A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A fonott kalácsok tetejére olykor kis tésztadarabkákból díszeket ragasztottak.
Régen lakodalmakra is sütöttek ilyen kalácsot, ma legszebb példái a hajdúdorogi
húsvéti szentelő kalácsok, vagy pászka kalácsok, melyekre 5 darab rózsát formáltak.
Ezek a Krisztus öt sebét jelképezik.
Kerek, vagy vese alakú kalácsokat sütöttek minden nagyobb ünnepre, de különösen
karácsonyra, pünkösdre. Ilyenkor a házba belépőt kaláccsal kínálták, s a pásztorok
is kaptak ajándékba egy-egy kisebb kalácsot. Elengedhetetlen tartozéka a
lakodalmaknak. Módosabbak ilyenkor „5-6 kemence kalácsot" sütöttek. (Egy kemence
kalácsot Álmosdon 6-8 kg nullás lisztből sütöttek, s 6-8 dkg élesztő, kb. 2 liter
tej, 1/4 kg cukor, 1/2 kg vaj, ennél valamivel kevesebb zsír, s 2-3 dkg só kellett
hozzá.) Fonott kalácsot sütöttek temetéskor, szüretkor s minden fontosabb társas
összejövetel alkalmával. Debrecenben voltak hivatásos kalácssütők is, akiktől a cívisek
megrendelhették az ünnepi alkalmakhoz szükséges kalácsokat. 316
Lyukas kalács
A két, három ágra fonott tésztát perec alakba görbítették, hogy közepén lyuk
maradjon. Ezt nálunk lakodalmakra készítették, amikor is a vőfélyek a kulacs nyakára
akasztották, s úgy kísérték a násznépet az esküvőre. Régen a lyukas kalácsot a
kulacs borral együtt a vőfély az eskető papnak adta.
Ablakos kalács
A vajjal gazdagított kalácstésztát ujjnyi vastagságú pálcikákká sodorták. Ebből
előbb egy kb. 30 cm átmérőjű karikát formáltak, majd ezt 8 kisebb pálcikával
rácsszerűen átfonták. Megyénkben egyelőre csak Püspökladányban bukkan fel.
Töltött kalácsok
Leggyakoribb formája, amikor a kelt kalácstésztát elnyújtották, valamilyen tölteléket
raktak rá, majd rúdba összetekerték. A töltőanyag lehetett cukrozott dió,
mák, lekvár, túró, fahéj, kakaó, szentjánoskenyér, ritkán napraforgó mag, barackmag,
sőt Újszentmargitán, Tiszacsegén sült cukorrépa. Neve a töltelék szerint diós
kalács, mákos kalács stb. Ritkán -tekercs (Hajdúszovát, Zsáka, Szerep), rudas kalács
(Hajdúböszörmény, Tiszacsege), göngyöleg (Balmazújváros), ködmönujja (Tiszacsege).
Tetejét tojással kenték, tepsiben sütötték.
Tiszacsegén az elnyújtott kalácstésztát négyszögletes darabokra vágták, majd
minden kockába lekvárt tettek, összehajtogatták s tepsiben kisütötték. Neve: apró
lekváros. A töltött kalácsok sütése kevésbé alkalomhoz kötött: fontosabb munkaalkalmakra,
névnapokra is megsütötték.
Kürtös kalács
A zsírral, vajjal gazdagított kalácstésztát ujjnyi vastag rúdba sodorták, majd ezt
egy erre a célra készített, 5-10 cm átmérőjű fa hengerre feltekerték. A fát újabban
jó vastag napraforgókóró helyettesítette. A rudat előbb megzsírozták, hogy a tészta
rá ne ragadjon. A tészta felületét tojással kenték meg, majd kristálycukorba, sok helyen
törött dióba hengergették. Ezután a kemence előtt a kürtő alatt parázs fölött