05.05.2014 Views

2007. 4.

2007. 4.

2007. 4.

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

HALÁSZAT Vol. 100. (2007) pp. 191–196.<br />

példányok száma (n)<br />

100<br />

80<br />

60<br />

40<br />

20<br />

0<br />

78<br />

n = 762,99e -2,1784t<br />

R 2 = 0,9934<br />

3. ábra. A gyûjtött példányok életkor szerinti<br />

megoszlása<br />

12<br />

1 2 3<br />

életkor (t) nyarakban<br />

1<br />

standard hossz (Lc) mm<br />

80<br />

60<br />

40<br />

20<br />

0<br />

L t =92[1-e -0,505(t+0,01) ]<br />

0 1 2 3 4<br />

életkor (t) nyarakban<br />

<strong>4.</strong> ábra. A törpecsík növekedésének leírása<br />

a Bertalanffy-modell segítségével (a közvetlen mérések<br />

átlagértékei kis karikákkal jelölve)<br />

ln N<br />

5<br />

4,5<br />

4<br />

3,5<br />

3<br />

2,5<br />

2<br />

1,5<br />

1<br />

0,5<br />

0<br />

5. ábra. Az egyedszámok természetes alapú logaritmusának ábrázolása<br />

az idô függvényében<br />

marad el a nôstényekétôl.<br />

Ugyanakkor a hímek – az oldalukon<br />

lévô izomduzzanatok<br />

miatt – vaskosabbak, ezért testtömegük<br />

a kisebb méret ellenére<br />

is valamivel meghaladja a<br />

nôstényekét. Lehetséges azonban,<br />

hogy idôszakosan ez megváltozik.<br />

Nem kizárt, hogy<br />

tavasszal, amikor az ikraszemek<br />

teljesen beérnek, e tekintetben<br />

is a nôstények veszik át a vezetést,<br />

bár ívás idején a hímek<br />

kopoltyúrés és hátúszó közötti<br />

lnN = -1,8718t + 6,2285<br />

Z = 1,8718<br />

S = 0,1539<br />

A = 0,8461<br />

0 0,5 1 1,5 2 2,5<br />

életkor (t) nyarakban<br />

izomduzzanata is kifejezettebbé<br />

válik.<br />

A növekedés leírására illetve<br />

modellezésére használt WAL -<br />

FORD- és BERTALANFFY-módszer<br />

alapján a törpecsík 1–3 nyaras<br />

korosztályaira kiszámított standard<br />

testhosszakat a 2. táblázat<br />

mutatja. A kétféle módon számított<br />

testhosszak csupán tizedmilliméterekben<br />

különböznek<br />

egymástól – ami kisebb, mint a<br />

mérési hibahatár –, így a milliméterekre<br />

kerekített adatok teljesen<br />

egyezôek. A mért és kalkulált<br />

testhosszak között azonban<br />

jelentôsebb eltérés mutatkozik<br />

az elsô két korosztálynál,<br />

ami magyarázatra szorul.<br />

A <strong>4.</strong> ábrán jól látszik, hogy a<br />

kétnyaras korosztály adatpárja<br />

által kijelölt középsô pontnak az<br />

Lc (t)<br />

= 0,5958Lc (t-1)<br />

+37,092 függvény<br />

által meghatározott y-<br />

értéknél lényegesen magasabb<br />

a pozíciója, ami a korcsoport<br />

tagjainak kiemelkedôen jó testi<br />

fejlettségébôl adódik. Ezek a<br />

példányok 2000 tavaszán keltek,<br />

amikor a korán érkezô és tartós<br />

áradás az ugyancsak korai és<br />

tartósan meleg idôjárással párosulva,<br />

rendkívül kedvezô feltételeket<br />

teremtett a szaporodáshoz<br />

és az ivadék nevelkedéséhez.<br />

A folyószakasz süllôivadékainál<br />

is tapasztalható volt, hogy<br />

2000-ben az átlag érte el azt mé -<br />

retet, amelyet egyébként csak a<br />

legjobb növekedésû példányok<br />

produkálnak (HARKA 2000).<br />

Valószínû tehát, hogy a kétnyaras<br />

példányok kiemelkedô<br />

méretei nem a fogás évében<br />

alakultak ki, hanem már az elôzô<br />

évben. Hasonló elônynek –<br />

ha kisebb mértékben is – a<br />

TUDOMÁNY TUDOMÁNY TUDOMÁNY<br />

194

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!