Mentorok könyve - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és ...

A támogatandó tanulók kiválasztásának szempontrendszere
• rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülôk;
• nyolc általános vagy annál kevesebb végzettségû szülôk;
• csonka családban élô (egy szülô vagy nagyszülô neveli);
• három vagy több gyermek van a háztartásban;
• magatartás- vagy tanulási zavarokkal küzdô tanulók (akikrôl nincs szakvélemény);
• SNI tanulók;
• tartósan betegek;
• szociálisan hátrányos helyzetûek, ingerszegény szociális háttérrel
rendelkezôk;
• mindkét vagy egyik szülô tartósan munkanélküli vagy rokkantnyugdíjas;
• roma származás;
• más anyanyelvûség;
• állami gondozott tanulók
A bemutatott szempontrendszer alapján több helyütt felmérték a tanulókat. A legfontosabb
szempont a célkitûzésekben az volt, hogy elsôsorban azok a tanulók kerüljenek be a
„mentoráltak” körébe, akiknek az esetében azt lehet feltételezni, hogy reális veszélye van
annak, hogy abbahagyják a tanulást, elhagyják az iskolát. Ebben az esetben azok a tanulók
kerülhettek „célkeresztbe”, akik sokat hiányoztak, magas igazolatlan óraszámmal rendelkeztek,
vagy egyszerûen csak nagyon gyengén teljesítettek az iskolában.
35
Noha egyértelmûen nem írták le, az utasításokból kirajzolódott, hogy a mentoroknak
elsôsorban a tanulmányi eredmények javításának a lehetôségét kell elérniük. Ennek érdekében
kell erôsíteni a kapcsolatot az oktatási fejlesztési csoporttal, amely irányította az általuk
szervezett felzárkóztató tanulócsoportokat, figyelni (esetenként mûvelni) kellett a tanköteles
tanulóknál a tantárgyhoz kötôdô korrepetálás folyamatát.
A magántanulók esetében arra kellett törekedniük, hogy a hangsúlyok a felzárkóztatásra, a
konzultáció szervezésére irányuljanak, amelyek az osztályozó vizsgákra készülés szempontjából
voltak fontosak. (Nyilvánvaló, hogy erre kevés példát látunk majd, hiszen az iskolába
gyakorlatilag nem járó, a tanítási/tanulási folyamatban napi szinten nem részt vevô tanulók
esetében más típusú mentorálás lehet csak célravezetô.)
A nem tanköteles tanulók esetében a célkitûzés gyakorlatilag a reintegráció megvalósítása
volt.
Elvárásként fogalmazódtak meg olyan szempontok is, amelyek túlmutattak a tanulás támogatásán.
Ilyenek voltak a pályaorientációval kapcsolatos területek, de ide lehet sorolni mindazokat
a területeket, amelyek a tanulók életvitelét, életvezetését érintik.