A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Rongyoskifli<br />
A többször zsírozott-összehajtogatott, majd elnyújtott tésztát tenyérnyi kockákra<br />
vágták, majd kiflinek sodorták. Tetejét tojással kenték, néha cukrozták (Kismarja).<br />
Zsíroslepény<br />
A kenyértésztát tepsi nagyságú lapokra nyújtották. A tepsi alját kizsírozták, beletették<br />
az első lapot. Ezt megzsírozták, sózták, némelyek borsozták és zöld kaporlevelet<br />
hintettek rá. Ezután jött rá a második lap, s a többi, mindegyik közét hasonló<br />
módon zsírozva, fűszerezve. Ha a tepsi megtelt, kevés pihentetés után kemencében<br />
kisütötték, majd a tepsiből kivéve négyszögletes darabokra vágták. A rétegek közé<br />
néha apró tepertőt, túrót, káposztát is helyeztek. Igen népszerű, nagyon jóízű tészta.<br />
Név változatai: zsíroslepény (Artánd, Kismarja, Konyár), kenyérlepény (Hencida,<br />
Szerep, Kornádi, Püspökladány, Földes), dübbencs (Hencida), lepény (Püspökladány,<br />
Fülöp), kaproslepény (Nagykereki), kanvarnyú (Kornádi, Nagykereki, Püspökladány),<br />
varjúlepény (Artánd, Püspökladány), sóskavarjú (Berettyószentmárton).<br />
Bodag<br />
A teknőben maradt tésztát felkaparták, liszttel, tejfellel, kis sóval összegyúrták.<br />
Kb. 2 ujjnyi vastagra elnyújtották, tenyérnyi nagyságú kockákra vágták, s ezeket kemencében<br />
kisütötték (Püspökladány). Újtikoson, Újszentmargitán tepsiben sütötték.<br />
Mikor ropogósra sült, összetördelték, forró vízzel leöntötték, zsírt, túrót tettek rá.<br />
Neve: túrósbodak. A tepsiben a tésztát késsel kis kockákra bevagdalták, így szebben<br />
lehetett tördelni. Tiszacsegén a búzaliszthez zsírt, tejfelt gyúrtak, kevés élesztővel<br />
keltették. Legtöbben krumplit is kevertek hozzá. Kelesztés után pogácsaformákra<br />
szaggatták, kemencében sütötték. Neve: kolompíros pogácsa.<br />
ÖNTÖTT TÉSZTÁK<br />
Igen sok néven, sokféle változatban ismert. Közös jellemzőik, hogy valamiféle<br />
rúd, vagy perecformákra sodorják a tésztát. Ezt néha 2-3 cm-enként bedarabolták,<br />
vagy fel is vágták. Kemencében sütötték ki, majd forró sós vízzel, vagy tejjel leöntötték,<br />
esetleg túróval, mákkal, dióval, mézzel, vagy prézlivel, tepertővel ízesítették.<br />
A változatok közt leggyakoribbak a kelesztett kenyér-, vagy kalácstésztából készült<br />
rudak, de kelesztés nélküli tésztából is készülhettek. A készítés során különböző adalékokkal<br />
is gazdagíthatták a tésztát. Debrecen környékén zsírral, tejfellel, vajjal, a<br />
katolikusok olajjal gazdagíthatták a tésztát, de sokan minden adalék nélkül készítették.<br />
A készítésmód is változhatott. Volt, ahol a cipóból kiszakított tésztát kézzel rúd<br />
alakúra sodorták. Más helyen a tésztát előbb elnyújtották, megzsírozták, s csak azután<br />
sodorták hurkává. Ilyenkor sülés után a tészta rétegekre bomlott. Kelt tésztából<br />
készült variációk: