Mentorok könyve - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és ...

Az iskolai/tanulói életút eredményessége és iránya (tartalma) Magyarországon döntô
mértékben a család társadalmi/gazdasági pozíciójától függ. Ezen belül meghatározó
jelentôsége van a szülôk iskolázottságának. Leegyszerûsítve azt is mondhatnánk, hogy
a szülôk iskolázottsága szinte „predesztinálja” gyermekeik végzettségét, iskolai sikerességét
vagy éppen kudarcait.
„A szegény ember gyerekének oktatási esélyeit alapjaiban ássa alá a magyar közoktatás
szélsôséges szelektivitása. Magyarország egyike a világ azon országainak, ahol
az iskola- ésosztályszinten a leginkább elkülönülnek egymástól a könnyen tanítható, jó
képességû, középosztálybeli gyerekek, illetve a tanulási nehézségekkel küzdô, nehezebben
tanítható, szegény és iskolázatlan családokból származó gyerekek” 8
Ez sok más mellett azért jelent problémát, mert az iskolákban elindult egy erôteljes homogenizálódási
folyamat, amely során az erôsödik meg, hogy egy-egy iskolában az
azonos társadalmi /gazdasági pozícióval bíró családok gyermekei koncentrálódnak.
Nyilvánvaló, hogy ahol a mutatók kedvezôtlenebbül alakulnak, ott a tanulók iskolai esélyeit
illetôen is borúlátobban fogalmazhatunk.
14
A Humán TISZK iskoláiban az látszik, hogy a szülôk többsége valamivel több mint 12
évet töltött el az iskolarendszerben, egy intézmény esetében ez a szám 13 év felett van.
Ez az jelenti, hogy a tanulók többsége olyan családokból érkezik, ahol a szülôk legalább
középfokú végzettséggel rendelkeznek. Ez részben érettségit, részben pedig a hagyományos
szakmunkásképzôben, illetve technikumban megszerzett végzettségeket takarhat.
Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy olyan szülôk is vannak a mintában, akiknek a jelzettnél
magasabb, illetve alacsonyabb iskolai végzettsége van, de nem ôk azok, akiknek
meghatározó szerepük van a mintában.
Figyelembe véve a hazai trendeket (és a mintát), a szülôk gondolkodásában viszonylag
hosszú tanulói utak képe rajzolódik ki. Többségük szinte bizonyosan úgy gondolkodik,
hogy a minimális cél gyermekük számára nem lehet más, mint az érettségi (és a szakma)
megszerzése, de nagy a valószínûsége annak, hogy sokan gondolkodnak úgy is,
hogy az lenne a kívánatos számukra, ha gyermekük ennél magasabb (felsôfokú) iskolai
végzettséget szerezne. Ez utóbbi elképzelés sem tûnik sok esetben irreálisnak, hiszen
az expanzió a felsôoktatást is elérte. A legfontosabb kérdés itt az, hogy az egyes családok
számára az iskola befejezése (minimálisan az érettségi megszerzése) minimális
vagy maximális célkitûzésként fogalmazódik-e meg, és az sem mellékes, hogy ezért milyen
(családi) erôforrásokat kell megmozdítani.
8 Élet és Irodalom 2006. november 17. Csapó Benô – Fazekas Károly – Kertesi Gábor – Köllô János – Varga Júlia:
A foglalkoztatás növelése nem lehetséges a közoktatás átfogó megújítása nélkül 8-9.o.