Mentorok könyve - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és ...

A válaszokból jól látszik, hogy a tanulók közül sokan igénylik az olyan jellegû tantárgyakat,
amelyek valamiképpen a személyiség és a közösség fejlesztésére irányulnának. Ezen belül
– s ez nem véletlen – nagy hangsúlyt kaptak a konfliktuskezelésre irányuló igények, de fontosak
voltak azok az ötletek is, amelyek egyértelmûen a hagyományos osztályfônöki óra kiváltására
irányultak.
Többen az eddig tanított ún. világnyelvek mellett (többnyire az angol és a német nyelv tanítása
van túlsúlyban) egzotikusabb nyelveket emelnének az iskola programjába. Figyelmet
érdemelnek azok a törekvések, amelyek a kultúrákon átívelô (latin), vagy azokhoz kevésbé
kötôdô (eszperantó) nyelvekre irányulnak.
A médiaismeret vagy a vizuális kultúra közvetítésének az erôteljesebb igénye is megjelenik
éppúgy, mint azok a mûvészeti területek (tánc), amelyeknek az oktatását a NAT alapján
egyébként meg lehetne szervezni az iskolákban.
A negyedik csoportba inkább az egyéni érdeklôdést és igényeket kielégítô „tantárgyakat”
soroltuk.
66
A tanulók tisztában vannak azzal, hogy melyek azok a tényezôk, amelyek alapvetôen befolyásolhatják
iskolai teljesítményüket. Jól látszik, hogy a hiányzást és a tanulásra fordított
idôtartamot a többség olyan elemnek tartja, amely messzemenô módon meghatározza az
iskolai eredményességét. A problémák közül a hiányzás az, amelynek a kezelése az iskolákban
sok gondot okoz, különösen azokban az esetekben, amikor annak mértéke vagy igazolatlan
jellege a tanév eredményes befejezését veszélyezteti. (Ez utóbbi nemcsak ezeknek az
intézményeknek a sajátossága. A fôvárosi önkormányzat által fenntartott intézmények többségében
a hiányzási adatok nagyságrendje aggodalomra is okot adhat.)
A tanulásra fordított idô és a tanulás eredményessége között nem lehet egyenes összefüggést
teremteni. A tanulói sikertelenséghez vezetô út egyik biztos jele a hiányzás mértékének
az emelkedésében, és ezzel összefüggésben a tanulásra fordított (illetve a tanulással töltött)
idô drasztikus csökkenésének együttesében mutatkozik meg. A tanulásra egyébként kevés
idôt szánó, ám az iskolában keveset mulasztó tanulók támogatása ezért „nagyságrendekkel”
könnyebb feladatot jelent. A tanulók iskolai jelenlétét – több más mellett – egy-egy jó
osztály- vagy baráti közösség garantálhatja. Némi ellentmondás fedezhetô fel abban, hogy
ezt a tényezôt a tanulók nem tekintik kulcselemnek, noha korábban többen azt jelezték,
hogy a baráti kör az iskolához kötôdik.
Az iskolai magatartás megítélése jobban megosztotta a válaszadókat. A tanulók magatartásának
a tanulás sikerességében meghatározó szerepe van. Az iskola a számára elfogadható
tanulói magatartási mintákat a maga módján preferálja, függetlenül attól, hogy a rendelkezésre
álló szabályzatok (pl. házirend) errôl mit tartalmaznak. Az iskola (a pedagógus,
a tanóra) iránt lojális(abb) tanulók esetében kiélezett helyzetekben az iskola engedékenyebb
magatartást tanúsít, szemben azokkal a diákokkal, akik nyíltan és durván konfrontálódnak.
A tanulók az esetek döntô többségében pontosan tisztában vannak azokkal a határok-