volt, melyet<br />
betegágyas asszonynak, vagy lakodalmakba vittek ajándékba (Álmosd, <strong>Bihar</strong>nagybajom,<br />
Püspökladány, Hajdúhadház, Konyár, Kismarja, Derecske stb.).