Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
oxid ölhette meg a szerencsétleneket. De ez<br />
késôbb kerül magyarázatra.<br />
A következô eset már a háború utáni idôkben<br />
történt. A háború után újraépített gyáripar<br />
teljes gôzzel dolgozott a hazai szükségletek kielégítésére<br />
és a Szovjetuniónak szállítandó hatalmas<br />
„jóvátételre”. Így tett a gazdag halállományú<br />
Soroksári Dunaág mellett létesített Vörös Csillag<br />
Traktorgyár is. A gyár még generátorgáz-üzemû<br />
volt. A kokszból termelt generátorgáz mosóvize<br />
fenolt és nagy mennyiségû ammóniát mosott ki a<br />
gázból, ami a szennyvízzel a Dunaágba került. A<br />
halaknak lett egy kis „petróleumos rongy” íze a<br />
fenol származékoktól, de a háború utáni igen<br />
ínséges idôkben az éhség csillapítására az emberek<br />
sok mindent megettek. Mint a horgászok által<br />
megbízott halászat ellenôre, akkor ettem<br />
kutyafasírozottat is, amit egy Dunaág melléki<br />
lakos kóbor kutyák húsából igen szakszerûen<br />
készített el, és a Teleki téren árult. Míg vízben az<br />
ammónia még könnyen közömbösült, de a hóval<br />
takart, vastag jég alatt megtette mérgezô hatását.<br />
A horgászok észrevették a halak nyugtalanságát.<br />
Nagy léket vágtak a Dunaágon. Éjjelre pedig a<br />
halak tonnaszám tolták ki egymást a lékbôl a<br />
hóra. Az ammónia a kopoltyújukat marta. A mérgezés<br />
forrását az akkor még szennyvizekkel is<br />
foglalkozó intézetünk megtalálta, és fenoltalanító<br />
berendezést valamint az ammónia közömbösítését<br />
javasolta. De minderre már nem volt kb. 1<br />
millió új forint. A jégen megfagyott több száz<br />
tonna hallal kapcsolatban a Rákosi titkárság azt a<br />
feladatot tûzte ki az intézetnek, hogy vizsgáljuk<br />
meg, nem lehetne-e a fagyott halakból hallisztet<br />
készíteni? Azt találtuk, hogy a halak fenolos íze a<br />
halliszt közvetítésével átmenne a tojásba, tejbe,<br />
húsba. Ezután a hullák döggödörbe kerültek.<br />
A Rákosi idôk vége felé a szentestén cseng<br />
nálam a telefon. Másnap hajnalban a rétszilasi<br />
halgazdaság telelôihez kell kimenni az üzemeltetô<br />
Halgazdasági Tröszt kívánsága szerint. A gazdaság<br />
telelôinél elképesztô látvány fogadott. Az<br />
eladásra szánt közel kétkilós pontyok kitolták<br />
egymást a vízbôl, ezekbôl már csak néhány tátogott<br />
a parton, a vízben lévôk még mindig megkísérelték<br />
kínjukban a bizonytalan partot választani.<br />
Itt a Péti Nitrogén Mûvek volt a tettes, ami sok<br />
ammóniát eresztett a szennyvizébe pont karácsony<br />
este. Esetleg az ünnepen nem veszik észre,<br />
gondolta az illetékes, azt a pár halhullát majd<br />
elviszi a sárvízi csatorna sodra. A Péti Mûvek<br />
rajta vesztett, a telelôkben több milliós kár keletkezett.<br />
A halakat becsületes kereskedés már nem<br />
adhatta el.<br />
1965-ben, már Tihanyból elküldve, a debreceni<br />
Kossuth Egyetem állattan tanára voltam, amikor<br />
márciusban telefonon hívott a Balatoni<br />
Halászati Vállalat, hogy sürgôsen utazzak Sió -<br />
fokra. Siófokon a kikötô melletti öbölben a süllôk<br />
sokasága úszkált bágyadtan a víz felszínén,<br />
nagyok, kicsik vegyesen. A süllô nem szokott a<br />
víz felszínén bandázni, a furcsa viselkedés roszszat<br />
sejtetett. A víz felszínén és a partra vetve már<br />
volt néhány süllôhulla. A bágyadtan úszkáló süllôk<br />
közül egy-egy kidugta az orrát a vízbôl, majd<br />
egész testében reszketni kezdett, ezután oldalra<br />
fordult és kiszenvedett. Ez a végsô agónia a pusztulás<br />
idegméreg hatásra utalt. Ezt azonnal megállapítottam.<br />
De honnan és hogyan került idegméreg<br />
a Balaton vizébe? Olyan klórozott szénhidrogén<br />
idegméreg pocokirtásra használt dieldrin<br />
formájában Somogy megyébôl kerülhetett a tóba,<br />
vagy mint késôbb kimutatták, a szúnyogirtásra<br />
használt DDT volt az okozó. A klórozott szénhidrogént<br />
a süllôk a táplálékon keresztül vehették<br />
fel. A zsírszövetek ezt raktározták. Ívás elôtt, amikor<br />
a hal mozgósítja a zsíranyagait, a méreg a<br />
vérbe, onnan az agyba jut, ahol kifejti pusztító<br />
hatását. A pusztulást azóta sem heverte ki a tó<br />
süllôállománya. A süllôvel együtt pusztult ki a<br />
süllô fôtáplálékát képezô varsinta (vágódurbincs)<br />
is, de ez akkor nem tûnt fel, mert a sirályok<br />
kikapkodták ezeket a víz felszínérôl, akkoriban<br />
sirálydögöket is találtak. A klórozott szénhidrogén<br />
okozta süllô és egyéb hal pusztulás el lett<br />
kenve, maszatolva. Ma sem tudjuk az igazságot.<br />
A halak, amelyek széttárt kopoltyúfedôvel<br />
pusztulnak el, az oxigénhiány áldozatai, ez biztos.<br />
Az oxigén csökkenést a legtöbb halfaj észreveszi<br />
és a felszínre jön, pipál, végül elgyengül,<br />
elpusztul, ha nem változnak az oxigén viszonyok.<br />
Az oxigént elfogyasztják a halak elôl a baktériumok,<br />
sötétben az algák és a hínarak és folyamatosan<br />
minden élôlény. A rothadó szervesanyag<br />
elbontása igen sok oxigént igényel, és az elbontó<br />
baktériumok a melegebb vízben igen rámenôsek.<br />
A jól táplált, eutróf vizekben ezek az oxigén<br />
fogyasztók mind ott nyüzsögnek, de a halak is<br />
képesek védekezni.<br />
Brazíliába halivadékot szállított a százhalombattai<br />
halszaporító. De hanyagságból a Kará -<br />
csony és Újév között fogott ivadékhalat a tóparton<br />
azonnal zsákokba rakták, és a repülôtérre vitték.<br />
A halak kissé késve és dögölve érkeztek meg, úgy<br />
hogy a zsákokban még sok oxigén volt a víz felett.<br />
Tehát nem oxigénhiány volt a pusztulás oka,<br />
hanem az – amit sikerült megállapítanom –, hogy<br />
a halak kiürültek szállítás közben, az ürülékükön<br />
173
Change language