A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Keletlen tésztából készült lapos változatok:<br />
Lángelö vagy lángoló (Báránd, Püspökladány, Sáp, Hencida, Zsáka, Berettyóújfalu,<br />
Újtikos, Hajdúszovát. Itt a forrázó vízhez rántást is adtak, így levesen,<br />
öregesen ették.)<br />
Öreg lángelö (Újszentmargita).<br />
Tüzönsült vagy oláhbéles (Zsáka).<br />
Haskó (Berettyóújfalu. Itt a szárított tésztát a tűzhely tetején pirították, sós vízzel<br />
leöntötték, sózták, zsírozták.)<br />
Pászka Platton pirított leves, vagy laskatészta. (Sáránd, Kismarja)<br />
Has/ót (Sáp, Fülöp, Álmosd).<br />
Lebenyica (Derecske).<br />
Tubu vagy galamb<br />
Kenyérsütéskor, vagy kalácssütéskor a gyermekek részére galambforma tésztát<br />
formáltak. A madár szemét két borsszem alkotta (Hajdúböszörmény, Debrecen, Hajdúhadház).<br />
Boszorkánypogácsa<br />
A kenyértésztát elnyújtották, négyszögletes lapokra vágták, szilvalekvárral töltötték,<br />
négy sarkát összehajtogatva kisütötték (Kornádi).<br />
Lepénykenyér<br />
A néprajzi szakirodalom lepénykenyérnek nevezi a liszt-víz-só összetételű, erjesztetlen<br />
tésztából készült kenyérpótlékot. 312<br />
Zsákán kevés zsírral, vagy olajjal<br />
gyúrt változatát molnárpogácsa néven ismerik. Sápon pusztán vízzel gyúrt változatát<br />
dubac-nak nevezik.<br />
Krumplilepény<br />
Liszt, tej, tejföl, olaj, főtt krumpli, só, kevés cukor összedolgozásával nyújtható<br />
tésztát gyúrtak. Elnyújtották, majd sütőlapáttal a kemencébe vetették. Sülés után<br />
tejföllel kenték, s lehetőleg még melegen ették (gubakenyér).<br />
Ostya, pászka<br />
A liszt, korpa, víz segítségével kevert, igen vékonyra sütött pászka a zsidók tavaszi<br />
szent eledele, de „kóstolót" szoktak küldeni magyar ismerőseiknek is. A kenyérlisztből<br />
való ostyasütés ma már alig ismert, holott régi megléte a múzeumokban<br />
található igen szép ostyasütőkkel bizonyítható. 313<br />
Irodalmi forrásokból tudjuk, hog^<br />
a XTX. század közepén Debrecenben még több mint tízfajta ostyát sütöttek.<br />
Újabban sok helyen tejjel, cukorral, liszttel palacsintaszerű tésztát kavarnak, s ebből<br />
ostyasütő vas között ropogós tésztát sütnek. (Tiszacsege, Berettyóújfalu, Kismarja,<br />
<strong>Bihar</strong>nagybajom). Ennek azonban nincs kapcsolata a régi sovány ostyával.