10.05.2014 Views

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Keletlen tésztából készült lapos változatok:<br />

Lángelö vagy lángoló (Báránd, Püspökladány, Sáp, Hencida, Zsáka, Berettyóújfalu,<br />

Újtikos, Hajdúszovát. Itt a forrázó vízhez rántást is adtak, így levesen,<br />

öregesen ették.)<br />

Öreg lángelö (Újszentmargita).<br />

Tüzönsült vagy oláhbéles (Zsáka).<br />

Haskó (Berettyóújfalu. Itt a szárított tésztát a tűzhely tetején pirították, sós vízzel<br />

leöntötték, sózták, zsírozták.)<br />

Pászka Platton pirított leves, vagy laskatészta. (Sáránd, Kismarja)<br />

Has/ót (Sáp, Fülöp, Álmosd).<br />

Lebenyica (Derecske).<br />

Tubu vagy galamb<br />

Kenyérsütéskor, vagy kalácssütéskor a gyermekek részére galambforma tésztát<br />

formáltak. A madár szemét két borsszem alkotta (Hajdúböszörmény, Debrecen, Hajdúhadház).<br />

Boszorkánypogácsa<br />

A kenyértésztát elnyújtották, négyszögletes lapokra vágták, szilvalekvárral töltötték,<br />

négy sarkát összehajtogatva kisütötték (Kornádi).<br />

Lepénykenyér<br />

A néprajzi szakirodalom lepénykenyérnek nevezi a liszt-víz-só összetételű, erjesztetlen<br />

tésztából készült kenyérpótlékot. 312<br />

Zsákán kevés zsírral, vagy olajjal<br />

gyúrt változatát molnárpogácsa néven ismerik. Sápon pusztán vízzel gyúrt változatát<br />

dubac-nak nevezik.<br />

Krumplilepény<br />

Liszt, tej, tejföl, olaj, főtt krumpli, só, kevés cukor összedolgozásával nyújtható<br />

tésztát gyúrtak. Elnyújtották, majd sütőlapáttal a kemencébe vetették. Sülés után<br />

tejföllel kenték, s lehetőleg még melegen ették (gubakenyér).<br />

Ostya, pászka<br />

A liszt, korpa, víz segítségével kevert, igen vékonyra sütött pászka a zsidók tavaszi<br />

szent eledele, de „kóstolót" szoktak küldeni magyar ismerőseiknek is. A kenyérlisztből<br />

való ostyasütés ma már alig ismert, holott régi megléte a múzeumokban<br />

található igen szép ostyasütőkkel bizonyítható. 313<br />

Irodalmi forrásokból tudjuk, hog^<br />

a XTX. század közepén Debrecenben még több mint tízfajta ostyát sütöttek.<br />

Újabban sok helyen tejjel, cukorral, liszttel palacsintaszerű tésztát kavarnak, s ebből<br />

ostyasütő vas között ropogós tésztát sütnek. (Tiszacsege, Berettyóújfalu, Kismarja,<br />

<strong>Bihar</strong>nagybajom). Ennek azonban nincs kapcsolata a régi sovány ostyával.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!