Mentorok könyve - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és ...

A kölcsönös bizalom megteremtését a mentortanárok egyik kulcselemként említették meg, hiszen
e nélkül a bizalom nélkül, és a tanár személyének elfogadása nélkül nem lehetett volna sikeresen
együttmûködni a tanulókkal.
„Az egyik mentoráltam több ízben kezdeményezte a találkozást, bizalommal van irántam.
Van kivel megbeszélni személyes problémáikat, lelki gondjaikat,
Kölcsönös bizalom, együttmûködés. Sok olyan problémát osztanak meg velem, amit senki mással
nem tudnak megbeszélni. A beszélgetések jó hatással vannak a mentoráltakra.
Nyitottak, azonnal beszélnek a problémáikról.
A válságos helyzetben (szétesô család, évismétlés veszélye, érzelmi válság) kezdtem a tanulóval
foglalkozni. A legfontosabb eredmény, hogy a tanuló nem maradt egyedül, segítséget kapott érzelmileg.
52
Igyekszem jó kapcsolatot kialakítani a tanulókkal, hogy érezzék, bízhatnak bennem, és ha problémáik
vannak, akkor számíthatnak rám.”
A mentori tevékenységek közül sokan kiemelik, hogy eltekintve attól, hogy a tanulók milyen tanulmányi
eredményeket értek el, a szociális kompetenciákban látványos javulást tapasztalhattak
a tanárok. A tanár-diák kapcsolatot – sokan úgy vélik – új dimenzióba állította ez az új helyzet:
„Mindkét gyerek nyíltabb, elfogadóbb lett, magánéleti problémáikat is eredményesebben kezelik.
Útmutatást kap tôlem az élet nagyon sok területére (kapcsolatok, életmód, értékrend).
A tanulók megtisztelnek a bizalmukkal, és sok problémájukat tárták fel elôttem. Megtanultak kérni,
és el is fogadják a segítségemet.
Nyíltabb beszélgetés a tanulóval, nyugodtabb légkör kialakítása az osztálytársakkal, frusztráció
csökkentése.”
A mentorok beszámoltak arról, hogy vannak olyan tanulóik, akiknek különbözô pszichés problémáik
vannak, és számos esetben elôfordult, hogy az iskolában szakemberekkel (ifjúságvédelmi
felelôs, fejlesztô pedagógus, pszichológus) konzultáltak a tekintetben, hogy milyen módon és hogyan
lehetne segíteni az adott tanulókon.
A lelki problémák okait a mentortanárok tapasztalatai szerint elsôsorban azzal magyarázták,
hogy több tanulónak rendezetlen a családi háttere, több családban anyagi problémák vannak,
a szülôk nem rendelkeznek munkahellyel, és vannak olyan tanulók, akik korán felnôttként élnek,
és ez kihat az iskolába járásra is.