You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A zooplankton és a ragadozó halak<br />
tenyésztése<br />
Áttekintve a halgazdálkodás hazai viszonyait<br />
és lehetôségeit, bizonyára egyetértenek<br />
velünk abban, hogy a természetes vizekben<br />
a zooplankton fogyasztó, értéktelenebb fehér<br />
halak (keszegfélék, ezüst kárász stb.) vannak túlsúlyban.<br />
A tógazdaságokban pedig a behurcolt<br />
gyomhalak inváziója veszélyezteti a gazdaságos<br />
haszonhal tenyésztést. Mindkét károsan elszaporodott<br />
haltömeg gyérítésének, a halászati szempontból<br />
elfogadható, illetve kívánatos állományegyensúly<br />
helyreállításának biológiai eszköze az<br />
aprótestû, értéktelenebb állományokat visszaszorító<br />
ragadozó halak létszámának emelése.<br />
A továbbiakban a ragadozó halivadék és a zoo -<br />
plankton közötti összefüggést tekintjük át tógazdasági<br />
viszonyok között.<br />
A ragadozó fajok állományainak növeléséhez<br />
az egyik fontos feltétel a megszületett, majd táplálkozni<br />
kezdô ragadozó halivadék számára az<br />
indító táplálék. Ez a táplálékforrás rendszerint a<br />
Zooplankton különbözô csoportjaiból kerül ki.<br />
Elôször vizsgáljuk meg, hogy a zooplankton<br />
mely tagjai szerepelhetnek a különbözô ragadozó<br />
halfajok indító táplálékaként.<br />
Korábbi tógazdasági vizsgálatok felderítették<br />
azt a plankton változást (szukcessziót), ami egy<br />
ivadéknevelô halastó felárasztását követi a fontosabb<br />
zooplankton csoportok között. Leegy sze -<br />
rûsítve a folyamatot, összefoglalásként a következôket<br />
állapíthatjuk meg:<br />
Az ivadéknevelô tavakban a tavaszi árasztó<br />
vízzel érkezô plankton populáció összetétele a<br />
ké sôbbi (populációdinamikai) folyamatokra<br />
nézve kevésbé jelentôs. A jelenlegi tógazdasági<br />
gyakorlatban két vízforrás lehetséges. Egyik esetben<br />
tóvízzel árasztunk, pl. a dunántúli völgyzárógátas<br />
tavakból, ahol a kiindulási plankton állomány<br />
jelentôs, akár több ml nedves plankton biomassza<br />
is lehet 100 liter tóvízben, és a plankton<br />
összetételét tekintve elsôsorban különbözô korú<br />
Copepodák dominálnak. A másik esetben az<br />
árasztó vizünk duzzasztott folyóvizet szállító csatornarendszerbôl<br />
érkezik (körtöltéses tavak).<br />
Ebben a vízben a zooplankton állomány egyedszáma<br />
nagyságrenddel alacsonyabb, esetenként<br />
szinte alig van néhány db zooplanton szervezet<br />
száz literenként.<br />
Mindkét esetben a felárasztás utáni tavi környezetben<br />
a zooplankton állomány továbbfejlôdése<br />
azonos irányba indul: a tápanyag ellátottságtól<br />
függô mértékben az árasztás utáni elsô<br />
napokban a Kerekesférgek (Rotatóriák) állománya<br />
növekszik gyors szaporodásuk és rövid generációs<br />
idejük eredményeként. A folyami eredetû<br />
árasztóvízzel feltöltött tavakban csak a tápanyag<br />
ellátottság mértéke szab határt a Kerekesféreg<br />
populáció nagyságának.<br />
Kissé más a helyzet a halastóból származó<br />
árasz tó vízzel töltött tavakban, ahol a jelentôs<br />
Evezôlábú (Copepoda) plankton kissé módosítja<br />
az utódállomány összetételét, de itt is elôször a<br />
Kerekesférgek indulnak szaporodásnak, ez esetben<br />
azonban a Copepodák fiatal korosztályai<br />
gyorsan túlsúlyra kerülnek.<br />
A plankton állományok változása a továbbiakban<br />
mindkét esetben a Kerekesférgeknél lassabban,<br />
a Copepodáknál viszont lényegesen gyorsabban<br />
szaporodó Ágascsápú (Cladocera) állományok<br />
növekedése irányába tolódik el. Ennek oka<br />
elsôsorban a Cladocerák hatékonyabb szûrése: az<br />
erôs táplálék konkurencia miatt a Kerekesférgek<br />
szaporodási üteme erôsen lecsökken.<br />
A Kerekesférgek állományait nemcsak a<br />
Cladocerák konkurenciája csökkenti, hanem a<br />
fokozatosan elôretörô Copepodák ragadozó hatása<br />
is érvényesül. A Copepodák hosszú távon sikeres<br />
szaporodási stratégiája eredményeként az<br />
árasztás után több héttel már a Copepoda állomány<br />
dominál mindkét esetben, mert ez a stratégia<br />
a Cladocerák kiszoritására is alkalmas. Ki -<br />
vételt képeznek azok az esetek, amikor a kiemelkedôen<br />
magas tápanyag ellátottság és a tudatos<br />
plankton oltás hatására a nagytestû, gyors szaporodású<br />
Cladocerák (Daphnia sp.) szaporodnak el<br />
a tavakban.<br />
A fenti törvényszerûségeket eredményesen<br />
tudjuk kihasználni a halivadék nevelô technológiákban,<br />
amikor a fent bemutatott általános<br />
plankton állomány változást úgy hasznosítjuk,<br />
hogy a Copepoda ragadozásra érzékeny kis testméretû<br />
Pontyfélék táplálkozó livadékait a<br />
Rotatória maximum idején helyezzük ki a tavakba.<br />
A Rotatoria monokulturát az alsóbbrendû<br />
rákok vegyszeres kiiktatásával is fokozhatjuk.<br />
A ragadozó halak ivadéknevelésében is többszörösen<br />
tudjuk hasznosítani a plankton állományok<br />
változását leíró biológiai törvényeket.<br />
A hazai halfaunába tartozó számos ragadozó<br />
halfajunknak a szaporítási módszerét dolgozták<br />
már ki az elmúlt évtizedekben. Azonban napjainkban<br />
mindössze három faj van, amelynek egyaránt<br />
nagy a gazdasági és biológiai jelentôsége,<br />
mind a természetes vizek fehérhal dominanciájú<br />
állományainak átalakításában, javításában, mind<br />
169
Change language