10.05.2014 Views

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

addig forgatták, míg pirosra sült. Némelyek sülés közben a tésztát zsírral kenegették.<br />

Debrecenben fán sült kalács volt a neve. 317<br />

Régebben minden faluban ismerték, ma<br />

csak hivatásos grillsütőktől veszik. 318<br />

EGYÉB KŐTTES SÜTEMÉNYEK<br />

Dübbencs, puffancs,<br />

bukta<br />

10 dkg élesztőt pici cukorral langyos tejben megkelesztettek. Hozzá kevertek 1<br />

kg nullás lisztet. Szükség szerint tejjel hígították, majd megdagasztották. Mikor megkelt,<br />

kis cipókat formáltak belőle. Zsíros kézzel kissé ellapították, pici zsírral megkenték,<br />

majd zsírozott tepsiben kitüsötték. Tölthették is lekvárral, vagy túróval<br />

(Szerep, Hajdúböszörmény). Sok helyen a kalácstésztába főtt krumplit is dagasztottak<br />

(Álmosd, Hajdúnánás).<br />

Kovászos kifli, kött kifli<br />

A kalácstésztát elnyújtották, négyszögletes lapokra vágták s egyik sarkánál<br />

kezdve összesodorták, majd kifli alakúra hajlították (Hajdúnánás, Püspökladány, <strong>Bihar</strong>nagybajom,<br />

Kismarja). Legtöbb helyen tölthették dióval, mákkal, lekvárral is<br />

(Balmazújváros, Kismarja, Hajdúnánás, Konyár, Püspökladány, Hajdúhadház, <strong>Bihar</strong>nagybajom).<br />

Debreceni perecek<br />

A debreceni perecsütők többnyire magános asszonyok, akik már a XVIII. században<br />

társaságba tömörültek, vagyis céhszerű szervezetet alkottak. Számuk a XVÍII.<br />

században a negyvenet is meghaladta. Általában a Pereces utca környékén laktak. A<br />

múlt században még négyfajta perecet sütöttek. Az áriimitációk szerint legolcsóbb a<br />

zsíros perec (100 darab 10 fillér), azután a főtt perec (60 fillér), a parasztperec (80<br />

fillér), és & finom vajas perec (1,20 forint).<br />

A perec mindig nullás lisztből készült, anyakovásszal kelesztették, majd a felsorolt<br />

kategóriák szerint cukrot, zsírt vagy vajat dagasztottak bele. Kelés után megformálták,<br />

majd kemencében zsíros lapokon, állandóan égő tűz mellett kisütötték. A<br />

kész pereceket aztán hosszú zsinórra fűzve a vásárban árulták. 319<br />

Túrós lepény, kelt béles<br />

Egyike a legelterjedtebb tésztaféléknek. A debreceni sütögető asszonyok a<br />

XVIII-XDC században a piacon árulták. Alföldszerte legényfogó szerepet tulajdonítottak<br />

neki. Ismert nóta:<br />

„Tepsibe sütik a lepínt,<br />

Úgy csalogatják a legínyt!<br />

Ha a lepínt megettítek,<br />

A lányomat elvegyítek!" 320

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!