Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A Bizottság 1303/2007/EK rendelete (<strong>2007.</strong> november<br />
5.) a halászati tevékenységekre vonatkozó<br />
információ elektronikus rögzítésérôl és jelentésérôl,<br />
valamint a távérzékelés eszközeirôl szóló,<br />
2006. december 21-i 1966/2006/EK tanácsi rendelet<br />
végrehajtására vonatkozó részletes szabályok<br />
megállapításáról<br />
Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L290, <strong>2007.</strong> november<br />
8. 3. oldal<br />
A Bizottság 1314/2007/EK rendelete (<strong>2007.</strong> november<br />
8.) a 499/96/EK rendeletnek az Izlandról<br />
származó egyes halak és halászati termékek<br />
közösségi vámkontingensei tekintetében történô<br />
módosításáról<br />
Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L291, <strong>2007.</strong> november<br />
9. 13. oldal<br />
A Bizottság 1337/2007/EK rendelete (<strong>2007.</strong> november<br />
15.) a 992/95/EK rendeletnek a<br />
Norvégiából származó egyes halászati termékek<br />
közösségi vámkontingensei tekintetében történô<br />
módosításáról<br />
Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L298, <strong>2007.</strong> november<br />
16. 6. oldal<br />
Román–magyar halászati tanácskozás<br />
Székelyudvarhelyen<br />
Aszékely „Anyaváros” polgármesteri hivatalának<br />
patinás Szent István termében <strong>2007.</strong><br />
november 8-án került sor a román tógazdálkodás<br />
helyzetének elemzésére és fejlesztési<br />
lehetôségeinek megvitatására.<br />
László János (az Arkum cég elnöke), a jelesre<br />
sikerült tanácskozás szervezôje és házigazdája<br />
kiemelte: az elhangzott értékelések és javaslatok,<br />
megoldások akár mérföldkônek is tekinthetôk a<br />
román édesvízi akvakultúra – benne a pontytenyésztés<br />
– további fejlesztésében.<br />
A tanácskozás az „elsô” jelzôt kapta, s ez fedi a<br />
valóságot, de a magyar-román halászati kapcsolatoknak<br />
évszázados múltja van. Magyarország<br />
Romániával 1907-ben a Dunán történô halászat<br />
egyöntetû kezelése érdekében nemzetközi egyezményt<br />
kötött, s azt ugyanabban az évben a márciusi<br />
II. törvénycikk életbe is léptette. (Akkor határunk<br />
a Dunán Orsovánál volt.) A szerzôdéshez<br />
késôbb Szerbia is csatlakozott. Évtizedek múltán<br />
a szerzôdô felek továbbra is együttmûködtek a<br />
Dunai Halászati Vegyesbizottság keretein belül.<br />
A székelyudvarhelyi halászatfejlesztési tanácskozás<br />
az említett tradíciók felújításának is tekinthetô.<br />
Azon mindkét részrôl 6-6 elôadás hangzott<br />
el, az elôadók sorrendben a következôk voltak:<br />
magyar részrôl Dr. Váradi László, Kászoni Zoltán,<br />
Lévai Ferenc, Simai Gábor, Dr. Szûcs István, Dr.<br />
Orosz Sándor, román részrôl Gheorghe Stefan, Dr.<br />
Mircea Civinciuc, Tankó László, Gheorghe Vacaru,<br />
Dan Cliza Nicolai, Péter Pál. Az elôadók, tapasztalattal<br />
rendelkezô szakemberek és kutatók, a<br />
magyar és a román halászat idôszerû tennivalóiról<br />
értekeztek, tartottak tapasztalatcserét: az akva -<br />
kultúra helyzete és fejlesztési lehetôségei, tógazdálkodás<br />
az EU-ban, pályázati lehetôségek és az<br />
EU-s alapok szakszerû, operatív felhasználása,<br />
multifunkcionális tógazdálkodás, vállalkozók és<br />
halászati kutatóintézetek együttmûködése, a ponty<br />
és a lapátorrú tok tenyésztése, a haltermelés és a<br />
természetvédelem, a vidékfejlesztés össze -<br />
kapcsolása, halászati törvények és rendelkezések<br />
korszerûsítése, a halfogyasztás fokozásának útjai és<br />
annak piaci háttere, a haltermelés magánosítása a<br />
két országban s annak eredményei, az édesvízi<br />
akvakultúra finanszírozása, tógazdaságok vízfelhasználásának<br />
kérdései, a magyar-román halászatfejlesztési<br />
tapasztalatok rendszeres, kölcsönös<br />
átadása és még számos idôszerû téma képezte az<br />
elôadások és a hozzászólások tárgyát. Mindezt a két<br />
országból jelen lévô meghívottak, halászati szakmérnökök,<br />
halbiológusok, tudományos kutatók és<br />
halászatfejlesztési pénzügyi tényezôk nagy érdeklôdéssel<br />
hallgatták, tárgyalták és kérdéseket tettek<br />
fel: merre, magyar és román halászatfejlesztés?<br />
A tanácskozás doyenje, e sorok írója a pontytenyésztés<br />
romániai múltjáról, az egykori Al-Duna<br />
és a delta halbôségérôl, régi halászati szokásokról<br />
és eseményekrôl is szólott, kiemelve: a jelen<br />
tanácskozás rangját olyan nagyszerû évfordulók<br />
emelik, mint a most 120 éve megjelent Herman<br />
Ottó kötetek, A magyar halászat könyve; a nagy<br />
román halbiológus, Grigore Antipa születésének<br />
140 éves évfordulója s fômûve, a Románia halfaunája<br />
megjelenésének 100 éves jubileuma. A két<br />
jeles, utánozhatatlan tudású halbiológus többször<br />
is találkozott, így 1905-ben Bécsben, a Nemzetközi<br />
Halászati Kongresszuson. Mindketten a halászat<br />
jövôjét az irányított haltenyésztésben látták.<br />
Errôl is szó esett Székelyudvarhelyen, hiszen a<br />
szarvasi és a nuceti intézet kutatói irányt mutattak<br />
a tógazdasági haltermelés fejlesztésében.<br />
Példamutató a szarvasi HAKI és a homoród -<br />
szent páli haltenyészet kutatási és termelési<br />
együttmûködése az utóbbi tavainak újjáépítésében,<br />
ahol a HAKI génbankjából származó halakat<br />
tenyésztik.<br />
A jelesre sikerült tanácskozás folytatása 2008-<br />
ban lesz.<br />
Kászoni Zoltán<br />
190
Change language