You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
HALÁSZAT Vol. 100. (2007) pp. 191–196.<br />
A törpecsík – Sabanejewia aurata<br />
(Filippi, 1865) – növekedése<br />
a Tisza tiszafüredi szakaszán<br />
Harka Ákos<br />
5350 Tiszafüred, Táncsics u. 1.<br />
Az 1920-as években Európa<br />
vizeibôl három új Cobitisfajt<br />
írtak le. Elsôként<br />
1922-ben Macedónia folyóiból a<br />
C. balcanica (KARAMAN), három<br />
évre rá a Felsô-Tisza vidékérôl<br />
a C. montana (VLADYKOV), majd<br />
1928-ban Bulgáriából a C.<br />
bulgarica (DRENSKY) vált ismertté.<br />
Ám KARAMAN késôbb úgy<br />
találta, hogy a VLADYKOV és<br />
DRENSKY által leírt C. montana és<br />
C. bulgarica nem új fajok.<br />
VLADYKOV – elfogadva e véleményt<br />
– elismerte KARAMAN prioritását,<br />
de javasolta a C.<br />
balcanica új nemzetségbe sorolását,<br />
mivel a többi Cobitis-fajtól<br />
eltérôen jelentôs ivari dimorfizmust<br />
mutat (JÁSZFALUSI 1951).<br />
BERG vetette fel 1933-ban,<br />
hogy valójában a C. balcanica<br />
sem tekinthetô új fanak, mert<br />
azonos a FILIPPI által 1863-ban<br />
Perzsiából leírt Acanthopsis<br />
(Cobitis) aurata fajjal. Ennek<br />
alapján BAČESCU 1943-ban már a<br />
Cobitis balcanica fajnév helyett<br />
a Cobitis aurata balcanica alfajnevet<br />
használja. A késôbbi publikációkban<br />
többnyire ez a felfogás<br />
tükrözôdik, de a Cobitis<br />
helyett inkább a Sabanejewia<br />
genusznév kerül elôtérbe.<br />
A Sabanejewia (Cobitis) aurata<br />
balcanica mellett azonban<br />
Kétnyaras példány a Tiszából (Harka Ákos felvételei)<br />
sokan elfogadják a Sabanejewia<br />
(Cobitis) aurata bulgarica alfaj<br />
létezését is (JÁSZFALUSI 1948,<br />
1951 ; BĂNĂRESCU 1964, BĂNĂRESCU<br />
és mtsai 1977; BALON, 1967;<br />
GYURKÓ, 1972; TEROFAL, 1997).<br />
Egységes vélemény azonban<br />
mindmáig nem alakult ki, ezért<br />
számos szerzô az alfaji nevet<br />
mellôzve, csupán a S. aurata<br />
fajnevet használja (MÜLLER,<br />
1983; POVŽ & SKET, 1990; GYÖRE,<br />
1995; HARKA, 1997; SPINDLER,<br />
1997).<br />
A Sabanejewia aurata fajt<br />
Magyarország területérôl elsôként<br />
JÁSZFALUSI (1948) írta le, aki<br />
a Tiszából Kôteleknél elôkerült<br />
példányokat a S. a. bulgarica<br />
alfajba sorolta. Eredetileg ezt az<br />
alfajt illette a kôfúró csík név,<br />
amelyet azonban – a törpecsík<br />
elnevezés mellett – egyre szélesebb<br />
körben alkalmaznak a faj<br />
megjelölésére is. Annál is<br />
inkább lehet ennek létjogosultsága,<br />
mivel több kutató hajlik<br />
arra, hogy a S. balcanica és a S.<br />
bulgarica mégiscsak két önálló<br />
faj (KOTTELAT 1997).<br />
A törpecsík 1974 óta részesül<br />
törvény általi védelemben Ma -<br />
gyarországon. Akkoriban még<br />
csupán tiszai (JÁSZFALUSI, 1948;<br />
CSIZMAZIA és mtsai 1965) és<br />
dunai (TÓTH 1971) elôfordulásá-<br />
TUDOMÁNY TUDOMÁNY TUDOMÁNY<br />
191
Change language