Mentorok könyve - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és ...

50
vagy éppen felerôsítésében a mentoroknak meghatározó szerepük volt.
Ami a külsô – nem a mentoroktól függô – körülményeket, feltételeket illeti, jól látszik,
hogy az iskola finanszírozásával összefüggô kérdések alig jelentenek problémát.
Érthetô, hiszen több esetben láttuk, hogy ezt a tevékenységet korábban is végezték
az iskolákban a pedagógusok, igaz, pénz nélkül. Ez annyit jelent, hogy a válaszadók
többsége tudta, hogy az „extra” tevékenységekre a fenntartói forrásokból nem
lehet pénzt elkülöníteni. Ezzel szemben nagyobb problémának tartják általában a
pedagógusok bérhelyzetét, s nem véletlen, hogy a feladatra viszonylag könnyû volt
a vezetésnek vállakozókat találni. Ezzel függ össze, hogy a tanárok túlterheltsége
is problémaként jelentkezett, mert a mentori tevékenység idôigényessége nem teszi
lehetôvé azt, hogy emellett más pénzkeresô tevékenységet folytassanak. Pontosabban
fogalmazva a mentori tevékenység önmagában is túlterheltséget okoz(hat),
különösen azokban az esetekben, amikor egy-egy pedagógusra több mentorált tanuló
jut. Nagyon fontos felismerés annak a jelzése, hogy a belsô szakmai kapcsolatok
hiánya problémát okozhat, mert noha a tanuló támogatásában kulcsszerepe
a mentornak van, egyértelmû, hogy a tantestület tagjainak támogató magatartása
nélkül – vagy éppen annak ellenére – nem lehetne sikert elérni. (A probléma említése
azt is mutatja, hogy az egyes intézményekben nyíltan vagy rejtettebb módon jelen
vannak a pedagógusok között az innovációellenes törekvések és magatartásformák.)
Ez többnyire abban fejezôdik ki, hogy a tantestület tagjai eltérô célokat vallanak
magukénak az iskola és az oktatás céljairól.
A szülôk érdektelenségérôl mint akadályozó tényezôrôl már korábban szóltunk. Ami
a tanulók magatartását illeti, a mentorok nem jeleznek olyan fokú problémákat,
amelyek egyébként hasonló jellegû intézmények esetében szoktak megfogalmazódni.
Ennek többnyire az lehet az oka, hogy a mentorok esetében olyan személyekrôl
van szó, akiknek a konfliktusok és a magatartási problémák kezelésében nagyobb
praxisuk, gyakorlatuk van. Az is fontos, hogy más attitûddel közelítenek a tanulók
szociális problémáihoz. Nem véletlen, hogy a roma és SNI tanulók jelenléte ebben
az összefüggésben nem jelentett akadályozó tényezôt, noha ez egyéb esetekben
mindig kiemelkedô szempontként szokott mutatkozni.
Többek számára jelentett problémát a külsô szakmai kapcsolatok gyengesége, esetleg
hiánya, valamint az is gondot okozott, hogy a továbbképzések színvonalával
több esetben nem voltak elégedettek az érintettek. Vannak, akik úgy látják, hogy javított
volna a munka eredményességén a belsô szakmai ellenôrzés és értékelés gyakoribbá
tétele is. Ami a pedagógusok módszertani kultúráját illeti, ez azért jelentett
kisebb gondot, mert a mentorok válaszolták meg a kérdést. Saját tevékenységüket
megfelelô (és elsajátított) módszerként élik meg, amelyrôl azt tartják, hogy sok esetben
képes ellensúlyozni mások módszertani hiányosságait is.