Mentorok könyve - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és ...

és Gimnáziumban az igazgatónô azonnal kibôvítette a munkarendemet külön megbízási
szerzôdés keretében heti plusz két órányi tevékenységgel.
Alapvetôen azt tapasztaltam, hogy bár az iskolák türelmetlenül várták az iskolapszichológus
megérkezését, fogadására sok szempontból mégis viszonylag felkészületlenek voltak. Jóllehet
humán beállítottságú iskolákról van szó, az iskolapszichológus mestersége aránylag ismeretlen,
az iskola kultúrájától még idegennek tetszett, így elôször is nagy hangsúlyt kellett
fektetni a munka kereteinek tisztázására, a továbbiak megalapozására.
Az iskolapszichológus tevékenységprofiljába tartozik a tanulókkal, a pedagógusokkal
és a szülôkkel végzett munka is. A diákokkal foglalkozhat egyénileg, kiscsoportban,
osztálykeretben, végezhet szûrôvizsgálatot, diagnosztikát, készíthet szakvéleményt
és a fiatalok segítségére lehet pályaválasztási, életvezetési kérdésekben.
102
Az iskolapszichológushoz fordulhatnak a pedagógusok tanítványuk tanulási gondjai miatt,
tanítási, módszertani kérdésekkel és nevelési problémákkal, egyéni konzultáció keretében,
szükség szerint hospitálás is beiktatható a folyamatba. Elôfordulhat, hogy a pszichológus
a tanárokkal együttmûködve egy-egy diákkal kapcsolatban esetmegbeszélô csoportot alakít,
ahol mindig egy tanár hozza az esetet és a kérdését, amihez a többiek igyekeznek hozzátenni
a maguk részét, és segíteni abban, hogyan kezelje hatékonyan a diák problémáját.
Az esetkonferencia abban különbözik ettôl, hogy a pedagógusokon kívül az esetben
érintett minden szakember meghívást kap, aki lehet családsegítô, gyermekjóléti szakember,
kollégiumi nevelôtanár, mentor, szociális munkás stb. Ezek az alkalmak gyakorlatorientáltabbak,
megoldáskeresôk, szemben a tematikus foglalkozásokkal és ismeretterjesztô
elôadásokkal. A szülôk számára is biztosított a lehetôség, hogy iskolapszichológus segítségét
vegyék igénybe gyermekeikkel kapcsolatban. Részesülhetnek egyéni tanácsadásban
vagy részt vehetnek csoportos foglalkozásokon. Ez utóbbiakhoz jó alkalom lehet a szülôi értekezlet,
de szervezôdhet szülôi csoport téma köré is, amolyan "szülôk akadémiája" jelleggel.
Mindhárom iskolavezetésrôl elmondható, hogy elképzeléseiben az iskolába küldött pszichológus
nem a (mentor)pedagógusokkal foglalkozik, hanem a diákokkal, közülük is leginkább
azokkal, akik a tanáraik vagy az ifjúságvédelmi felelôs (esetleg külsô intézmény, pl. nevelési
tanácsadó) szerint rászorulnak. Már az elején elhangzott kérés volt, hogy ne korlátozzuk az
iskolapszichológushoz járó diákok körét csupán a mentoráltakra, ebben legyünk rugalmasak,
hiszen számukra ott vannak a mentorok, akikhez bizalommal fordulhatnak.
A 18 év alatti tanulókkal való egyéni foglalkozásokhoz a pszichológus-etika értelmében
szükséges a szülôi beleegyezés, és itt újabb kérdések vetôdtek fel. Javasoltam az érintett diákok
ellenôrzôjébe beíratni, hogy az iskolában október elsejétôl iskolapszichológus tevékenykedik,
valamint emellett feltenni a kérdést, hogy a szülô a gyermekével való foglalkozáshoz
hozzájárul-e vagy sem. A mentortanárok háromból két iskolában úgy gondolták, az öszszes
diáknak gyártanak egy ilyen szöveget tartalmazó lapot és beragasztatják az ellenôrzô
könyvbe, „Az iskola és a szülô közlései” rovatba, elkerülve, hogy szülôi hozzájárulásra kelljen
várni vagy feltûnést keltsenek azzal, hogy csak egy-egy diákot emelnek ki, és keresik