Mentorok könyve - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és ...

Nem véletlen, hogy a mentori munka egy jelentôs szeletét a tanulók tanulásának a támogatása
teszi ki. A tanulók közül többen vannak olyanok, akiknek az iskolával és tanulással
kapcsolatos attitûdjeivel problémák vannak. Ez részben azért következik be, mert sok
esetben már az általános iskolában elindult az folyamat, amely ezt a fajta „elidegenedést”
elôidézte. Ennek a mélyén többnyire tanulási nehézségek, tanulási kudarcok állnak. A másik
problémát annak a támogatási háttérnek a nem megfelelô funkcionálása (vagy teljes hiánya)
jelenti, amelyet a családnak kellene biztosítania. Nehéz ezekben az esetekben „egyetlen
okot” keresni. Sokkal valószínûbb az, hogy komplex tényezôk kedvezôtlen együtthatásáról
van szó, amelyeknek az ellensúlyozása éppen ezért nem könnyû.
Az egyik lehetséges áttörési pontot a tanulók érdeklôdésének a felkeltése jelentheti a tanulás
iránt. Ehhez azonban ismerni kell(ene) a tanulók érdeklôdési körét, érdeklôdésének az irányát.
Kiindulópontként az iskola szakmai iránya kínálkozna, de a szakmával (szakmai tantárgyakkal,
gyakorlattal) a tanulók csak késôbb, a felsôbb évfolyamokon találkoznak intenzívebben.
Addig a közismereti tantárgyak eredményes elsajátítása jelenti a kulcskérdést,
mert ez nyitja meg a kaput a szakmatanuláshoz. Nem mindegy tehát, hogy ezekhez a tantárgyakhoz
milyen érdeklôdés fûzi a tanulókat.
Az alábbi ábra ezt mutatja be. „Elsô ránézésre” megállapítható, hogy a mintába került tanulók
többsége alapvetôen nem lelkesedik a tanulás iránt. A közömbösség mellett néhány
esetben erôs ellenszenv is megmutatkozik. Egy-egy tantárgy elutasításában a tanuló sikertelensége,
a tárgyat tanító pedagógus személyisége és az alapvetô érdeklôdés hiánya juthat
kifejezésre. Amit ebben az esetben tapasztalunk, az különösebben nem tér el attól, ami
országosan jellemzi ezen a téren a tanulókat. A matematika és a természettudományos tárgyakkal
kapcsolatos „enyhébb” érdeklôdés általános gondja a közoktatásnak. Ez itt azért
jelent a nagyobbnál is nagyobb gondot, mert ezek az ismeretek a késôbbi szakmatanulásnál
nélkülözhetetlenek.
63
Feltûnô, hogy az említettek mellett az informatika és a testnevelés elutasítása itt kiemelkedik
a mezônybôl. Az okokat intézményi szinten lenne érdemes megvizsgálni. Itt csak anynyit
jegyzünk meg, hogy a testkultúrának ez az intézményesített változata a maga hagyományos,
tanórák közé ékelôdött rendjével nemcsak a tartalmi elemek miatt jelent problémát a
tanulók számára, hanem a körülmények miatt is. Sok helyütt nem, vagy csak részben állnak
rendelkezésre azok a létesítmények, amelyek az óra utáni tisztálkodást, a megfelelô higiéniai
körülményeket biztosítani tudják a tanulóknak. (A probléma jelentôsége túlmegy e kötet
keretein. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a fiatalok életmódjával, életvitelével kapcsolatos
aggodalmak /pl. a túlsúlyos diákok magas aránya/ és az ezekre adható stratégiai válaszok
az egészségügynek is legfontosabb törekvései közé tartoznak. ) A kérdés másik oldalát
azok a tanulók jelentik, akik magas arányban jelölték ezt a tárgyat olyannak, amelyet nagyon
kedvelnek. Egy korábbi válasznál már láttuk, hogy itt elsôsorban azokról van szó, akik
aktívan sportolnak, és nagy valószínûséggel baráti körük is részben errôl a területrôl rekrutálódik.