Mentorok könyve - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és ...

észt mert a tanuló olyan intézménybe adta be a jelentkezését, amelyhez nem voltak elég
jók a jegyei, másrészt pedig azért, mert a családban (vagy éppen a tanuló elképzeléseiben)
nem volt határozott elképzelés a tanulás irányáról, és az iskolára mint a „legkisebb rosszra”
esett a választás.
„A volt általános iskolai osztályfônököm javasolta ezt az iskolát. Az iskola egy olyan környezetet
biztosít, ami nem szorongást vált ki, hanem inkább valahol segítséget próbálnak adni
a tanárok.”
„Harmadik helyre írtam ezt az iskolát, sajnos a tanulmányi eredményeim miatt csak ide vettek
fel.”
Említésre méltó, hogy a tudatosan döntô tanulók esetében több esetben iskolalátogatás, a
nyílt napok vagy órák megtekintése erôsítette a döntést.
„Humán szakos suliba jelentkeztem, anyával meglátogattuk az iskolát nyílt napon. A tanárok
normálisnak, és emberi módon tanítónak tûntek.”
„Úgy kerültem ebbe az iskolába, hogy ismerôsöktôl hallottam, hogy elég jó, majd
meglátogattam, tetszett kívülrôl, belülrôl. Bementem egy órára, a tanárok rendesnek
tûntek. Az iskola hangulata is tetszett. Nem is túl nehéz, de nem is túl könnyû,
nem olyan rossz hírû suli. Pont ilyen közepes, ami nekem kell.”
57
Az iskolába kerülés körülményei és az ott szerzett kezdeti élmények, benyomások
meghatározták azt, hogy a késôbbiekben a tanulók hogyan érezték magukat választott
iskolájukban. Nem kell hosszan bizonygatni, hogy a tanulók közérzete és
a tanulás eredményessége között lehet összefüggést felmutatni. Ennek ellenére,
mint ezt látni fogjuk, azokban az esetekben merültek fel nehézségek, amikor a tanulók
iskolával kapcsolatos attitûdjeivel látszólag nem volt probléma. Az alábbi
interjúrészletekben diákok pozitív élményeikrôl számolnak be, amelyeknek a forrását
többnyire a pedagógusok és a diákok között kialakult kapcsolat jellege határozta
meg.
„Jól érzem magam, mert a tanárok segítôkészek, ha úgy viselkednek a diákok,
akkor a tanárok mindent megtesznek. Az osztályfônökünk harcolt az osztályunkért,
mert mi szakiskolai osztályból kerültünk át szakközépiskolai osztályba. De
ehhez mi kellettünk, mert tavaly heti 40 óránk volt, bementünk az iskolába 7.15.-
re, és kijöttünk 15.30-kor. Mert csak így lesz érettségink, és a tanárok tényleg ott
segítenek, ahol tudnak.”
„A tanárokat tisztelem az intézményben, mert olyanok, akik azt akarják elérni,
hogy megtaláljam a célomat. Sokszor beszéltem a tanárokkal, hogy mit szeretnék
csinálni. Az önismereti órák sokat segítenek abban, hogy jobban megismerjem
magamat és a társaimat.”