Útmutató az Óvodai IPR-hez - Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.

Útmutató az 

Óvodai IPR-hez 

(Óvodai Integrációs Program) 

2009.

A kiadvány az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 

Esélyegyenlőségi Igazgatósága TÁMOP 3.3.1 kiemelt program keretében készült. 

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Program II. Új Magyarország Fejlesztési Terv Társa- 

dalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP 3.3.1 kiemelt program keretében az óvodai 

integrációs program bevezetéséhez szolgáló segédanyag. 

A dokumentum elérhető: www.educatio.hu címen. 

Oktatási esélyegyenlőség és integráció (TÁMOP_3.3.1-07/1-2008_0003) 

Kedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam 

társfinanszírozásával valósul meg. 

Országos Oktatási Integrációs Hálózat vezető: Balogh Gyula 

Szakmai vezető: Kovács Gábor 

Szakértői munkabizottság vezető: Duruczné Nagy Julianna, Labáth Ferencné 

Szakértői munkabizottság tagja: 

Baráth Beatrix, Beszteri Éva, Duruczné Nagy Julianna, Farkas Józsefné, Labáth Ferencné 

Felelős szerkesztő: Balogh Gyula 

Szerzők: 

Baráth Beatrix, Beszteri Éva, Duruczné Nagy Julianna, Farkas Józsefné, Labáth Ferencné 

Címlap kép: Városi Óvodai Intézmény – Zengő Óvoda, Jászberény 

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2009. 

2

Tartalomjegyzék 

Bevezető gondolatok 

1. Az Útmutató elkészítésének célja, feladata 

2. Helyzetelemzés 

2.1. Az óvodai nevelés jelentősége a hátrányok csökkentése érdekében 7 

2.2. Kutatások 7 

2.3. Az oktatási és kulturális miniszter közleménye a halmozottan hátrányos 

helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló 

iskolai és óvodai programról – 2007. április 24. 

9 

3. Az Óvodai Integrációs Program jogszabályi háttere 

10 

3.1. Törvények, rendeletek 10 

3.2. A vonatkozó jogszabályok áttekintése 10 

4. Az óvodai integráció, együttnevelés támogatása 

15 

4.1. A 23/2009. (V.22.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 

támogatása, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben 

dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, 

folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 

5. Javaslatok a gyakorlati munkához 

5.1. Személyi feltételek biztosítása 24 

5.2. Javaslatok az óvodai IPR team működéséhez 25 

5.3. Az óvodai IPR éves munkaterve 27 

5.4. Dokumentációs rendszer 28 

5.4.1. Alapdokumentumok 28 

5.4.2. Az óvodai IPR-rel kapcsolatos dokumentumok 28 

5.5. Kapcsolatrendszer 30 

5.6. Az óvodai IPR megvalósulása, eredményvizsgálat 33 

5.7. Az óvodai IPR munkafolyamatainak után-követése 36 

6. Minta az óvodai IPR működtetéséhez – Részletek a Bátonyterenyei 

Óvoda Integrációs Fejlesztési Tervéből 

Zárógondolatok 

Felhasznált irodalom 

4 

6 

7 

15 

21 

38 

44 

45 

3

Bevezető gondolatok 

Tisztelt Olvasó! Kedves Kollégák! 

„Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme 

messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. 

Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, 

a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető 

készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, 

óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés 

nélkül — rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban 

történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti 

a későbbi iskolai kudarcokat.” 1 

Az uniós csatlakozással Magyarországon is jelentős lehetőség nyílt meg a hátrányos helyzetű 

gyermekek intézményi nevelése-oktatása terén. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív 

Program (HEFOP) keretében 2004-től számos pályázati kiírás és nyertes pályázat segítette az 

integrált nevelés megvalósítását közoktatási intézményeinkben. 2 

A 2008/2009-es nevelési évben mintegy 540 óvoda nyert támogatást az óvodai integrációs 

program alkalmazására. 

Jelen Útmutatóban egy olyan irányt mutatunk be, amelynek alapja a gyakorlatorientált ismeretátadás. 

1 

Oktatási Közlöny 2007. 11. szám 1253. p. 

2 

Duruczné Nagy Julianna: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése az óvodában. 

Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. 2008. 

4

Olyan útbaigazítást szeretnénk adni, amely segítségül szolgál a nyitva maradt kérdések meg- 

válaszolásához, vagy éppenséggel megerősítést, visszajelzést ad a jól meghozott döntésekhez. 

Szándékunk szerint olyan gyakorlati segédanyagot készítünk, amely új megközelítéseket tartalmaz, 

új szemléletet tükröz. 

A tanácsadásnak azt a formáját vállaljuk fel, amely hozzásegíti a Kollégákat az önálló feladatvállalásra, 

a feladatok minőségi teljesítésére, az óvodai IPR folyamatok beazonosítására. 

A folyamatok megvalósításához javaslatokat fogalmazunk meg. 

Amikor először kezébe veszi valaki ezt a kiadványt, talán felmerülnek benne ezek a kérdések 

is: „Már megint egy Útmutató? Miért szükséges ez? Miért kell még egy új, amikor már annyi 

van?” 

A kiadvány összeállítói abban bíznak, hogy ilyen még nincs! 

Kiadványunkkal olyan gyakorlati segítséget kívánunk nyújtani, amely elvezeti a Kollégákat a 

fenti kérdések önálló megválaszolására, azokban az óvodákban, ahol már az óvodai IPR bevezetési, 

illetve a bevezetést tervező szakaszban van. 

Útmutatást és megerősítést szeretnénk adni a gyakorlati megvalósítási módokban és lehetőségekben. 

A szakértői munkacsoport tagjai 

5

1. Az Útmutató elkészítésének célja, feladata 

Célunk, hogy az integrációs programot bevezető, annak alapján működő intézmények 

munkatársai tudatosan végezzék innovációs feladataikat, az önfejlesztő folyamatokat, célirányosan, 

eredményorientáltan tervezzék és lássák el együttműködési kötelezettségüket. 

Felvállalt feladatként az Útmutatóban megfogalmazott javaslatainkban részletesen kifejtjük, 

hogy az óvodai IPR hogyan épül be az óvodai nevelés gyakorlatába, hogyan építhető be az 

óvodai alapdokumentumokba, legfőképpen a helyi nevelési programba. 

Az Útmutató azzal a szemlélettel készült, hogy a mindenkori helyi sajátosságokat, specialitásokat, 

lehetőségeket figyelembe véve hogyan lehet a lehető legjobb és leghatékonyabb megoldást 

helyi szinten megtalálni az óvodai IPR program megvalósításakor. 

Hangsúlyozzuk, hogy minden munkafolyamat kiindulópontja a helyzetelemzés, melyből következnek 

a feladat-meghatározások (feladat-, illetve intézkedési tervek), és a megoldási módok. 

Kitérünk az óvodai IPR személyi feltételeinek biztosítására, az óvodai IPR teamek működtetésére, 

az alapdokumentumok és az óvodai IPR kapcsolatára, azok koherenciájára, a 

kapcsolatrendszerre, eredményvizsgálatra, valamint a munkafolyamatok után-követésére. 

6

2. Helyzetelemzés 

2.1. Az óvodai nevelés jelentősége a hátrányok csökkentése érdekében 

Az óvoda nagymértékben hozzájárulhat minden hátrányos helyzetű gyermek esélyének 

növeléséhez. A társas kapcsolatok kialakulása, a motiváción alapuló tevékenységek, ismeret- 

szerzések mind-mind elősegítik az egyéni fejlődési utakat, a készségek, képességek kialakulá- 

sát. Az óvodai közösség, a gyermekek-felnőttek együttélése, egymásra hatása, a szokás- 

szabályrend kialakítása, a rendszeresség, az érdeklődés felkeltése és fenntartása nagyban hozzásegíti 

a gyerekeket az érzelmi stabilitás, az együttérzés és elfogadás, a tudásvágy alakulásában, 

formálódásában. 3 

2.2. Kutatások 

Az óvodai IPR bevezetésének fontosságára az alábbi kutatási eredmények közlésével mutatunk 

rá. A tanulmányok közül kettő a közelmúlt, egy pedig a jelen kor vizsgálata, amelyek 

az óvodáskorú gyerekek óvodáztatását is kutatták. 

A 2002-ben megjelent Havas–Kemény–Liskó - tanulmány a gyerekek óvodai beíratását vizsgálta. 

A roma szülők 1774-es mintájának csak 6,5%-a mondta, hogy gyereke nem jár iskolaelőkészítőbe, 

és az ötévesek 88%-a részt vett ilyen foglalkozásokon. 

Az egyes korcsoportokhoz tartozók óvodáztatási arányai (%) 

1. sz. táblázat 

Korcsoport 3 év alatt 3–4 éves 4–5 éves 5–6 éves 6–7 éves 7 év felett 

Összes 2,0 24,1 26,1 28,2 17,3 1,4 

Roma korcsoport 1,6 20,7 25,9 29,6 19,7 2,4 

3 Duruczné Nagy Julianna: Kiút-keresés az esélytelenségből. Pécsi Tudományegyetem, 2005. 

7

A 2003-as Babusik Ferenc által mért adatok alapján – 1. sz. táblázat – megállapítható, hogy 

„ … legmagasabb arányban az 5-6 éves korosztály jár óvodába. A törvény lehetőséget ad arra, 

hogy legtovább 7 éves 8 hónapos koráig járhat a gyerek az óvodába. Ez a tendencia látszik 

érvényesülni az óvodahasználó roma korcsoport esetében is. A halmozottan hátrányos helyzetű 

gyerekek kötelező felvétele 3 éves kortól lehetőséget nyújt a 4 éves 8 hónapos óvodáztatás 

elérésére ott is, ahol eddig ezt nehéz volt elérni.” 4 

2007-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Szakállamtitkársága és az Országos 

Köznevelési Tanács elemzést készíttetett az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram 

felülvizsgálatának esetleges szükségességéről. A kutatást Dr. Vágó Irén és Labáth Ferencné 

vezette. A helyzetelemzés rávilágított többek között arra, hogy „920 óvodát figyelembe véve 

összesen 22 566 fő hátrányos helyzetű kisgyerekről kell beszélnünk. Ez a kutatásban részt 

vevő intézményekre átlagolva 24,53 fő/intézmény. Az összesen 9 642 halmozottan hátrányos 

helyzetű kisgyerek 853 intézményre átlagolva 11,3 fő/intézményt jelent.” 5 

A 2008. évi KIRSTAT adatok alapján 4386 feladat-ellátási helyen 323 958 óvodás gyermek 

részesült óvodai nevelésben. Ebből 70 634 fő HH, 21,8 %, 23 052 fő HHH 7,12 %. 

Az IPR programban részt vevő óvodai intézmények száma: 537, a 4 386 feladat-ellátási hely 

12,24 %-a. 

Az óvodai IPR programban 13 612 gyermek vesz/vett részt, a HHH gyermekek 59,1%-a. 

A fenti adatok alapján megállapítható, hogy az intézmények többsége még nem él a törvény 

adta lehetőségekkel, nem alkalmazzák az óvodai IPR programot, ebből következően a HHH 

gyermekek 40,9%-a nem részesül hátránycsökkentő óvodai nevelésben. 

4 

Labáth Ferencné: Óvodai Integrációs Fejlesztő Program. Educatio Kht. 2007. 13-14. p. 

5 

Dr. Vágó Irén – Labáth Ferencné: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával kapcsolatos kutatás zárójelentése. 

Budapest, 2008. 50. p. 

8

2.3. Az Oktatási és Kulturális Miniszter közleménye a halmozottan hátrányos 

helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai 

és óvodai integrációs programról – 2007. április 24. 

Az oktatási és kulturális miniszter 2007. április 24-én közleményt adott ki a hátrányos 

helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai 

integrációs programról. 

Az óvodai IPR nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, nevelési tervet, alkalmazandó 

programokat, stb., viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amely az érintett gyermekek 

esélyegyenlőségét segíti, meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő 

jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének 

elősegítésében. 6 

Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos 

jogszabályokra épül. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek 7 tekinthető, melynek elemeit 

– a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének, esélyegyenlőségének növelése 

érdekében – nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a 

nevelés folyamatába építeni. 

Legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris 

megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma 

szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Ezáltal ösztönzi az 

együttműködések kialakítását azokkal a szolgáltatókkal, melyek a szülőket támogatják, számukra 

erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. 

Az óvodai IPR mint rendszer kereteit az intézmények saját nevelési programjuknak megfelelően 

tölthetik meg tartalmakkal. 8 

A rendszer működtetése érdekében biztosítani kell a személyi és tárgyi feltételeket, a nevelőtestület 

együttműködése érdekében pedig vizsgálni szükséges a szervezeti kultúrát. 9 

6 Labáth Ferencné: Óvodai Integrációs Fejlesztő Program. Educatio Kht. 2007. 2. p. 

7 Óvodai Integrációs Program. Oktatási Közlöny 2007. május 14. LI. évfolyam 11. szám 



9

3. Az Óvodai Integrációs Program jogszabályi háttere 

3.1. Törvények, rendeletek 

• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 

• 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 

• 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. 

törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 

• 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmoz- 

dításáról 

• Az Oktatási és Kulturális Miniszter által kiadott Integrációs Program – Az Oktatási 

és Kulturális Miniszter közleménye a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 

és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs 

programról – 2007. április 24. 

• 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet – az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő tá- 

mogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és 

ellenőrzésének részletes szabályairól* 

• 36/2008. (XII. 23.) OKM rendelet Az integrációs rendszerben részt vevő intézmé- 

nyekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendsze- 

rének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 

• A 23/2009. (V.22.) OKM rendelete az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 

támogatása, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dol- 

gozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósí- 

tásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól – a rendelet a 

2009/2010-es nevelési évre vonatkozik. 

10

3.2. A vonatkozó jogszabályok áttekintése 

Az Alkotmány 67. § (1) bekezdése értelmében „… minden gyermeknek joga van a családja, 

az állam a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, 

szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges. A szülőket megilleti a jog, hogy a gyermeküknek 

adandó nevelést megválasszák.” 

A Gyermekek jogairól szóló New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény –, melyet 

a Magyar Köztársaság az 1991. évi LXIV. törvénnyel deklarált – a 3. cikk 1. pontjában a 

gyermek mindenekfelett álló érdekének a figyelembe vételét hangsúlyozza. 

Az óvodai IPR az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül, figyelembe véve az 

Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatályos rendelkezései megfogalmazzák a 

hátrányos megkülönböztetés tilalmát és azt, hogy minden gyermeknek joga: képességeinek-, 

érdeklődésének-, adottságainak megfelelő nevelésben részesülni. 

Ezek a törvényi előírások, rendelkezések a magyar jogalkotásban – ezen belül a közoktatási 

törvényben – 1993 óta hatályosak, az elmúlt években csupán kiegészítésre, pontosításra kerültek. 

• A 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121.§-a tartalmazza az Értelmező rendelkezéseket: 

a rendelkezés 14. pontja szerint a hátrányos helyzetű (HH) gyermek, tanuló, 

valamint a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermek, tanuló fogalmának 

meghatározását. 

A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről rendelkezik, 

melyet a 11/2007. (III.14.) OKM rendelet módosított. Eszerint a rendelet 39/E. § (9) bekezdése 

alapján: „Ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, 

tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi meg a nevelést, külön jogszabályban 

meghatározottak szerint – nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást 

igényelhet.” 

11

• A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet módosító 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet további 

pontosításokat tartalmaz. 

o E rendelet 20/B. § (1) pontja feladatot határoz meg az óvoda számára is, mely 

szerint az óvodának a gyermek fejlődését folyamatosan nyomon kell követnie, 

indokolt esetben kezdeményeznie kell a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. 

o A (2) pont alapján az óvodának szükség szerint, de legalább félévente rögzítenie 

kell a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét, 

valamint a fejlődést szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. 

A fejlesztési javaslatot a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola 

megkezdését követő hat hónapon belül kérheti az óvodától. Ehhez kapcsolódóan a 

módosítást megelőzve a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet Képesség-kibontakoztató és 

integrációs felkészítés, továbbá óvodai fejlesztő program szervezésének támogatására 

lehetőséget biztosít. 

A 20/1997. (II.13.) kormányrendelet 7. számú melléklete az önkéntes szülői nyilatkozatok 

további jegyzői kezeléséről szól. A jegyző összesíti és megállapítja, hogy az önkormányzat 

illetékességi területén hány HHH gyerek él. 

Ennek a rendeletnek az érvényesítése során nagyon fontos figyelembe venni az 1992. évi 

LXIII. törvény – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó 

kitételeket, valamint az intézményi adatvédelmi kötelezettségről szóló Kt. 2. számú 

mellékletet. Az intézmény SzMSz-ének mellékletében – az Adatkezelési Szabályzatban – kell 

meghatározni az adatkezelés- és továbbítás eljárásrendjét. 

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról – az 

Általános rendelkezések 27-29. §-aiban határoz. 

• Az addig külön törvényekben megjelenő egyenlő bánásmód követelménye egységes 

szabályozás alá került. Az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértését a törvény 

7. § (1) bekezdése taglalja. 

• Az egyenlő bánásmódról szóló törvény, illetve az egyenlő bánásmód követelményének 

a közoktatási törvényben való megismétlése jogalapot teremt a szegregáló gyakorlatot 

folytató önkormányzatokkal és intézményekkel szembeni fellépésre. 

12

2003 szeptemberében bevezette a kormány a hátrányos helyzetű gyerekek ingyenes óvodai 

ellátását, ezzel is segítve a rendszeres óvodalátogatás biztosítását. 

A kormányzati döntés gyakorlati megvalósításának dokumentálásában, valamint az intézményi 

önértékelésben az Országos Oktatási Integrációs Hálózat keretein belül kidolgozott Intézményi 

Önértékelési Sablon nyújt segítséget. 10 

Az önkormányzat feladat-ellátási kötelezettségét az Ötv. 8. § (4). a Ktv. 85-89. §-a tartalmazza. 

A kistérségi közoktatási feladatellátás köre folyamatosan bővül: a kötelező feladatok a Ktg. 

tv. 8. melléklet IV. fejezete szerint közoktatási intézményi feladatok és szakszolgálati feladatok 

vonatkozásában. 

Az átvállalható feladatok körét a Ktv. 89/A §-a írja elő. Mindez a bővülés bármely átadott 

települési feladatra, bármely átvett megyei feladatra és a kötelező feladatra is kitér. Az utóbbi 

egyaránt lehet intézményi és szakszolgálati feladat is. 

2007-ben a többcélú társulási törvény módosítására került sor a 2007. évi CVII. tv. – MK.121. 

(2007.09.10. / 17.) szerint. 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (Gyvt.) 

módosítja a 2008. évi XXXI. törvény, amely az esélyegyenlőség érvényesülésének előmozdítását 

szolgálja. E törvény kitér a Ktv. körzethatárokra vonatkozó rendeleteire is. A módosítás 

célja az egyenlő bánásmód követelményének teljesítéséhez szükséges törvényi háttér megteremtése, 

valamint a rendelkezésre álló hatósági eszközök bővítése. 

A közoktatási feladatellátás szintjei átrendeződtek: a települési önkormányzat és társulása 

kötelező feladatait a Ktv. 86. § (1)-(2) bekezdése tartalmazza, amely ugyanúgy magában foglalja 

az óvodai nevelést, mint az általános iskolai oktatást, vagy a nemzeti kisebbségi nevelésoktatást, 

illetve az integrálható sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését, oktatását. 

10 Labáth Ferencné: Intézményi Önértékelési Sablon. Educatio Kht. 2008. 

13

A nagyvárosok fokozatosan átveszik a megyei szerepkört. A megyei önkormányzat köteles 

gondoskodni a Ktv. 86. § (3) - 89. § értelmében minden más közoktatási közszolgáltatásról, 

ha más nem veszi át tőle. Például a középfokú nevelés-oktatásról, a kollégiumi ellátásról, a 

szakmai szolgáltatásról és a szakszolgálatokról is. 

Törvényekkel alátámasztott kistérségi feladatellátást erősítő tendenciák a 2006. évi LXXI. tv., 

valamint a 2007. évi LXXXVII. tv. tükrében 

• A kistérség átveheti a települési tervezés szerepét 85. § (4); 

• kötelező tagintézményesítés 133. § (3); 

• társulási szükségszerűség kikerülésének nehezítése 133. § (5); 

• közoktatási társulási bizottság létrehozása kötelezővé vált 89/A. § (9) új bek.; 

• feladatellátás köre kibővülhet 89/A. § (10)-(11) új bek.; 

• esélyegyenlőségi program kötelezővé vált 89/A. § (12) új bek. – a hazai és nemzetközi 

forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele; 

• esélyegyenlőségi terv tartalma kötött 132. § b) új (6) bek.; 

• kistérségi közoktatás-fejlesztési terv - Ktv. 89/A. § (5). 

14

4. Az óvodai integráció, együttnevelés támogatása 

A 2008/2009-es nevelési évben – az elmúlt időszak több irányú IPR fejlesztési tevé- 

kenységének eredményeképpen – az óvodai IPR-t alkalmazó intézmények száma jelentősen 

megemelkedett, s várhatóan a 2009/2010-es nevelési évben tovább nő. 

Ekkorra még inkább különböző „bevezetési–alkalmazási” szintű intézmények működnek, a 

már akár három éve, illetve a kezdő intézményeket tekintve. 

4.1. 23/2009. (V.22.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása, 

valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi 

támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének 

részletes szabályairól 

A 23/2009. (V.22.) OKM rendelet érvényesítése során fontos, hogy a 11/1994. (VI.8.) MKM 

rendelet 39/D., E. §-ai szerinti szakmai feltételeket a 2009/2010-es nevelési évben kell teljesíteni. 

A rendelet értelmében – az óvodákban – a támogatásra jogosultak köre 

• A helyi önkormányzatok, beleértve a jogi személyiségű intézményi, valamint a többcélú 

kistérségi társulásokat 

(A keret biztosításának törvényi háttere: A Magyar Köztársaság 2009. évi 

költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 5. sz. mellékletének 16. pontja és 24. 

pontja.) 

• A közoktatási feladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati intézmények fenntartói 

(A keret biztosításának törvényi háttere: A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről 

szóló 2008. évi CII. törvény XX. fejezet Humánszolgáltatások normatív állami 

támogatása című fejezete.) 

Óvodai fejlesztő programban való részt vétel feltételei – (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 

39/E. §) 

• Az adott nevelési évben az óvoda, tagóvoda felvételi körzetében élő, óvodás korú 

HHH gyermekeknek korcsoportonként legalább 70 %-a részt vesz az óvodai nevelésben. 

15

• Az óvodában, tagóvodában a HHH gyermekek aránya eléri a 15 %-ot. 

• Az egyes csoportokban a HHH gyermekek csoporton belüli aránya közötti eltérés nem 

lehet nagyobb 25 %-nál. E pontnak való megfelelésről az igénylési rendelet 5. a. szá- 

mú mellékletének kitöltésével kell a fenntartónak nyilatkoznia. 

A lehívható támogatásnál az minősül három évesnek a 2009/2010-es nevelési évben, aki 

2009. szeptember 1. után tölti be a 3. életévét. 

Az óvodai fejlesztő programban való részt vétel igénylési feltételei 

• A 2008/2009-es nevelési évben az Együttműködési megállapodást kötött intézmények 

által benyújtandó intézményi önértékelés és a pénzügyi elszámolás elfogadása, az előző 

évi „vállalások” teljesítése; 

• az Alapító okirat, illetve a Helyi Nevelési Program kiegészítése a vállalt tevékenységgel; 

• az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben foglaltaknak 

való megfelelés (2. b. számú melléklet); 

• a közoktatási törvény 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a körzethatárok kialakítására 

vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés; 

• az esélyegyenlőségi intézkedések nevesítése az önkormányzati intézkedési tervben 

(2. c. számú melléklet). 

A támogatás igénylése 

• Az igénylési felület használatához minden fenntartónak azonosítót és jelszót küld postai 

úton az Educatio Kht. 

• A támogatás igénylése elektronikus rendszeren keresztül történik, a rendszer használata 

révén lesznek nyomtathatóak az adatlapok, amelyeket 2 példányban postai úton is 

meg kell küldeni. Az elektronikus rendszer a közoktatási intézménytörzs fenntartói és 

intézményi adataira épül. 

A kizárólag postai úton benyújtott igénylés érvénytelen. 

• A helyi önkormányzatok a MÁK illetékes területi szervéhez, a nem állami, nem önkormányzati 

intézmények fenntartói az OKM Támogatáskezelő részére nyújthatják be 

az igénylésüket. 

• A támogatás 2009. szeptember 1-jétől 2009. december 31-ig tartó időszakra igényelhető. 

16

• A támogatás a 2008. októberi statisztikai létszámadatok alapján igényelhető és hasz- 

nálható fel. 

• Az óvodák a 2. és az 5. a. számú melléklet kitöltésével igényelhetik a támogatást. 

• Az igénylések benyújtási határideje 2009. június 15. 

• A támogatás összege legfeljebb 27 400 Ft/fő. 

• A támogatási igény benyújtását követően egyszeri hiánypótlási lehetőség van, 8 napos 

határidővel. 

• Az igényeket hét tagú értékelő bizottság (ÉB) vizsgálja meg. 

• Az értékelő bizottság hatékonyabb munkavégezése érdekében az elektronikus felület 

„előszűri” az igényléseket. 

• Az ÉB javaslatot tesz a miniszter felé. 

• 2009. augusztus 3-ig elkészül a miniszteri döntés. 

• Az első kifizetésre a 2009. évi augusztusi nettó finanszírozás keretében kerül sor. 

• 2009. október 15-ig le kell jelenteni a 2009. októberi statisztikai létszámadatokat (4. b 

és 5. b számú mellékletek). 

• 2009. szeptember 15-ig kell megkötni az Együttműködési megállapodást. 

• Az Együttműködési megállapodások megkötésével egyidejűleg – a 6. számú melléklet 

szerint – a vállalások meghatározását is el kell készíteni. 

A felhasználás keretei 

• Az 1. sz. melléklet alapján meghatározott mértékben a miniszteri közleményben kiadott 

óvodai nevelési programban meghatározott tevékenységekre, célok megvalósítására 

használható fel; 

• a pedagógiai szakszolgáltatások igénybevételére fordítható keret többletszolgáltatások 

igénybevételére fordítható, a szakszolgáltatóval kötött megállapodás alapján. 

Az Integrációs rendszerben részt vevő pedagógusok kiegészítő illetményben részesülhetnek, 

melynek jogszabályi háttere A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 

végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú – 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15/A. §. 

17

A támogatás feltételei 

• A támogatást az integrációs támogatási rendszerbe bekapcsolódott intézmények fenn- 

tartói vehetik igénybe. 

• Azon óvodapedagógusoknak adható, akik az integrációs támogatási rendszerbe bekap- 

csolódott intézményekben foglalkoztatottak. 

• Az óvodában a személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programban részt 

vevő HHH gyermekek óvodai aránya meghaladja a tizenöt százalékot. 

• Az összeg mértéke sávonként (tagintézményi szinten, a 2008. évi októberi statisztikai 

létszámadatok alapján): 

o 15 – 50 %: 20 500 Ft 

o 50 % felett: 26 650 Ft 

• Az igénylés az óvodai fejlesztő program után igényelhető támogatással együtt történik, 

2009. június 15-ig. 

• A pedagógusok személye a támogatási időszakban változhat. 

• A támogatás folyósítása a 2009. szeptember havi nettó finanszírozással, havi egyenlő 

ütemezésben történik. 

• Az integrációs program megvalósításáról szóló Együttműködési megállapodás kitér a 

kiegészítő illetmény szerinti feladatok ellátására és értékelésére. 

A kiegészítő illetmény akkor illeti meg az óvodapedagógust, ha az alábbi tevékenységek 

közül legalább három feladatot ellát: 

• Közreműködik az integrációs pedagógiai rendszer megvalósítására létrehozott intéz- 

ményi munkacsoport munkájában; 

• közreműködik az integrációs támogatási rendszerrel összefüggő módszertani adaptáci- 

ót segítő munkacsoport munkájában; 

• részt vesz olyan továbbképzéseken, amely az érintett gyermekek felkészítéséhez szük- 

séges; 

• segíti az ötéves kor előtti óvodai beíratást, az óvodából való hiányzás csökkentését 

szolgáló tevékenységet; 

• ellátja a korai képességgondozás feladatait; 

• segíti az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítését szolgáló tevékenységet; 

• együttműködik a gyermekvédelem, a családvédelem, a szociális gondoskodás, az 

egészségügyi ellátórendszer szakembereivel. 

18

A miniszteri döntés határideje: 2009. augusztus 3. 

Monitoring és ellenőrzés 

• Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága a pedagógusok 

kiegészítő illetménye esetén a pénzügyi elszámolást ellenőrzi; 

• az OOIH az intézményi önértékelést vizsgálja; 

• az Oktatási Hivatal szakmai és hatósági ellenőrzést végez. 

Elszámolás, ellenőrzés rendje 

• A helyi önkormányzatok legkésőbb 2009. december 31-i fordulónappal, a mindenkori 

zárszámadás keretében és rendje szerint, a 2009. évi költségvetésről szóló beszámolójukban 

a központosított előirányzatok elszámolásait tartalmazó űrlapon kötelesek elszámolni 

a megítélt támogatást. 

• A támogatás fel nem használt részét 2009. december 31-ig vissza kell fizetni a költségvetésbe. 

• A kötelezettségvállalással terhelt, de még fel nem használt összeget 2010. június 30-ig 

használhatják fel az igénylők pénzügyi teljesítésre, amelyről a 2010. évi zárszámadás 

keretében kell elszámolniuk. 

• A jogosulatlanul felvett összeget haladéktalanul vissza kell fizetni a Kincstár részére. 

Egyéb rendelkezések 

• Fenntartóváltás, illetve átszervezés esetén – 8 napon belül, írásban – az intézménynek 

bejelentést kell tennie az OKM és az OOIH felé. 

• A bejelentés keretében nyilatkozni kell arról, hogy a támogatást hogyan tervezi felhasználni 

a fenntartó az átszervezés, fenntartóváltás után. 

• Jogutód nélküli megszűnés esetén a pályázati összegről le kell mondani. 

• Minden esetben kizárólag a pályázati célra, a pályázattal érintett intézmény jogutód intézményében 

használható fel a támogatás. 

• Önkormányzati társulás során a gesztor jogosult a támogatás felhasználására, amenynyiben 

a támogatás felhasználása az új intézmény esetében is fennáll. 

19

A támogatás igénylésének és felhasználásának lépései 

1. A jegyző az adott év május 31-én rendelkezésre 

álló HHH adatok alapján jelentést 

tesz a KIR felé. 

H.i.*: adott év 06. 15. 

2. Támogatás igénylése, a 2008. évi októberi 

statisztika alapján 

2009. 09. 01-től 2009. 12. 31-ig. 

H.i: 2009. 06. 15. 

2/a. Egyszeri hiánypótlás 8 napon belül. 

3. Hét tagú értékelő bizottság (ÉB) 

elektronikus „előszűrő” segítségével 

megvizsgálja az igényléseket. 

4. EB javaslatot tesz a miniszter felé. 

5. Miniszteri 

döntés 

H.i.: 2009. 08. 

03-ig. 

6. Első kifizetés a 2009. évi augusztusi 

nettó finanszírozás keretében. 

7. Együttműködési megállapodás megkötése. 

H.i.: 2009. 09. 15-ig. 

8. A 2009. évi statisztikai létszámkeret 

jelentése. 

H.i.: 2009. 10. 15-ig 

Start 

7. sz. melléklet 

2. és 5. a. sz. melléklet 

6. sz. melléklet szerinti 

vállalások meghatározása 

4. b és 5. b. sz. melléklet 

20

9. Monitoring és ellenőrzés 

10/a. A kötelezettségvállalással terhelt, 

de még fel nem használt összeg elszámolása. 

Hi.: 2010. június 30-ig 

* H.i.: határidő 

10. Elszámolás 

H.i.: 2009. 12. 31. 

Stop 

OH – szakmai és hatósági ellenőrzés 

OOIH – önértékelés ellenőrzés 

OKM Támogatáskezelő Igazgatósága 

– pénzügyi elszámolás 

A 2009. évi költségvetésről szóló 

beszámolóban a központosított előirányzatok 

elszámolásait tartalmazó 

űrlapon. 

A 2010. évi zárszámadás keretében 

21

5. Javaslatok a gyakorlati munkához 

A munkafolyamat megtervezése előtt fontos tisztázni, hogy az óvodai IPR bevezetése nem 

jelenti az intézmény teljes helyi nevelési programjának átdolgozását. Az óvodai IPR jól illeszthető 

bármelyik intézmény adaptált, vagy önállóan készített helyi nevelési programjához, 

cél- és feladatrendszeréhez. 

Javaslat az óvodai IPR program konkrét cél- és feladatrendszerének meghatározásához 

Cél 

� Megfelelő minőségű és három éves kortól az óvodai nevelés biztosítása a HH/HHH 

gyermekek részére. 

� Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése. 

� A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével. 

� Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása. 

22

Feladat 

� A HH/HHH gyermekek településen belüli teljes körű beóvodázásával biztosítani az 

esélyegyenlőséget. 

� A HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával biztosítani intézményi- és csoport szinten a 

szegregációmentességet. 

� Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fej- 

lődésének folyamatos nyomon követésével. 

� Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli társadalmi 

és civil szervezetekkel. 

Az óvodai IPR bevezetésének elsődleges feladata az intézményi keretfeltételek vizsgálata 

(személyi, dologi, stb.), illetve megteremtése. Ehhez szükséges a vezetői elkötelezettség és 

felelősség tudatosítása. Gyakorlati tapasztalat, hogy a sikeres fejlesztés alapja mindenkor a 

vezetői hozzáállás és motiváltság. A vezető mellett azonban elengedhetetlen a nevelőtestületen 

belüli támogató szervezet is, hiszen az óvodai IPR bevezetése a dolgozói informáltság-, 

támogatás nélkül nem lehetséges. 

A sikeres megvalósítás érdekében célszerű megvizsgálni: 

• Miért tartja szükségesnek az intézmény az óvodai IPR program bevezetését? 

• Mi a célja az intézménynek az IPR bevezetésével? 

• Milyen korábbi innovációik voltak a témával kapcsolatban és melyek a tanulságai? 

• Melyek azok a problémás területek, amelyeket a hagyományos eszközökkel nem lehet 

megoldani? 

• Milyen erőforrások (személyi, tárgyi, szervezeti kultúra, stb.) állnak rendelkezésre a 

megvalósításhoz? 

• Kik lesznek a támogatók? 

Az óvodai IPR bevezetésének megkezdésekor tájékoztatást kell adni az intézmény valamenynyi 

dolgozója és az érintett gyermekek szülei számára a programról, annak céljáról, feladatáról, 

szükségességéről. 

Fel kell mérni a személyi és tárgyi feltételeket, melyet az alábbi táblázatok segítségével lehet 

megtenni. (A 2. sz. táblázati felmérést be lehet építeni a 4. számú táblázatba is.) 

23

Személyi 

Erőforrás felmérés 

Erőforrás 

Meglévő Tervezett 

Dologi 

Személyi 

Az óvodapedagógusok 

módszertani képzettsége az intézményben 


Dologi 

2/a. sz. táblázat 

Módszertani terület Részt vevő főállású óvodapedagógusok 

Infrastruktúrális feltételek az intézményben 

Eszköz/létesítmény darab 

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő 

szoba 

Számítógép 

Tornaterem 

gyermekek 

száma 

Az eszközt / létesítményt használó 

HH 

gyermekek 

száma 

2/b. sz. táblázat 

HHH 

gyermekek 

száma 

24

Feladatellátási 

hely 

(megnevezése) 

Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken 

Építés vagy 

legutóbbi 

felújítás éve 

Logopédiai 

foglalkoztató, 

egyéni 

fejlesztő 

szoba 

Számítógép Tornaterem Vízöblítéses 

WC 

2/c. sz. táblázat 

Étkező vagy 

ebédlő 

(A fenti táblázatok az Oktatási és Kulturális Minisztérium által –- az Esélyegyenlőségi Program 

készítéséhez – javasolt minta alapján készültek.) 

Az Erőforrás Tervhez kapcsolódóan össze kell állítani egy feladatlistát, amelynek illeszkednie 

kell a feladatok tartalmához, súlyához és kompetencia-igényéhez, valamint ahhoz a fontos 

kérdéshez, hogy kik kerüljenek az óvodai IPR teambe. 

5.1. Személyi feltételek biztosítása 

Az óvodai IPR bevezetéséhez a dolgozók speciális integrációt segítő, támogató attitűd- 

je, ismerete, tudása szükséges. Ennek érdekében világossá, egyértelművé, teljesíthetővé és 

mérhetővé kell tenni az óvoda valamennyi alkalmazottja számára, hogy mi a személyes fel- 

adata és felelőssége az IPR megvalósításában. 

- Mikor, kinek tartozik beszámolási kötelezettséggel a munkájáról? 

- Mikor, ki és milyen szempontok alapján ellenőrzi, értékeli, méri a munkáját? 

- Mi történik az ellenőrzés, értékelés, mérés eredményeivel? 

- Találkozik-e az önértékelés és a mástól jövő (belső audit, külső audit) ellenőr- 

zés, értékelés, értékelés, mérés céljaiban, tartalmában, módszerében, eszközé- 

ben, eljárásrendjében? 

Melyek azok az attitűdök, amelyek növelhetik az egyéni és szervezeti elkötelezettséget? 

- A változtatás szükségességének érzése, felismerése; 

- igény a megújulásra (önképzés, továbbképzés); 

- nyitottság az új iránt; 

25

- tenni akarás a változtatás érdekében; 

- önreflexió; 

- a nyitottság fenntartása; 

- spontaneitás; 

- tudatosság. 11 

5.2. Javaslat az óvodai IPR team működéséhez 

A bevezető szakasz első lépése az óvodai IPR team létrehozása. 

Az óvodai IPR-team létrejöhet úgy is, hogy a vezető eldönti, kiket kíván felkérni erre a fel- 

adatra, vagy a nevelőtestület egyetértésével, esetleg önkéntes alapon vállalják a kollégák. A 

munkacsoport/ok összetételében azonban javasolt a következő szempontokat érvényesíteni. 

Javaslat az óvodai IPR team tagjainak kiválasztási szempontjaihoz 

• Elkötelezettek legyenek a téma iránt; 

• szakmailag felkészültek (rendelkezzenek óvodai IPR előismeretekkel, illetve olyan 

önképzéssel, előképzettséggel, amely kompetenssé teszi őket a feladat ellátására); 

• a nevelőtestület által elfogadott személyek, 

• innovatívak, együttműködők, rugalmasak; 

• jól kommunikáljanak; 

• legyen önbizalmuk. 

A team tagjainak megbízásáról célszerű tájékoztatni a dolgozókat, hangsúlyozva a team fontosságát, 

hasznosságát, feladatkörét és hatáskörét. A munkatársakban tudatosítani kell, hogy a 

team nem a rendszer megvalósítója, hanem annak irányítója, koordinálója, segítője. 

Ajánlott, hogy az IPR team vezetői feladatot az intézmény vezetője másnak adja át, amennyiben 

a nevelőtestületi létszám ezt lehetővé teszi. 

Az óvodai IPR munkacsoport megalakítása után érdemes elkészíteni a team működésének 

írott szabályzatát is, melyben javasoljuk rögzíteni a feladatköröket, hatásköröket, felelősöket, 

jogosítványokat, döntési-, ellenőrzési-, értékelési kompetenciákat. 

11 Labáth Ferencné: A kompetencia alapú óvodapedagógia (kézirat), 2008. 34. p. 

26

A szabályzatba célszerű beépíteni a feladat-megvalósulás mérésének indikátorait is, amelyek 

a visszacsatolás szempontjából elengedhetetlenek. 

Feladatkör 

Javaslat az óvodai IPR team működtetéséhez 

Megvalósítandó 

cél 

Célérték 

Felelős 

Határidő 

Javaslat az óvodai IPR team működtetéséhez 

Feladatkör 

5.3. Az óvodai IPR éves munkaterve 

Jogosítványok/jogkörök 

Döntési 

Ellenőrzési 

Értékelési 


3. a. sz. táblázat 

Az óvodai IPR team megalakulását követően kerülhet sor a Munkaterv összeállítására, a 

dokumentációs rend kialakítására, a nevelőtestületi tréningek-, továbbképzések megszervezé- 

sére, valamint a szakmai- és szolgáltatókkal történő megállapodások rögzítésére. 

A munkatervet akkor lehet jól megtervezni, ha meghatározzuk azokat a mérföldköveket, amelyek 

rögzítik az intézményi munka lépéseit, végrehatásának időtartamát, időpontját. Figyelembe 

kell venni a meglévő erőforrásokat (személyi, tárgyi), illetve az egyes munkafázisok- 

27

hoz szükséges erőforrásokat (ki, mit tesz majd, mihez van jobban affinitása). A hiányzó erő- 

forrásokat is érdemes beazonosítani és a pedagógusi Éves Beiskolázási Tervben szerepeltetni. 

A végleges munkatervet szükséges összehangolni és beépíteni az intézményi munkatervbe. 

Javasolt módszer a projekttervezés és hálóterv készítése. 

Feladatok 

Javasolt Munkaterv sablon 

Erőforrás 

Személyi Dologi 

Feladatok Elvárt eredmény 

(célérték) 

5.4. Dokumentációs rendszer 

Időtartam 

Idő 

Javasolt Munkaterv sablon 

Határidő 

Ellenőrzés-mérés-értékélés 

Felelős 


4. a. sz. táblázat 

Dokumentálás 

Az óvodai IPR-rel kapcsolatos dokumentumok kiegészítik az intézmény alapdokumentumait, 

így a teljes dokumentációs rendszer részét képezik. 

28

Az óvodai IPR-hez kapcsolódó dokumentumok, bizonylatok, egyéb sablonok rendjének meg- 

határozásakor indokolt a már létező intézményi dokumentációs rendszerből kiindulni és azt 

kiegészíteni, a párhuzamos dokumentálás elkerülése végett. 

5.4.1. Alapdokumentumok 

- Alapító okirat, 

- Helyi Nevelési Program, 

- Intézményi Minőségirányítási Program, 

- Szabályzatok, 

- SZMSZ (személyre szóló, hiteles munkaköri leírás), 

- Házirend, 

- Csoportnapló, 

- Felvételi beíratási napló, 

- Felvételi és mulasztási napló, 

- Egyéni fejlesztési tervek, 

- Éves munkaterv- és beszámoló, 

- Csoport- és gyermekek mérése, értékelése, 

- Éves Beiskolázási Terv, Továbbképzési program, stb. 

Abban az esetben, ha az intézmény az óvodai IPR program alapján dolgozik, akkor az óvodai 

IPR program az alapdokumentumok között szerepel(het). 

5.4.2. Az óvodai IPR-rel kapcsolatos dokumentumok 

- Intézményi Integrációs Program, 

- Fenntartói-, intézményi Esélyegyenlőségi Program, 

- IPR éves munkaterv (konkrét, ütemezett feladatok, megvalósításuk), 

- Önkéntes szülői nyilatkozat, 

- HHH gyermekek nyilvántartása (intézményi és csoport szinten), 

- DIFER mérések, 

- Egyéni fejlődési naplók, 

- Meghatározott időkeretű (háromhavonkénti) szülővel történő közös értékelés 

feljegyzései, intézkedési javaslatok, 

- Egyéb mérések, 

29

- Döntések dokumentumai, jegyzőkönyvek, határozatok, emlékeztetők 

- Integrációs intézményi önértékelés. 

Az óvodai IPR megvalósításához érdemes egy eszköztárt létrehozni, amely rendszerezetten 

tartalmazza a mérőeszközöket, megfigyelési szempontsorokat, fejlesztő eszközöket, szakirodalmat, 

szakmai ajánlásokat. 

Mindezekhez az alábbi táblázat segítségül szolgál. 

30

Dokumentum 

megnevezése 

Dokumentum 

készítője 

Javasolt nyilvántartási táblázat 

Készítés időpontja 

Érvényessége Fellelhetőség 

helye 


Felelőse 

Az óvodai IPR team felelőssége, hogy a fejlesztés során keletkező dokumentációk és egyéb 

feljegyzések, jegyzőkönyvek bekerüljenek a dokumentációs rendszerbe. 

A vezetés ellenőrzési, értékelési feladatainak ellátásához elengedhetetlen a dokumentációs 

rendszer folyamatos követése. Célszerű az egyes anyagokat verziószámmal ellátni és mind 

elektronikus, mind nyomtatott formában világossá tenni, hogy melyik dokumentáció az utolsó 

változat. A tárolás rendjét előre kell rögzíteni a személyiségi jogok védelme érdekében. 

Fontos, hogy a dokumentálás ne önmagáért, hanem az egységes szemlélet kialakításáért, a 

visszakereshetőség, az áttekinthetőség és az elszámolhatóság miatt történjen. 

5.5. Kapcsolatrendszer 

Az óvodai IPR program meghatározza az együttműködő partnerek körét, akikkel 

kötelezően kapcsolatot kell tartani az eredményes munka érdekében. 

Együttműködő partnerek 

� Nevelőtestület 

� Szülők 

� Gyermekvédelemi, egészségügyi ellátó-, szociális segítségnyújtók 

� Óvodán kívüli szervezetek 

� Iskola 

31

A partnerekkel való együttműködés az alábbi táblázatok segítségével követhető nyomon. 

Nevelőtestületi együttműködés 

Formája Résztvevők Gyakorisága Felelős Dokumentálás 

módja 

Értékelő esetmegbeszélések 

Probléma-megoldó 

fórumok 

Hospitálásra épülő 

együttműködés 

Továbbképzések, 

belső képzések 

Nevelőtestület 

Külső szakemberek:pszichológus,logopédus, 

fejlesztő 

pedagógus, stb. 

Havonta 

Probléma felmerülés 

időszakában 

Folyamatos és 

tervszerű az éves 

óvodai IPR Munkatervnekmegfelelően 

IPR team 

Együttműködési 

megállapodás. 

Jegyzőkönyvek. 

Fotók, videó 

felvételek. 

Módszertani 

segédanyagok 

A szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés 

Tartalma Formája Gyakorisága Felelős Dokumentálás 

módja 

Személyes kapcsolat 

kialakítása 

minden szülővel 

Az egyéni fejlesztési 

napló 

bejegyzéseinek 

megbeszélése 

Közös rendezvényekszervezése 

Családlátogatás 

Egyéni beszélgetések 

Szülői értekezlet 

Fogadóóra 

Tájékoztatás – 

beszélgetés a 

szülőkkel 

A Helyi Nevelési 

Programban 

rögzítettek alapján 

Nevelési év 

elején egyszer 

Alkalomszerűen 

Negyedévente 

Negyedévente 

Folyamatos 

Éves munkaterv 

alapján 

Óvodapedagógusok 

Csoport óvodapedagógusa 

Kommunikációs 

terv készül a szülőkkel 

való kapcsolattartásformájára 

és tartalmára. 

Jegyzőkönyv, 

jelenléti ív 

Gyermek személyiséglaprendszere 

Képek, videofelvételek 

Programtervek 

Csoportok és 

intézményi értékelések 


Eredményességi 

mutató 

Az intézményben 

működik az óvodapedagógusokegyüttműködésre 

épülő értékelési 

rendszer, amely 

teljes mértékben biztosítja 

a HH/HHH 

gyermekek egyénre 

szabott felzárkóztatását,tehetséggondozását. 

Belső használatra 

módszertani segédanyagok 

készülnek. 



mutató 

A Helyi Nevelési 

Program nyitott 

intézményképének 

megfelelően a 

családok bevonása 

hatékonyan megvalósul 

A partnerközpontú 

működés megvalósul 

Az intézmény 

párbeszédet alakít 

ki minden szülővel 

32

Gyermekvédelemi, egészségügyi ellátó-, szociális segítségnyújtók, óvodán kívüli 

szervezetek, iskola 

Partner Formája Felelős Dokumentálás 

módja 

Gyermekvédelmi, egészségügyi 

szervek 

Gyermekjóléti szolgálat 

Amennyiben van, a kisebbségi 

önkormányzat 

Civil szervezetek 

Szakmai és szakszolgáltatók 

Iskola 

Szűrővizsgálatok 

Tanácsadás 

Felvilágosító előadások 

A gyermekek rendszeres 

óvodába 

járásában való 


A gyermekek hiányzásánakcsökkentésében 

való 


Közös családlátogatás 

A szülői programokkal 

kapcsolatos 


Rendezvények 

együttes lebonyolítása 

Pályázati lehetőségek 

együttes kihasználása 

a 

HH/HHH gyermekek 

iskolai sikeres- 

sége jegyében 

Előadások 

Tanácsadások 

Óvoda-iskola átmenet 

Iskolaválasztás 

támogatása 

Iskolaérettséget 

támogató pedagógiai 

munka 

Közös programok, 

szakmai műhely, 

hospitálások 

IPR team vezető 



Éves munkaterv, 

fotók, videó felvételek, 

programok 

terve, értékelése 

Pályázati dokumentáció 

IPR team vezető Megrendelő, jegyzőkönyvek 


Közös projektterv 

az iskolával 



mutató 

Az óvoda körzetébe 

járó HH/HHH gyermekek 

teljes köre rendszeresen 

jár óvodába, 

egyéni differenciált 

fejlesztésük sikeresen 

valósul meg, ennek 

megfelelően az óvodai 

életükben az esélyegyenlőségükbiztosított 

Kirándulásokon, rendezvényekenkedvezményes 

részvétel biztosítása 

a HH/HHH 

gyermekek részére. 

Közös pályázat írása, 

eredményesség esetén: 

megvalósítás 

A megfelelő szolgáltató 

igénybevételéről komplex 

szempontok alapján 

döntés születik. 

Javul az óvoda – iskola 

kapcsolata 

A gyermekeknek nem 

okoz törést az iskolakezdés 

33

A gyerekek fejlődésének 

után követése 

5.6. Az óvodai IPR megvalósulása, eredményvizsgálat 

Az intézménynek meg kell terveznie, és be kell vezetnie azokat a mérési, értékelési, 

ellenőrzési tevékenységeket, amelyek az óvodai IPR Program megfelelőségéhez, a javításhoz 

és a továbbfejlesztéshez szükségesek. Célszerű időszakonként belső auditokat (ellenőrzéseket) 

végezni pl. egy-egy projektelem megvalósulása során, annak megállapításához, hogy a rendszer 

működése megfelelő és hatásos-e? 

Ehhez minden információt össze kell gyűjteni: pl. beóvodázási adatok, csoportarányok, hiányzások 

nyilvántartása, beiskolázási számadatok, gyermekek fejlődésének mérési eredményei, 

partneri vélemények, a HH/HHH gyermekek esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása, 

a HH/HHH gyermekeket érintő programok, tevékenységek, illetve intézkedések- és a munkaterv 

időarányos megvalósulásának bemutatása. 

Az információgyűjtést az alábbi táblázatok segíthetik: 

OM azonosító 

Intézmény neve, címe 

Fenntartó neve, címe 

Főállású pedagógusok száma 

Intézményre vonatkozó általános adatok 

Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma 

Hátrányos helyzetű (HH) óvodás gyermekek 

száma 

Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) óvodás 

gyermekek száma 


34

Feladat-ellátási hely 

(megnevezése és címe) 

Óvodai korcsoport 

Programok 

Pl. Erdei 

Óvoda 

Vízhez 

szoktatás, 

stb 

A HH/HHH gyermekek a feladatellátási (tagóvodai) helyeken 

Funkciója 

Főállású 

óvodapedagógusok 

létszáma 

Gyermekek 

száma 

HH 

gyermekek 

száma 

Gyermekek száma csoportonként/korcsoportonként 

Gyermek létszám 

korcsoportonként 


HHH 

gyermekek 

száma 


Gyermeklétszám 

a csoportszervezés módja szerint 

HH HHH 

A HH/HHH gyermekek részvétele az intézményi programokban 

Összlétszámon 

belül 

Gyermekvédelem, 

egészségügyi-, szociális 


Létszám Tervezett létszám 

2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 

HH / 

HHH 

gyermekek 

körében 


belül 

HH / 

HHH 

gyermekek 

körében 


belül 

HH / 

HHH 

gyermekek 

körében 


belül 

Az intézmény szakmai és társadalmi környezete, kapcsolatrendszere 

ellátás, óvodán kívüli civil 

szervezetek, iskola, stb. 

Rendszeres kapcsolat 

(gyakoriság) 

Együttműködés jellege 

Alkalmi találkozók 

HH / 

HHH 

gyermekek 

körében 


Nincs kapcsolat 

35

(A fenti táblázatok az Oktatási és Kulturális Minisztérium által – az Esélyegyenlőségi Prog- 

ram készítéséhez – javasolt minta alapján készültek.) 

A folyamat megvalósulása közbeni ellenőrzés, a hibás lépések minél korábbi felismerésére, 

ezáltal a rendszer folyamatos fejlesztésére nyújt lehetőséget. 

E munkafolyamat során a hangsúlyt nem a „nem megfelelőség” kimutatására kell helyezni, 

hanem a hibák keletkezését megakadályozó-, megelőző azonnali intézkedésekre. 

Az ellenőrzést – az óvodai IPR team koordinálásával, az óvodai IPR programban rögzített 

módon – folyamatos mérés, információgyűjtés, elemzés, értékelés végzésével tanácsos végezni. 

A rendszer konkrét ellenőrzését két fő részre lehet bontani: 

A dokumentumelemzés, a dokumentumok értékelésére, valamint a helyszíni ellenőrzés 

során végzett megfigyelés és a megfigyelés értékelése. Szem előtt kell tartani, 

hogy a két fő rész a gyakorlati munka során szerves egységet alkosson. 

A folyamat végső eredményvizsgálata során 

• Rögzíteni szükséges a HH/HHH gyermekek helyzetét érintő legfőbb változásokat. 

• Vizsgálni kell 

o a program végrehajtását, 

o a megvalósított célok közvetlen eredményeit leíró mutatószámokat, 

o a megvalósított fejlesztések hatását-, eredményeit, 

o a megvalósult fejlesztésnek a gazdasági-, társadalmi környezetre gyakorolt hatásait, 

o a hosszabb távú fejlesztések hatásait, számba vevő mutatószámokat, pl. beiskolázási 

adatok – tanköteles korúak még egy évig történő óvodáztatása, eltérő 

tantervű intézménybe kerülők száma, stb. 

Az elemzések, értékelések eredményeképpen feltárt fejlesztendő területekre újabb intézkedési 

terveket kell készíteni (érvényesítve a minőségfejlesztésből ismert PDCA (tervezés, megvalósítás, 

ellenőrzés, intézkedés) / SDCA (elvárás, cselekvés, ellenőrzés, beavatkozás) logika alkalmazását), 

melynek végrehajtása a nevelőtestület, a végrehajtás ellenőrzése és értékelése az 

IPR team vezető, valamint a vezetőség feladata lesz. 

36

Az óvodai IPR program konkrét cél- és feladatrendszer eredményvizsgálatát, az alábbiak sze- 

rint, elvárt eredmények megvalósulásával mérhetjük. 

Például: 

� Megtörténik az intézmény körzetéhez tartozó HH/HHH gyermekek teljes körű 

beóvodázása. 

� Csökken az igazolatlan hiányzások száma a HH/HHH gyermekek körében. 

� Csökken a HH/HHH gyermekek körében az SNI-vé minősítés. 

� A HH/HHH gyermekek egyéni képességeinek mérési eredményei 10 %-nál nagyobb 

mértékben nem maradnak el a csoportátlagtól. 

� A HH/HHH gyermekek megfelelő időben, normál tantervű iskolában kezdhetik meg 

tanulmányaikat. 

5.7. Az óvodai IPR munka-folyamatainak utánkövetése 

A visszacsatolás az óvodai IPR program megvalósítása során feltárt szakmai és szer- 

vezési tapasztalatok hasznosítását jelenti. 

A visszacsatolás elméleti szabályozása során rögzítésre kerülnek az ellenőrzéskor nyert információk 

értékelésének, összefoglalásának és a tervezési szakaszba való visszacsatolásának 

lépései, szereplői és felelősei. 

A visszacsatolás akkor lesz eredményes, ha javul az óvodai IPR program működésének hatékonysága, 

az esetlegesen elkövetett hibákra megoldás születik, megelőzve, hogy a következő 

tervezés és döntéshozás során hiba keletkezzen (pl. dokumentumok megfelelőségében, a nevelőtestület 

együttműködésében, a pedagógiai munkavégzésben, a gyermekvédelemmel, 

egészségügyi ellátással kapcsolatosan, az óvodán kívüli szervezetekkel történő együttműködésben, 

a szülőkkel való kapcsolattartásban, az óvoda – iskola átmenet kapcsolatában.) 

A folyamatos visszacsatolás eszközei lehetnek a helyzetértékelés alkalmával használt értékelő 

eszközök, megadva az egyéb mérési, értékelési rendszer kidolgozásának a lehetőségét is. 

A fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges, hogy minél nagyobb számú ismerethez 

és szakértelemhez való hozzáférést biztosítson az intézmény. Ennek érdekében szükségszerű 

37

megosztani a tapasztalatokat és a módszereket. El kell érni, hogy a fenntartható fejlődést min- 

dennapi, természetes dologként élje meg a program valamennyi résztvevője (gyermek, szülő, 

pedagógus, dajka, fenntartó, egyéb társadalmi szervezetek, stb.) 

38

6. Minta az óvodai IPR működtetéséhez – Részletek a Bátonyterenyei Óvo- 

da Integrációs Fejlesztési Tervéből 

… Az integrációs fejlesztés területei 

A hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése 

A hátrányos helyzetű gyermekek befogadásához, nevelésük, fejlesztésük eredményességének 

célja az óvoda pozitív szerepének kialakítása, a család és az óvoda együttműködésének elősegítése, 

a szülők megnyerése a gyermekek közös nevelése érdekében. 

Alapelveink 

• Minden gyermek tisztelete, szeretete, megbecsülése 

• A másság természetes elfogadása 

• A különbözőségek értékként való kezelése 

• A gyermek fejleszthetősége (bárhonnan, bármilyen állapotról el lehet indulni, mindenki 

fejleszthető valahonnan valameddig) 

• A család tisztelete 

• Fontos, hogy a felelősség egyenrangú partneri viszonyban valósuljon meg 

• Az előítéletek felszámolása 

Célcsoport 

Hátrányos helyzetű gyermekek, Ktv. 121. § (14): 

• hátrányos helyzetű gyermek az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt 

a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 

való jogosultságát a jegyző megállapította; 

• e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes 

felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 

szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint 

a szülők legmagasabb végzettsége 8 általános; 

• halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. 

39

Veszélyeztetett helyzetű gyermekek, az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek vé- 

delméről és gyámügyi igazgatásról Értelmező rendelkezések 5. § n): 

• veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében 

kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődé- 

sét gátolja vagy akadályozza. 

A hátrányok okai lehetnek 

• szociokulturális lemaradás, 

• érzelmi labilitás, 

• elhanyagoló bánásmód. 

Az óvoda feladata 

• Teljes körű óvodás korú gyermekek felkutatása, különös tekintettel a 3-8 éves korú 

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkutatására. 

• Befogadási és beszoktatási terv alapján a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 

óvodai beíratásának támogatása, az érintett szülők bevonási arányának növelése 

a gyermekek egyéni, eredményes beszoktatása érdekében. 

• A gyermekek óvodai csoportokban történő arányos elosztása érdekében tájékozódás 

a védőnőknél. 

• A gyermekek óvodába járásának biztosítása, lehetőleg a lakóhelyhez legközelebbi 

óvodában. 

• A szülők munkába állását lehetővé tévő tagóvodai nyitva tartás. Minden nevelési 

év kezdetén (szeptemberben), illetve új óvodás felvételekor tájékozódás a szülői 

igényekről. 

• Az igazolatlan hiányzások minimalizálása, rendszeres óvodába járás elérése. 

• A társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés a HH/HHH óvodás gyermekek 

eredményes nevelése érdekében. 

Az óvodapedagógusok feladata 

• A gyermekek megismerése, megfigyelése, aktuális neveltségi és fejlettségi szintjük 

felmérése, a szociális-, családi körülmények feltárása (részletes anamnézis). 

• A gyermekek egyéni, differenciált fejlesztésének megtervezése. 

40

• A különböző kulturális színvonalú szülőket is partnernek tekintjük, a "segítő kap- 

csolat" elvei alapján közelítünk hozzájuk. 

• Partnerkapcsolat kialakításával, toleranciával, empatikus magatartással növeljük a 

kommunikációs teret az óvodapedagógus és a szülők között. 

• Minden tevékenységünk az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgálja. 

• Kialakítjuk a gyermekek számára legmegfelelőbb, legeredményesebb, egyéni és 

életkori sajátosságaihoz illeszkedő kulcsingereket, s érési fokuknak megfelelően 

gazdagítjuk azt. 

• Amennyire lehetséges csökkentjük a család és az óvoda által nyújtott minta közötti 

eltérést. 

• Nevelő, fejlesztő munkánk során arra törekszünk, hogy a közös élmények örömét, 

érzelmi többletét a gyermekek átérezzék. 

• Megteremtjük számukra azt a legoptimálisabb fejlődést biztosító érzelmi légkört, 

stabil személyes kapcsolatot, amely az óvodai életükhöz szükséges. 

• Korszerű óvodapedagógiai módszereket (a gyermek kezdeményezéseire támasz- 

kodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák stb.) alkalmazunk. 

• Fejlesztjük saját nevelés-módszertani kultúránkat. 

• Nevelőtestület együttműködése: rendszeres team munka valamennyi munkatárs 

részvételével, esetmegbeszélések, hospitálások. 

Az óvodapedagógiai munka kiemelt területei 

• Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés 

fejlődésének elősegítése) 

• Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, 

elfogadás, együttműködés) 

• Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) 

• Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó 

módszerek, differenciálás, kooperatív technikák) alkalmazása. 

41

Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása 

• Hatékony együttnevelés a kompetencia alapú óvodai nevelési program alapján. 

• Differenciálás heterogén (vegyes) életkori összetételű csoportokban. Ez a terület a 

sikeres integráció egyik feltételeként – az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségle- 

teknek megfelelő fejlesztés módszerei. 

• Kooperatív tanulás. A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából 

lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. 

• Tevékenységközpontú pedagógiák elemeinek alkalmazásával az a célunk, hogy 

olyan módszertani és tanulásszervezési eljárásokat alkalmazzunk, amelyek a hatékony 

együttnevelést szolgálják (többek között: Lépésről-lépésre, Montessori, Freinet). 

• Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés. Elsősorban az óvodapedagógusok 

saját önismeretének, önreflexciós készségeinek megerősítésére, a társadalmi előítéletek 

tudatosítására, azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek 

bővítésére, az óvodai kultúra és környezet alakítására irányul, az óvodások egyenlő 

lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében. 

• Hatékony gyermek-megismerési technikák. A cél a pedagógiai kompetencia erősítése 

a gyermek megismerési módszerek kreatív alkalmazásában, a pedagógiai megfigyelés, 

mérés és értékelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások 

területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy az óvodapedagógusok mélyebben, egyúttal 

előítélet-mentesen ismerjék meg a gyermekek viselkedését meghatározó tényezőket, 

valamint a gyermekekre ható közvetlen környezeti jellemzőket. 

• A szervezett tanulás, tapasztalatszerzés óvodában leggyakrabban alkalmazott eljárásai: 

projekttervezés, formája közvetve kötelező, kötetlen; szervezeti kerete szerint 

a csoportos, egyéni foglalkoztatási formákat részesítjük előnyben. 

• A gyermekek fejlődésének nyomon követése hatékonyabbá tétele. A fejlesztő értékelés 

szemléletét és tevékenységrendszerét, az óvodapedagógiai gyakorlatba való beépítést, 

a szülőkkel való sikeres kommunikáció módszereit erősítjük. 

• Projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása – a kulcskompetenciák 

és személyiségjellemzők fejlesztése –, valamint a projektmunkáknak kis csoportban 

történő megszervezése és lebonyolítása érdekében. 

• Drámapedagógia: egyes dramatikus módszerek és technikák alkalmazása az együttnevelés 

érdekében. 

42

Óvoda–iskola átmenet támogatása 

A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni sajátosságaira alapozott, meg- 

felelő ütemű, folyamatos, integrált közegben történő nevelésére, a 3-8 éves gyermekek meg- 

nyilvánulásainak értő fogadására és szakszerű kezelésére, az óvodapedagógusi és tanítói haté- 

konyság növelésére készít fel. 

• Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megala- 

pozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, 

megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szük- 

séges szintjének kialakítása). 

• Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hát- 

rányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítés- 

sel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása. 

• Az érintett iskolákkal közös óvoda – iskola átmenetet segítő program kidolgozása 

(DIFER mérés 4 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, 

közös programok). Óvodapedagógusok felkészülése a Diagnosztikus fejlődésvizs- 

gáló rendszer (DIFER) alkalmazására. 

• A gyerekek fejlődésének után követése az általános iskola első évében. 

A HH/HHH gyermekek szüleivel való együttműködés, kapcsolattartás 

Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel. 

• A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása 

• Rendszeres napi vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési 

napló, egyéni haladási napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyermekek alkotásainak 

megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon 

nyitott napok, nyitott hetek alkalmával. 

• Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család 

szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása. 

• Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl.: szakmai napok, farsang, 

szüreti bál, karácsony, András napi bál, Luca nap, pünkösdi királyválasztás, 

anyák napja, kisebbségi ünnepek és családi napok. 

• Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása. 

43

A társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés a HH/HHH óvodás gyermekek 

eredményes nevelése érdekében 

• Gyermekorvos: Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, 

regisztrálása, szükség esetén szakorvosi – fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia 

– vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése. 

• Védőnői szolgálat: a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással 

kapcsolatos tanácsadás 

• Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás: a szülők számára az együttműködő partnerekkel 

kialakított közös programok. 

• Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat: a szülők támogatása, gyermekjóléti szolgáltatások 

kezdeményezése, illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, 

kölcsönzése; kirándulások, erdei óvodai program szervezése; rendezvények 

látogatása). 

• Szakmai szolgáltatók: konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, 

szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása. 

• A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés 

• Cigány kisebbségi önkormányzat: a gyermekek óvodai beíratásával, a rendszeres 

óvodába járással, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal 

kapcsolatos együttműködés. 

Várható hatások, eredmények 

• Ezek a gyerekek beilleszkednek, és biztonságban érzik magukat a befogadó óvodai 

közösségbe. 

• A szülők tapasztalják a befogadó környezet pozitív hatását, ezért ők is segítséget 

tudnak nyújtani a gyermek elfogadásában és fejlesztésében. 

• Az óvodáink nevelőtestületei megfelelő kompetenciával kezelik és fejlesztik az átlagtól 

eltérő fejlődésű, helyzetű gyermekeket. 12 

12 Bátonyterenyei Óvoda Integrációs Fejlesztési Terve, Bátonyterenye, 2007. 6-10. p. 

44

Zárógondolatok 

A zárógondolatok megfogalmazása során „Az Útmutató elkészítésének célja, feladata” 

című fejezethez szeretnénk visszatérni. 

A gyakorlatorientált ismeretátadás során új megközelítéseket tártunk a Kollégák elé, megadva 

az új szemlélettel való azonosulás lehetőségét. 

A gyakorlati segédanyag elkészítése az óvodai IPR fejlesztését, intézményi megvalósulását, 

használatát célozta meg, melyben az intézményi megvalósulás súlypontjait is meghatároztuk. 

Mindazok számára kívántunk útbaigazítást nyújtani, akik már a napi munkájuk során alkalmazzák 

az óvodai IPR-t, és azon intézmények számára is, akik a jövőben döntenek az óvodai 

IPR bevezetése mellett. 

Tisztelt Olvasó! Kedves Kollégák! 

Szándékaink szerint segítséget kívántunk nyújtani e rendkívüli és igen szép pedagógiai 

munkához, a mindennapi gyakorlathoz, a feladatok- és a folyamatok átgondolásához, 

megvalósításához. 

A szakértői munkacsoport tagjai 

45

Felhasznált irodalom 

Arató Ferenc–Duruczné Nagy Julianna–Nyíri András–Pintér Csaba–Varga Aranka: Szakértői 

javaslat – Az Educatio Kht. Esélyegyenlőségi Igazgatósága hálózati szakmai szolgáltatásai- 

nak működtetéséhez. Educatio Kht. 2008. 

Az esélyegyenlőség megteremtésének gyakorlata a jánoshidai Napsugár Óvodai Központban 

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Esélyegyenlőségi Programja 

Csirmaz Mátyás: Integráció, szegregáció és a költségvetési törvény. Köznevelés 2003/36. 

Dr. Vágó Irén – Labáth Ferencné: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával kapcsola- 

tos kutatás zárójelentése 2008. 

Duruczné Nagy Julianna: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése az 

óvodában. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. 2008. 

Duruczné Nagy Julianna: Kiút-keresés az esélytelenségből. Pécsi Tudományegyetem, 2005. 

Havas Gábor: A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatási helyzete és a hatékonyabb 

óvodáztatás feltételei Iskolakultúra 2004/4 

Havas Gábor – Kemény István – Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolában. Oktatáskutató 

Intézet Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2002. 12. p. 

Hoffmann Rózsa: Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok segítésének sajátos útjai egy kö- 

zösségben - Az esélyteremtő közoktatásért OM – OKT 2000. 

Jászberény Városi Óvodai Intézmény Helyi nevelési programja, 2008. 

Jászberény Városi Óvodai Intézmény Minőségirányítási Programja 2008. 

Konferencia - Másság és differenciálás az ezredfordulón – Új Pedagógiai Szemle 1999/1. 

46

Kőpatakiné Mészáros Mária: „A küszöbön - Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodában” 

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2008. 

Labáth Ferencné: A kompetencia alapú óvodapedagógia. Kézirat, 2008. 

Labáth Ferencné: A magyar óvodák jövője – előadás. EURON, 2009. május 06. 

Labáth Ferencné: Intézményi Önértékelési Sablon. Educatio Kht. 2008. 

Labáth Ferencné: Óvodai Integrációs Fejlesztő Program. Educatio Kht. 2007. 

Labáth Ferencné: Romaintegráció. suliNova Kht. Budapest, 2006. 

Loránd Ferenc: Az ún. „hátrányos helyzet” fogalmáról és kezeléséről a közoktatásban - Az 

esélyteremtő közoktatásért OM – OKT 2000. 

Magyar Értelmező Kéziszótár Akadémiai Kiadó Budapest, 1975. 

Mihály Ildikó: A multikulturális nevelésről - a világban. Új Pedagógiai Szemle 2001/4. 

Minőség az óvodában – OKKER 2001. 

Minőségirányítási rendszerek bevezetésének folyamata az óvodában (továbbképzési modul). 

Expanzió Humán Tanácsadó, 2000. 

Novák Gábor: Az együttnevelés erősítése. Köznevelés. 2004/1. 

Óvodai Integrációs Program – Oktatási Közlöny 11. szám 

47

Útmutató az Óvodai IPR-hez - Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?