A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A NÉPI TÁPLÁLKOZÁS<br />
NÖVÉNYI EREDETŰ ALAPANYAGAI<br />
Termesztett növények<br />
Búza. Megyénkben is a legfontosabb kenyérnövény, de míg a bihari részeken és<br />
a Hajdúságban domináns növény, a nyíri falvakban másodlagos helyre kerül a rozs<br />
mögé. 14/a<br />
Termesztésének arányaiban a XVIII. század vége óta lényeges változás alig<br />
történt. Korábban az őszibúza (Triticum vulgaris) mellett gyakran vetettek tavaszbú -<br />
zát (Triticum aestivum) is. A <strong>XX</strong>. század elejéig még a domináns búzatermő tájakon<br />
is gyakran vetették rozzsal keverve, azaz kétszeresként , 15<br />
A búza tájunkon minden idők legfontosabb növényi alapanyaga: legtöbb helyen<br />
életnek nevezik. Akinek földje volt, legelső célja a szükséges búzamennyiség megtermelése.<br />
Egy főre régebben 1-2 mázsát, a <strong>XX</strong>. században 2-3 mázsát számoltak. Akinek<br />
nem termett meg ennyi, az részes aratással, vagy más módon igyekezett<br />
megszerezni. Akinek „nem volt meg a kenyere", az a legnagyobb nyomorúságnak<br />
számított.<br />
Rozs. Főleg a nyíri részeken a második legfontosabb kenyéradó növény. Itt szalmája<br />
is nagyon fontos tetőfedő anyag volt (zsupp). Évi szükséglete kb. a búzával<br />
egyenlő. Sok helyen gabonának nevezik.<br />
Kukorica. Ma legtöbb helyen tengeri néven ismerik, régen „indiai búzának" is<br />
mondták (latin forrásokban „indici"). Főleg a fekete bihari földeken és a Hajdúságban<br />
domináns növény, bár az emberi táplálkozásban betöltött szerepe éppen itt a<br />
legkisebb. A XVIII. században betelepített románság körében sokáig az alapvető tápanyagok<br />
közt szerepelt. Ujabban mindenütt csak kenyérpótló, de főleg kásaétel, mely<br />
sok helyen a köleskását helyettesítette. A kukoricát főzve, sütve vagy pattogtatva<br />
eredeti mivoltában is fogyasztják. Főzték zsengés állapotában csuhástól együtt, vagy<br />
télen a szemes tengerit cserépfazékban megfőzték. Sokan cukrot, mézet, Újszentmargitán<br />
cukorrépát, Hajdúszováton mákot tettek a fövő vízbe, hogy ízletesebb legyen.<br />
Levét köhögés ellen itták. 16<br />
A még zsengés kukorica csöveket csuhéjától megfosztva<br />
nyárson, vagy vasvilla ágára szúrva tűzön pirosra megpörkölték. Ha már kemények<br />
a szemek, „öregszik", sütés előtt késel megvagdalták. 1<br />
Újszentmargitán a már érett<br />
kukoricaszemeket a tűzhely plattján, vagy a vaskályha tetején megpirították. Ennek<br />
neve: dumó.<br />
A rostakéregben, nyílt tűz fölött pattogtatott tengeri társasösszejövetelek kedvelt<br />
csemegéje. Nagypénteken minden faluban pattogtattak tengerit. Ha nehezen pattant,<br />
tréfásan biztatgatták: