A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Nagypénteki perec<br />
Kb. 1 kg lisztet 1 liter tejjel, 8-10 tojással összegyúrtak. Kis cipókat formáltak<br />
belőle, melynek közepét kézzel kilyukasztva, pereceket formáltak belőle. Tepsiben<br />
kemencében kisütötték (Hajdúszovát, Püspökladány).<br />
•<br />
Kalácsfélék<br />
KEMENCÉS KALÁCSOK<br />
A kalácsot a kenyértől két lényeges dolog különbözteti meg: egyik, hogy a kalácsot<br />
finomabb, nullás lisztből készítették, másik, hogy a vízen és a són kívül valamilyen<br />
gazdagító, ízesítő anyaggal egészítették ki. Elengedhetetlen pl. a tej,<br />
legtöbbször a vaj, zsír, tejfel, cukor, esetleg tojás, mazsola, citromhéj stb. Hasonló,<br />
hogy a kalácsot is élesztővel keltették, és kemencében sütötték, mint a kenyeret.<br />
Az élesztőt azonban mindig tejben oldották fel, cukrot is tettek bele, s ha „felfut",<br />
ezt öntötték az előkészített liszthez. Valamivel kisebb dagasztóteknőben előbb<br />
„felverték", majd dagasztották, mint a kenyeret. Kelés után megformálták a kívánt<br />
alakra.<br />
A kalácsfélék a népi táplálkozásban mindig valamilyen ünnepi funkciót töltöttek<br />
be. Ezért csak meghatározott alkalomra sütötték. Az alkalomnak megfelelően<br />
változott a kalács megformálása, és minősége is.<br />
A kemencés kalácsokat mindenekelőtt két nagy csoportba oszthatjuk: üres-,<br />
vagy pusztakalácsokra, és töltött kalácsokra. Mindkettőt különböző alakúra formálhatták:<br />
Cipókalács<br />
A kalácstészta legegyszerűbb megformálása, amikor a kelt tésztát egyszerűen<br />
kis cipókba formálták és kisütötték. Ujabban cserépből készült kalácssütőbe helyezik<br />
a tésztát, és abban sütik ki. Bevetés előtt a tetejét tojással kenték be, hogy szép fényes<br />
legyen. 315<br />
Álmosdon foszlós kalács a neve.<br />
FONOTT KALÁCSOK<br />
Legegyszerűbb formája az, amikor a kelt tésztát hurkaszerű rúddá nyújtották,<br />
majd két, vagy három ágra összefonták, s így kisütötték. Gyakoribb azonban, hogy<br />
a fonatból különböző kerek, vagy hosszúkás alakú kalácsokat formáztak. A kerek neve<br />
dúc, a hosszúkás vesu (Báránd). Mindig vigyáztak arra, hogy a fonás, összecsomózás<br />
formailag szép legyen. A szépen megformált kalács a gazdasszony büszkesége<br />
volt. Az összefont kalácsot tepsibe rakták, tetejét tojással megkenték és kemencében<br />
kisütötték. Több helyen ismertek cserépből készült kalácssütőket, de ebben a fonás<br />
nem jött ki olyan szépen, mint szabadon (Derecske, Hajdúdorog, Debrecen).