A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Töltött káposzta<br />
Tájunkon is legtipikusabbnak tartott magyar vastagétel. Sok helyen „az ételek<br />
királyának" tartják, így minden „reprezentatív" étkezés egyik fő fogása. 261<br />
Elkészítésének<br />
sok variációja van. Fő különbség a hordós káposzta és a friss káposzta között<br />
van, de a töltelék húskeverék és az ízesítőanyagok, fűszerek összetétele is utal<br />
részben fejlődési, történeti tényekre, részben a vagyoni állapotokra. Mindezt némileg<br />
befolyásolják a táji hagyományok is.<br />
Töltött káposzta hordós káposztából<br />
Az apróra összevágott - újabban darált - vegyes disznóhúshoz régebben köleskását,<br />
sót, borsot, egyesek paprikát, gyömbért, sáfránt kevertek, s a megmosott káposztaleveleket<br />
ezzel megtöltötték. A bihari falukban a nagyobb leveleket kétfelé<br />
szakították, így apróbb töltelékeket készítettek, mint a Hajdúságban.<br />
Régebben a töltött káposztát mindig cserépfazékban főzték. A fazék aljára káposztaleveleket<br />
helyeztek s erre sorban rakták a töltelékeket. Vízzel feltöltötték s a<br />
fazék tetejét szintén káposztalcvelekkel fedték le. Az így előkészített káposztát főzhették<br />
kemencében (itt kb. 2 óra alatt főtt meg!), szabadtűz mellett vagy vasháromlábon.<br />
Ilyenkor gyakran kellett forgatni, rázni, mert a szabad tűz a fazéknak csak az<br />
egyik oldalát melegítette. Szokás volt, hogy még a teljes fövés előtt elvették a fazekat<br />
a tűztől, s ágyba, vagy nagybundába takarták. Itt főtt meg teljesen.<br />
Töltelék variációk: A köleskása helyett ínséges időkben, vagy szegényebbek, és<br />
általában a bihari románság tengerikását alkalmazott. Ujabban majdnem mindenki<br />
rizskásával keveri a húst. Fülöpön, Hajdúszováton, Álmosdon a keverékbe apróra vágott<br />
vöröshagymát is tettek. Ártándon, Kismarjában a háború alatt szárított reszelt<br />
tésztával, vagy tarhonyával keverték a húst. Újszentmargitán, Tiszacsegén árpakását<br />
is alkalmaztak. A Hajdúságban a töltelékbe szalonna darabkákat is kevertek. Debrecen<br />
környékén és a Tisza-melléki falvakban a töltelék közé apró káposztát is tettek.<br />
Ugyanitt levét rántással is gazdagították, s a rántásba kevés fokhagymát is tettek.<br />
Hajdúböszörményben, Hajdúszováton a fazék aljára szalonnadarabokat, füstölt húst<br />
vagy kolbászt is tettek. Tiszacsegén még a töltelékbe is vágtak valamennyi füstölt<br />
húst. Debrecenben, Püspökladányban, Hajdúszováton egyesek már a <strong>XX</strong>. század első<br />
felében is tejfelt tettek rá. (Ez újabb jelenség.) Ha kemencében főzték a káposztát,<br />
a cserépfazék száját tésztával betapasztották.<br />
Töltött káposzta édes káposztalevélből<br />
Főként nyáron főzték. Ilyenkor a nyers káposztaleveleket forró vízzel leöntve<br />
fonnyasztották, majd savanyították. Ennek legegyszerűbb módja, hogy a forrázó lébe<br />
borecetet tettek (Balmazújváros). Mások tejfellel, paradicsommal savanyítottak<br />
(Hajdúhadház, <strong>Bihar</strong>nagybajom, Konyár), Sok helyen a káposztára sós vizet öntöttek,<br />
tetejére kenyérdarabkákat helyeztek, s ettől néhány nap alatt megerjedt, mint a<br />
kovászos uborka (Ártánd, Kismarja). Újabban citrommal, borkővel, citrompótlóval<br />
savanyítanak. Álmosdon sós vízben párolt kelkáposzta leveleket rizzsel, vajban párolt<br />
hagymával, gombával, darált kolbásszal töltöttek.