Mentorok könyve - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és ...

Kulcsfontosságú volt annak a feltárása, hogy a pedagógusok döntésében/döntéseiben
melyek voltak azok a tényezôk, amelyek a legfontosabb szerepet játszották. Figyelembe
kellett venni, hogy az esetek többségében olyan folyamatokról volt szó, amelyek részben
vagy egészben a pedagógus(ok) elôtt játszódtak le. Ezek alapján lehetett arról dönteni,
hogy az adott tanuló esetében milyen megoldást kell/lehet alkalmazni annak érdekében,
hogy a tanuló(k) iskolai pályafutásában nagy(obb) törés ne következzen be. A tanuló
nagyszámú (igazolatlan) hiányzása, a tanulmányi eredmények csökkenése, az agreszszivitás
növekedése mind-mind olyan jelek, amelyek elsôsorban az osztályfônök számára
adnak figyelmeztetô jeleket arról, hogy szükség van a pedagógiai célú beavatkozásra.
Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy a pedagógusok szerint melyek lehetnek azok a
tényezôk, amelyek meghatározó szerepet tölthetnek be abban, hogy a tanuló iskolai magatartása,
teljesítménye, a közöséghez való viszonya számottevô módon megváltozik.
A válaszok többségébôl az olvasható ki, hogy a családi háttér az, amelynek a pedagógusok
megítélése szerint a legnagyobb szerepe van/lehet abban, miként alakul a tanuló
iskolai pályafutása. A legnagyobb gondnak a szülôk deviáns életmódját látják (alkoholizmus,
narkotikumok, bûnözés), amely miatt a tanulók gyakorlatilag kikerülnek a szülôi
ellenôrzés alól. A családi harmónia megbomlása szinte bizonyos, hogy alapvetôen eltéríti
a szülôk érdeklôdését az iskolával kapcsolatos dolgok felôl. A kérdés az, hogy a családi
válság milyen egyéb, egyre nehezebben kezelhetô következményeket von maga után.
47
Minndeképpen problémát jelent az, ha a szülôk munkaerô-piaci helyzete megváltozik.
Ez nemcsak a mentalitásra, hanem a család egzisztenciális körülményeire is kedvezôtlen
hatást gyakorolhat, különösen akkor, ha kezelésre hosszabb idôszak alatt sem nyílik
lehetôség.
A válaszokból az is jól látszik, hogy a következmények akár oda is vezethetnek, hogy a tanulók
kénytelenek munkát vállalni annak érdekében, hogy a család (vagy éppen saját maguk)
megélhetését biztosítani tudják. Ez gyakorlatilag szinte teljes mértékben a feketegazdaságban
történik, annak minden negatív következményével együtt.
A másik jelentôs problémát ennek az ellenkezôje jelentheti. A szülôk (munkahelyi) elfoglaltsága
is szerepet játszhat abban, hogy nem vagy csak nagyon csekély mértékben
érdeklôdnek gyermekük tanulmányai iránt. Az iskolával szemben érdektelenséget tanúsító
szülôk azért jelentenek nagy problémát, mert a tanulóval kapcsolatos együttes (iskola
és család) döntések kialakítását gátolják meg. Az együttmûködés hiánya az, ami rendkívüli
módon megnehezíti a tanulók szakmai (és szakmai kérdéseken túlmutató) támogatását.
Az okok másik csoportját a tanulóval kapcsolatos problémák alkotják. Elsôsorban a tanulók
baráti köre jelenthet gondot, mert az együttes idôtöltés sokszor olyan alternatívákat
kínál a tanuló(k) számára, amelyek az esetek többségében ritkán támogatják a tanulási
tevékenységet (pl. iskolaidôben történô mozi- vagy játékterem-látogatás, a tanulást
nem támogató szubkultúrákhoz történô csatlakozás, a törvényesség határán vagy azon