A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
a pirított zsíros kenyeret dörzsölték be vele, mivel úgy tudták, hogy a fokhagyma gilisztahajtó<br />
szer.<br />
Retek. Falvainkban valószínűleg főleg a <strong>XX</strong>. században ismerték meg. Városokban<br />
a bolgárkertészek árulták. Néhány tanult gazda termelt hónapos, vagy őszi retket,<br />
melyet nyersen főleg szalonnával ették. 24<br />
Káposzta . Egyik legnépszerűbb, évszázadok óta termelt növényünk. Fontosságát<br />
jelzi, hogy alig van olyan településünk, ahol a XVTII. században még ne lett volna<br />
külön káposztás kert, torzsáskert. Legfontosabb káposztatermelő helység Hajdúhadház,<br />
ahonnan régen szekerekkel, újabban vagonokkal szállították az őszi fejes káposztát<br />
a környék piacaira. 25<br />
De sok káposztát termeltek a bihari Tépe, Derecske,<br />
Hosszúpályi, Monostorpályi, Hajdúbagos gazdái is. Ostváth Pál kiemeli Artánd, Gáborjon,<br />
Mezőpeterd káposztatermelését.<br />
Régebben kevesebb fajtát ismertek. Általában termeltek nyári kelkáposztát, egy<br />
korábbi és egy későbbi érésű fejes káposztát. Nagyon kevés helyen termeltek vöröskáposztát.<br />
A káposztát kizárólag alapanyagként használták, csak a torzsáját ették<br />
nyersen, elsősorban a gyerekek.<br />
Karalábé. Kevésbé elterjedt, mint a káposzta, valószínűleg az újabb korban<br />
meghonosodott növény. Elsősorban polgárosultabb családoknál főzték. Nyersen a<br />
gyerekek ették. 26<br />
Répafélék. A takarmányrépa kellemetlen íze miatt alig jöhetett számításba.<br />
Céklát paraszti kertekben csak a <strong>XX</strong>. században termeltek. A cukorrépát ismerték,<br />
de főleg az uradalmak termelték. Paraszti földeken az 1930-as évektől jelenik meg.<br />
Ekkortól kezdték használni cukor pótlására. 27<br />
Újszentmargitán tudnak arról, hogy<br />
egyesek cukorrépát sütöttek és azt fogyasztották.<br />
Paradicsom. Elsősorban kerti növény. Vidékünkön csak a <strong>XX</strong>. században terjedt<br />
el. Nyersen 1945 előtt nem ették, csak étel alapanyagnak tekintették.<br />
Paprika. Csak a XLX. század elején terjed el, 28 elsősorban kerti növény. Zölden<br />
ették szalonnával, de inkább pirosra érlelték, megszárították és fa mozsárban apróra<br />
törve fűszerként fogyasztották. A fekete földön jobban termett. A kis-sáréti Berekböszörményben<br />
a múlt században eladásra is termelték, de kedvelt növény a Nagysárrét<br />
környékén is. A falusi háztartásokban a <strong>XX</strong>. században már előnyben<br />
részesítették az „édes nemes" pirospaprikát, de a pásztorok, tanyasi, pusztai férfiak<br />
a nagyon erős csöves, vagy cseresznye paprikát kedvelték.<br />
Sárgarépa, petrezselyem. Mindkettő vidékünk legfontosabb ételízesítő növénye.<br />
Elsősorban kertekben termesztették, de Derecskén szántóföldi művelésben is termelik,<br />
és piacokon, szekerezve árulták. Sok helyen a szőlősorok közé is vetették. A sárgarépát,<br />
főleg a gyerekek nyersen is szerették. 29<br />
Zeller. A hagyomány szerint Monostorpályiban Pálos-rendi szerzetesek honosították<br />
meg még a középkorban. Valójában később, kb. a XVIII. század végén bukkan<br />
0<br />
fel, de megyeszerte nem is terjed is.<br />
Uborka (ugorka). Igen kevés adat alapján úgy tűnik, a XIX század eleje óta elterjedt<br />
kerti növény. Tájunkon nyersen nem ették, csak savanyított formában.