A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
addig forgatták, míg pirosra sült. Némelyek sülés közben a tésztát zsírral kenegették.<br />
Debrecenben fán sült kalács volt a neve. 317<br />
Régebben minden faluban ismerték, ma<br />
csak hivatásos grillsütőktől veszik. 318<br />
EGYÉB KŐTTES SÜTEMÉNYEK<br />
Dübbencs, puffancs,<br />
bukta<br />
10 dkg élesztőt pici cukorral langyos tejben megkelesztettek. Hozzá kevertek 1<br />
kg nullás lisztet. Szükség szerint tejjel hígították, majd megdagasztották. Mikor megkelt,<br />
kis cipókat formáltak belőle. Zsíros kézzel kissé ellapították, pici zsírral megkenték,<br />
majd zsírozott tepsiben kitüsötték. Tölthették is lekvárral, vagy túróval<br />
(Szerep, Hajdúböszörmény). Sok helyen a kalácstésztába főtt krumplit is dagasztottak<br />
(Álmosd, Hajdúnánás).<br />
Kovászos kifli, kött kifli<br />
A kalácstésztát elnyújtották, négyszögletes lapokra vágták s egyik sarkánál<br />
kezdve összesodorták, majd kifli alakúra hajlították (Hajdúnánás, Püspökladány, <strong>Bihar</strong>nagybajom,<br />
Kismarja). Legtöbb helyen tölthették dióval, mákkal, lekvárral is<br />
(Balmazújváros, Kismarja, Hajdúnánás, Konyár, Püspökladány, Hajdúhadház, <strong>Bihar</strong>nagybajom).<br />
Debreceni perecek<br />
A debreceni perecsütők többnyire magános asszonyok, akik már a XVIII. században<br />
társaságba tömörültek, vagyis céhszerű szervezetet alkottak. Számuk a XVÍII.<br />
században a negyvenet is meghaladta. Általában a Pereces utca környékén laktak. A<br />
múlt században még négyfajta perecet sütöttek. Az áriimitációk szerint legolcsóbb a<br />
zsíros perec (100 darab 10 fillér), azután a főtt perec (60 fillér), a parasztperec (80<br />
fillér), és & finom vajas perec (1,20 forint).<br />
A perec mindig nullás lisztből készült, anyakovásszal kelesztették, majd a felsorolt<br />
kategóriák szerint cukrot, zsírt vagy vajat dagasztottak bele. Kelés után megformálták,<br />
majd kemencében zsíros lapokon, állandóan égő tűz mellett kisütötték. A<br />
kész pereceket aztán hosszú zsinórra fűzve a vásárban árulták. 319<br />
Túrós lepény, kelt béles<br />
Egyike a legelterjedtebb tésztaféléknek. A debreceni sütögető asszonyok a<br />
XVIII-XDC században a piacon árulták. Alföldszerte legényfogó szerepet tulajdonítottak<br />
neki. Ismert nóta:<br />
„Tepsibe sütik a lepínt,<br />
Úgy csalogatják a legínyt!<br />
Ha a lepínt megettítek,<br />
A lányomat elvegyítek!" 320