A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Langyos tejben futtatott élesztővel, nullás lisztből kevés zsírral, tojással, sóval<br />
tésztát gyúrtak. Kelés után kinyújtották, s a kb. 1/2 cm vastag tésztalapot tepsibe<br />
fektették. Tetejére tojás sárgájával, főtt krumplival összekevert cukrozott, vaníliával<br />
ízesített túrót terítettek. Tetejét tejfellel összekevert tojás sárgájával lekenték, majd<br />
nem túl meleg kemencében kisütötték. Kocka, vagy rombusz alakú darabokra vágva<br />
tálalták (Tiszacsege, Újszentmargita, Hajdúnánás, Kismarja, Püspökladány, <strong>Bihar</strong>nagybajom,<br />
Konyár).<br />
Sokféle variációja ismert. Tetejére pl. Balmazújvároson kimagvalt szilvát is tettek.<br />
Neve szilvástészta, a németeknél kvecsikuhe. A tölteléket nagyon sok helyen két<br />
tésztalap közé tették, tetejét tojással lekenték, s evő villával egyenletes távolságokra<br />
megszurkálták. Sülés után porcukorral hintették (Kismarja, Hajdúböszörmény, Álmosd,<br />
Debrecen). Hasonló módon készült almás lepény, kásás lepény, amikor főtt<br />
kukoricakásával töltötték (Kismarja).<br />
Elég gyakori, hogy az elnyújtott tésztalapot tenyérnyi kockákra vágták szét, s<br />
minden egyes kockát külön töltöttek meg túróval, lekvárral, kásával, káposztával, almával.<br />
Ebben az esetben neve béles, batyu, táska, (Megyénk egész területén ismert.)<br />
Bárándon élesztő nélküli tésztából is sütötték. Hasonlóan Balmazújvároson, de itt<br />
szódabikarbónával „könnyítették". Neve: szüzkuha.<br />
Újtikoson a nullás liszt, tej, tejföl, olaj, főtt burgonya, só, cukor összetétellel kigyúrt<br />
tésztát a lángoshoz hasonlóan a sütőlapátra nyújtották, széleit felhajtották és<br />
sütés után tejfellel ették. Neve: krumplis lepény. Tiszacsegén a tejben futtatott élesztővel<br />
kelesztett lepénytésztát cukorral, sóval, citrom levével, reszelt citromhéjjal ízesítve<br />
tepsiben sütötték ki, majd porcukorral hintve, rombusz alakú darabokra vágva<br />
tálalták. Neve: édes lepény.<br />
PITÉK<br />
Tejjel, tojással, szinte palacsintaszerű hígra kavart tésztát, kevés zsírral, esetleg<br />
vajjal, sóval, kevés cukorral eldolgoztak, majd zsírozott tepsibe öntötték. Tetejét<br />
cukrozott vízzel lekenték, hogy szép fényes legyen, majd sütőben kisütötték. Neve:<br />
öntött pite (Kornádi, Kismarja, Konyár), kavart pite (Hajdúnánás), szuszlapite (Sárrét)<br />
3 2 1<br />
vagy egyszerűen pite (Debrecen, Báránd, Kismarja).<br />
Másik változat a kött pite, melyet tejben futtatott élesztővel kavartak, és sütés<br />
előtt egy-két órát kelesztették. Ez minden helységben ismert, főleg télen sütötték.<br />
Változatai a hozzáadott tojás mennyisége s az ízesítő anyagok szerint alakultak.<br />
Amikor tavasszal a kotló alól kivált tojások felszaporodtak, ezekből előszeretettel sütöttek<br />
pitét, s ilyenkor 1/2 kg liszthez 4-6 tojást se sajnáltak, holott már 2-3 tojásból<br />
is jó pitét lehetett sütni. Néhol csak a tojás sárgáját keverték a tésztába, míg a fehérjéből<br />
habot vertek, s ezt vagy a tészta tetejére tették, vagy két tésztalap közé,<br />
ilyenkor túróval, mazsolával keverve (Álmosd, Kismarja).<br />
Sütöttek pitét a tehén ellése utáni napokban fejt föcstejből is. Ennek neve pecpite<br />
(Egyek, Újszentmargita). A kőtt pite tetejét Újszentmargitán vaníliás cukorral,<br />
a Hajdúság városaiban vagdalt dióval hintették meg. <strong>Bihar</strong>ban tetejére sok helyen<br />
reszelt almát, kimagvalt meggyet, vagy befőttet tettek. Neve: almás pite, meggyes pi-