Mentorok könyve - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és ...

Az iskolai munka eredményességének az egyik legfontosabb mutatója a tanulók továbbhaladása
lehet. Egyrészt fontos, hogy a beiratkozók el tudják végezni az adott iskolát, de talán
ennél is fontosabb az, hogy ezt követôen milyen úton haladnak tovább.
A középfokú képzés célja részben az érettségi, részben pedig az erre épülô szakképesítés
megszerzése. Emellett a tanulók szándékai között további tanulási tervek is szerepelhetnek.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a Humán TISZK iskoláiból kikerülô tanulók továbbhaladási
útvonalai hogyan alakulnak, milyen irányokba vezetnek. Szembetûnô, hogy a tanulók csekélyebb
hányada jelentkezik fôiskolára vagy egyetemre. A vezetôi becslés ezt az arányt legfeljebb
harminc százalékra teszi. Noha az elmúlt években országosan jelentôsen megnôtt a
felsôoktatásban tanulók aránya, 13 a korábban bemutatott okok miatt (noha az elmúlt években
növekedés persze itt is történhetett) ezekben az iskolákban ez csak a tanulók kisebb hányadát
érintette.
A tanulók másik nagyobb csoportja az érettségire épülô szakmatanulást választotta, többnyire
abban az iskolában, ahol az érettségit szerezte. A korábbi évtizedekben nem volt szokatlan
az, ha valaki a középiskola befejezését követôen nem tanult tovább, hanem igyekezett
elhelyezkedni a munkaerôpiacon. Erre itt is látunk példát. A munkát vállaló tanulók között
vannak olyanok, akiknek ez a döntés saját, és sok esetben a család megélhetése miatt
vált szükségessé, de olyanok is akadtak, akik nem kívánnak egyelôre tanulmányokat folytatni.
25
Sokkal bizonytalanabb képet mutat azoknak a tanulóknak a köre, akikrôl azt jelezték, hogy
munkanélkülivé váltak. A pályakezdô fiatalok munkanélkülisége az egyik legsúlyosabb társadalmi
probléma, amelynek a megoldatlansága jelentôs mértékben befolyásolhatja az
érintett személyek további életútját. A gondot az jelenti, hogy a relatíve alacsony iskolázottság
és a munkatapszatalatok hiánya tartós akadálya lehet a munkaerô-piaci integrációjuknak.
Az egyik legfontosabb törekvés mindenképpen az, hogy a szakiskolai tanulók iskolai továbbhaladása
biztosítható legyen. Szerencsésnek az tûnik ebben az esetben – amelyre itt láthatunk
néhány példát –, hogy ezek a tanulók a szakma megszerzését követôen bekapcsolódnak
az érettségit nyújtó képzésbe. Ez további lehetôségeket kínál, pl. azoknak a szakmáknak
az elsajátítására, amelyeknek a belépési követelményei az érettségihez vannak hozzárendelve.
Az iskolai munka eredményességét és hatékonyságát nehéz mindaddig pontosan megítélni,
amíg a továbblépô tanulók teljes körérôl nem rendelkezünk megbízható információval. En-
13 Lásd errôl: Lannert Judit: A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére in: Zöld könyv A magyar
közoktatás megújításáért 2008 Szerkesztette: Fazekas Károly, Köllô János, Varga Júlia, ECOSTAT _ Budapest
_ 2008