Mentorok könyve - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és ...

másik egy gyengén oktató pedagógushoz), teljesítményük három éven belül több mint 50
százalékponttal eltérhet egymástól (5. ábra). Összehasonlításul: az adatok azt mutatják,
hogy az osztály létszámának 23-ról 15-re csökkentése legfeljebb nyolcszázalékos javulást
eredményez. Egy másik, Dallas városban végzett kutatás szerint azok a diákok, akik egymás
után három eredményes tanárt kaptak, 49%-kal jobban teljesítettek, mint azok a társaik,
akiket három alacsony hatásfokú pedagógus tanított.” 21
Ha a szülôk tehetik – bár ez egyelôre inkább az óvodáztatás és az alapfokú oktatás
esetében elterjedt Magyarországon – , nem intézményt, hanem pedagógust választanak.
A középfokú képzés esetében tehát ez egyelôre még nem gyakorlat, de az
aligha vitatható, hogy a „jó tanárnak” híre van. Milyen is a jó tanár? Mit gondolnak
válaszadóink errôl? Milyen „tanárkép” él bennük? Ezekre a kérdésekre igyekszünk
a következôkben választ adni.
80
A szülôk számára a legfontosabbnak a pedagógusok szakmai felkészültsége látszik.
Ezt követik azok a módszertani követelmények, amelyek alapján azt várják a pedagógustól,
hogy tantárgyát (és tantárgyán keresztül) szerettesse meg a tanulókkal az
adott tárgyat, és magát a tanulást. Bár e kettôs követelmény az adott jelölések számát
illetôen távol áll egymástól, joggal gondolhatjuk, hogy ezeknek a megvalósítása
egymás feltételezése nélkül nem oldható meg.
A következô szempontot azok az elemek határozzák meg, amelyek a tanulói
elômenetel szempontjából tekinthetôk fontosnak. Az értékelés szakszerûsége és korrektsége
mellett a tanulók szeretete is megjelenik szempontként.
A tanulói jogokra történô „odafigyelés” nélkülözhetetlen eleme egy demokratikusan
mûködô intézménynek.
Meglepô ezzel szemben az, hogy a pályaválasztási tevékenység támogatását nem
a pedagógustól, hanem, mint korábban láttuk, az „iskolától” várják a szülôk. Ez a
„kettôsség” részben arra vezethetô vissza, hogy a szülôk többsége a tanulókat tanító
pedagógusoktól „szakmaiságot” vár el, míg a pályaválasztást, a pályaorientációt
sokkal inkább adminisztratív jellegû tevékenységként könyvelik el.
Valószínû, hogy a szülôkre is hat (ha nem is közvetlenül) mindaz, amit a pedagógusok
túlterheltségérôl hallanak. Ezért nem tekinthetjük véletlennek azt, hogy elvárásaik
végén szerepelnek azok a tevékenységek, amelyek nem tanórákhoz kötôdnek,
sôt iskolaidôn túl szervezôdnek (a szülôkkel történô kapcsolattartás, tanórán kívüli
programok).
21 michael_barber@mckinsey.com - mona_mourshed@mckinsey.com: Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei
teljesítményének hátterében? http://oktatas.magyarorszagholnap.hu/images/Mckinsey.pdf 15.o.