Mentorok könyve - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és ...

Elõszó
Az új évezred elsõ évtizede sok változást hozott a szakképzésben. A szakközépiskolák, szakiskolák
megalapozzák a szakképzést, amely egy intézményben központosul. A humán területen
sincs ez másképp. 2008-ban létrejött egy együttmûködési megállapodás a budapesti, önkormányzati
fenntartású humán képzésekkel foglalkozó középiskolák között. Ennek következtében
megalakult a Humán TISZK (Térségi Integrált Szakképzõ Központ). A hat iskola által aláírt
megállapodás magában foglalja az iskolák irányítására, a pedagógusok tevékenységére, a
tanulók oktatására, nevelésére, az iskolák szolgáltatásaira vonatkozó együttmûködést.
Ebben az idõszakban adódott lehetõsége a fenntartóknak pályázni a TÁMOP 2.2.3. európai
uniós projektre, amely a TISZK-rendszer továbbfejlesztésére irányult. A pályázat eredményeként
2008. december 1-jén elindult a Humán TISZK projektje 1 „A Humán TISZK rendszerének
továbbfejlesztése a humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az
esélyegyenlõség megvalósításával” címmel. A projekt vezetésével engem bíztak meg.
A projekt részeként vállaltuk, hogy hátrányos helyzetû tanulókat mentorálunk mind a hat tagiskolában.
A projektben vállalt családpedagógiai szolgáltatások kidolgozását a szolgáltatásszervezési
munkacsoport kapta feladatul. A csoport tagjait a hat iskolából delegált, általában
ifjúságvédelmi múlttal rendelkezõ kollégák alkották. Megállapodtak abban, hogy a „hátrányos
helyzet” kifejezést a jogszabályi kereteken túl kibõvítik.
Mi indokolta a szolgáltatás bevezetését? A hátrányos helyzetû tanulókkal eddig is foglalkoztak
az iskolákban. Elsõsorban az osztályfõnökök, az iskolai ifjúságvédelmi felelõsök feladata
volt a tanulók segítése. A mentorálás sem új tevékenység, néhány éve központilag támogatott
segítésforma. A projekt tervezésekor úgy éreztük, kibõvítésre szorul mind a támogatók, mind
a támogatottak köre. Tapasztalatunk azt mutatta, hogy nem elegendõ az anyagi hátrányokra
koncentrálni. Megfigyeléseink szerint a csonka családok száma évrõl évre nõ, a diákok motiváltsága
a tanulásra csökken. Bár a humán szakközépiskolákban tanulásmódszertant tanítunk,
az egyéni tanácsadás is szükséges. A szétesõ családok sok esetben nem képesek megadni
a fiatalok pszichés támogatását, ami szintén az iskolára hárul. Tömegesen nem képes ezt
a feladatot ellátni az iskola, csak egyéni foglalkozásokkal.
A tanárok eddigi önzetlen támogató munkáját próbáltuk szakmai és anyagi segítséggel alátámasztani.
Két pszichológust és egy szupervizort bíztunk meg a szakmai segítségadással. Közös
mentori értekezleteken beszéltük meg a feladatokat. A projekt költségvetésében elkülönítettünk
egy összeget erre a feladatra.
A mentorok pozitív visszajelzései a mentorálási tevékenységrõl bátorítottak arra minket, hogy
összeállíttassunk egy olyan kiadványt, amely részben bemutatja tevékenységüket, annak várható
eredményét, másrészt segítséget nyújt azoknak, akik bekapcsolódnának a mentorálási
munkába. A kiadvány munkálatai kutatáson alapulnak, a benne szereplõ adatok rendkívül érdekes
összefüggésekre mutatnak rá. Az esetleírások nem csupán a szakemberek számára olvasmányosak,
hanem minden pedagógus és szülõ számára is.
Glowacz Miklósné
projektmenedzser
9
1 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásában 2008. december 1.
és 2010. szeptember 30. között valósul meg.