10.05.2014 Views

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Nagypénteki perec<br />

Kb. 1 kg lisztet 1 liter tejjel, 8-10 tojással összegyúrtak. Kis cipókat formáltak<br />

belőle, melynek közepét kézzel kilyukasztva, pereceket formáltak belőle. Tepsiben<br />

kemencében kisütötték (Hajdúszovát, Püspökladány).<br />

•<br />

Kalácsfélék<br />

KEMENCÉS KALÁCSOK<br />

A kalácsot a kenyértől két lényeges dolog különbözteti meg: egyik, hogy a kalácsot<br />

finomabb, nullás lisztből készítették, másik, hogy a vízen és a són kívül valamilyen<br />

gazdagító, ízesítő anyaggal egészítették ki. Elengedhetetlen pl. a tej,<br />

legtöbbször a vaj, zsír, tejfel, cukor, esetleg tojás, mazsola, citromhéj stb. Hasonló,<br />

hogy a kalácsot is élesztővel keltették, és kemencében sütötték, mint a kenyeret.<br />

Az élesztőt azonban mindig tejben oldották fel, cukrot is tettek bele, s ha „felfut",<br />

ezt öntötték az előkészített liszthez. Valamivel kisebb dagasztóteknőben előbb<br />

„felverték", majd dagasztották, mint a kenyeret. Kelés után megformálták a kívánt<br />

alakra.<br />

A kalácsfélék a népi táplálkozásban mindig valamilyen ünnepi funkciót töltöttek<br />

be. Ezért csak meghatározott alkalomra sütötték. Az alkalomnak megfelelően<br />

változott a kalács megformálása, és minősége is.<br />

A kemencés kalácsokat mindenekelőtt két nagy csoportba oszthatjuk: üres-,<br />

vagy pusztakalácsokra, és töltött kalácsokra. Mindkettőt különböző alakúra formálhatták:<br />

Cipókalács<br />

A kalácstészta legegyszerűbb megformálása, amikor a kelt tésztát egyszerűen<br />

kis cipókba formálták és kisütötték. Ujabban cserépből készült kalácssütőbe helyezik<br />

a tésztát, és abban sütik ki. Bevetés előtt a tetejét tojással kenték be, hogy szép fényes<br />

legyen. 315<br />

Álmosdon foszlós kalács a neve.<br />

FONOTT KALÁCSOK<br />

Legegyszerűbb formája az, amikor a kelt tésztát hurkaszerű rúddá nyújtották,<br />

majd két, vagy három ágra összefonták, s így kisütötték. Gyakoribb azonban, hogy<br />

a fonatból különböző kerek, vagy hosszúkás alakú kalácsokat formáztak. A kerek neve<br />

dúc, a hosszúkás vesu (Báránd). Mindig vigyáztak arra, hogy a fonás, összecsomózás<br />

formailag szép legyen. A szépen megformált kalács a gazdasszony büszkesége<br />

volt. Az összefont kalácsot tepsibe rakták, tetejét tojással megkenték és kemencében<br />

kisütötték. Több helyen ismertek cserépből készült kalácssütőket, de ebben a fonás<br />

nem jött ki olyan szépen, mint szabadon (Derecske, Hajdúdorog, Debrecen).

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!