Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
3. kép: Chernel Kálmán <strong>4.</strong> kép: Brassai Sámuel<br />
rátori állást vállalt. Itt lépett tudományos pályára,<br />
s ekkor jelentek meg elsô írásai. Ez idô tájt fôként<br />
a madarakkal és a pókokkal foglalkozott.<br />
Herman 1875-ig dolgozott Brassai mellett.<br />
Életre szóló barátságot kötöttek, s ezt követôen<br />
Hermant bárhova is vezette a sors keze, Brassai<br />
maradt a példaképe.<br />
Kolozsvár után Herman hova máshova kerülhetett<br />
volna, mint Budapestre, ahol a Magyar<br />
Nemzeti Múzeum természettudományi tárának<br />
ôrsegéde (azaz múzeumi részlegvezetôje) lett<br />
(1875). Itt indította el 1877-ben az általa szerkesztett<br />
folyóiratot, a Természetrajzi Füzeteket.<br />
A Természettudományi Társulat megbízta<br />
Hermant Magyarország pókfaunájának felkutatásával.<br />
A munka eredménye azonnal „hermani<br />
méretû” lett, ugyanis a Magyarország pókfaunája<br />
c. könyv háromkötetes! E mûben 314 pókfajt<br />
írt le, ebbôl a tudományra nézve 36 új faj volt.<br />
Közben politikai mozgalmakban is részt vett,<br />
pl. állást foglalt a Párizsi Kommün mellett (1871).<br />
A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt tagjaként<br />
kapcsolatban állt Kossuth Lajossal, akit<br />
Turinban többször is felkeresett (1887, 1892).<br />
Kossuth javaslatára Szeged országgyûlési képviselôjévé<br />
választották (1879).<br />
Körülbelül ekkorra tehetô a természettudós és<br />
társadalomtudós személyiségének kialakulása,<br />
sokszor „hangos” még inkább harcos állásfoglalása<br />
a közügyekért. (Herman politikai pályafutásának<br />
tetteit e cikkben nem részletezzük.) Más<br />
tevékenységeirôl is csak felsorolásszerûen emlékezünk:<br />
• Felhívta a figyelmet a filoxéra veszélyére.<br />
• Oroszlán része volt az Állatvédô Egyesület<br />
megalapításában (1883).<br />
• Magyarországon a tudományos madártan, az<br />
ornitológia megalapítója.<br />
• A Természettudományi Társulat megbízásából<br />
egy madárélettel kapcsolatos könyvhöz<br />
adatgyûjtés céljából Skandináviába utazott<br />
(1888).<br />
• Megszervezte az ornitológusok II. nemzetközi<br />
kongresszusát Budapesten. Ennek nyomán – a<br />
Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt – létrehozta<br />
a Magyar Ornitológiai Központot (1893),<br />
amelynek haláláig igazgatója volt. (Madártani<br />
Intézet néven ez ma is mûködik.)<br />
• Elindította 1894-ben az Aquila (Sas) c. folyóiratot.<br />
• Darányi Ignác földmûvelésügyi miniszter<br />
megbízásából megírta nagysikerû könyvét, A<br />
madarak káráról és hasznáról (1901-ben<br />
jelent meg).<br />
• A millenniumi kiállítás (1896) halászati és<br />
pásztorkodási részlegének rendezôje. Össze -<br />
gyûjtötte a magyar „ôsfoglalkozások” (halászat,<br />
pásztorkodás) népi szokásait és tárgyi<br />
emlékeit.<br />
• A Természettudományi Társulat megbízásából<br />
megírta A magyar halászat könyve c. kétkötetes<br />
monográfiáját.<br />
176