05.05.2014 Views

2007. 4.

2007. 4.

2007. 4.

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A zooplankton és a ragadozó halak<br />

tenyésztése<br />

Áttekintve a halgazdálkodás hazai viszonyait<br />

és lehetôségeit, bizonyára egyetértenek<br />

velünk abban, hogy a természetes vizekben<br />

a zooplankton fogyasztó, értéktelenebb fehér<br />

halak (keszegfélék, ezüst kárász stb.) vannak túlsúlyban.<br />

A tógazdaságokban pedig a behurcolt<br />

gyomhalak inváziója veszélyezteti a gazdaságos<br />

haszonhal tenyésztést. Mindkét károsan elszaporodott<br />

haltömeg gyérítésének, a halászati szempontból<br />

elfogadható, illetve kívánatos állományegyensúly<br />

helyreállításának biológiai eszköze az<br />

aprótestû, értéktelenebb állományokat visszaszorító<br />

ragadozó halak létszámának emelése.<br />

A továbbiakban a ragadozó halivadék és a zoo -<br />

plankton közötti összefüggést tekintjük át tógazdasági<br />

viszonyok között.<br />

A ragadozó fajok állományainak növeléséhez<br />

az egyik fontos feltétel a megszületett, majd táplálkozni<br />

kezdô ragadozó halivadék számára az<br />

indító táplálék. Ez a táplálékforrás rendszerint a<br />

Zooplankton különbözô csoportjaiból kerül ki.<br />

Elôször vizsgáljuk meg, hogy a zooplankton<br />

mely tagjai szerepelhetnek a különbözô ragadozó<br />

halfajok indító táplálékaként.<br />

Korábbi tógazdasági vizsgálatok felderítették<br />

azt a plankton változást (szukcessziót), ami egy<br />

ivadéknevelô halastó felárasztását követi a fontosabb<br />

zooplankton csoportok között. Leegy sze -<br />

rûsítve a folyamatot, összefoglalásként a következôket<br />

állapíthatjuk meg:<br />

Az ivadéknevelô tavakban a tavaszi árasztó<br />

vízzel érkezô plankton populáció összetétele a<br />

ké sôbbi (populációdinamikai) folyamatokra<br />

nézve kevésbé jelentôs. A jelenlegi tógazdasági<br />

gyakorlatban két vízforrás lehetséges. Egyik esetben<br />

tóvízzel árasztunk, pl. a dunántúli völgyzárógátas<br />

tavakból, ahol a kiindulási plankton állomány<br />

jelentôs, akár több ml nedves plankton biomassza<br />

is lehet 100 liter tóvízben, és a plankton<br />

összetételét tekintve elsôsorban különbözô korú<br />

Copepodák dominálnak. A másik esetben az<br />

árasztó vizünk duzzasztott folyóvizet szállító csatornarendszerbôl<br />

érkezik (körtöltéses tavak).<br />

Ebben a vízben a zooplankton állomány egyedszáma<br />

nagyságrenddel alacsonyabb, esetenként<br />

szinte alig van néhány db zooplanton szervezet<br />

száz literenként.<br />

Mindkét esetben a felárasztás utáni tavi környezetben<br />

a zooplankton állomány továbbfejlôdése<br />

azonos irányba indul: a tápanyag ellátottságtól<br />

függô mértékben az árasztás utáni elsô<br />

napokban a Kerekesférgek (Rotatóriák) állománya<br />

növekszik gyors szaporodásuk és rövid generációs<br />

idejük eredményeként. A folyami eredetû<br />

árasztóvízzel feltöltött tavakban csak a tápanyag<br />

ellátottság mértéke szab határt a Kerekesféreg<br />

populáció nagyságának.<br />

Kissé más a helyzet a halastóból származó<br />

árasz tó vízzel töltött tavakban, ahol a jelentôs<br />

Evezôlábú (Copepoda) plankton kissé módosítja<br />

az utódállomány összetételét, de itt is elôször a<br />

Kerekesférgek indulnak szaporodásnak, ez esetben<br />

azonban a Copepodák fiatal korosztályai<br />

gyorsan túlsúlyra kerülnek.<br />

A plankton állományok változása a továbbiakban<br />

mindkét esetben a Kerekesférgeknél lassabban,<br />

a Copepodáknál viszont lényegesen gyorsabban<br />

szaporodó Ágascsápú (Cladocera) állományok<br />

növekedése irányába tolódik el. Ennek oka<br />

elsôsorban a Cladocerák hatékonyabb szûrése: az<br />

erôs táplálék konkurencia miatt a Kerekesférgek<br />

szaporodási üteme erôsen lecsökken.<br />

A Kerekesférgek állományait nemcsak a<br />

Cladocerák konkurenciája csökkenti, hanem a<br />

fokozatosan elôretörô Copepodák ragadozó hatása<br />

is érvényesül. A Copepodák hosszú távon sikeres<br />

szaporodási stratégiája eredményeként az<br />

árasztás után több héttel már a Copepoda állomány<br />

dominál mindkét esetben, mert ez a stratégia<br />

a Cladocerák kiszoritására is alkalmas. Ki -<br />

vételt képeznek azok az esetek, amikor a kiemelkedôen<br />

magas tápanyag ellátottság és a tudatos<br />

plankton oltás hatására a nagytestû, gyors szaporodású<br />

Cladocerák (Daphnia sp.) szaporodnak el<br />

a tavakban.<br />

A fenti törvényszerûségeket eredményesen<br />

tudjuk kihasználni a halivadék nevelô technológiákban,<br />

amikor a fent bemutatott általános<br />

plankton állomány változást úgy hasznosítjuk,<br />

hogy a Copepoda ragadozásra érzékeny kis testméretû<br />

Pontyfélék táplálkozó livadékait a<br />

Rotatória maximum idején helyezzük ki a tavakba.<br />

A Rotatoria monokulturát az alsóbbrendû<br />

rákok vegyszeres kiiktatásával is fokozhatjuk.<br />

A ragadozó halak ivadéknevelésében is többszörösen<br />

tudjuk hasznosítani a plankton állományok<br />

változását leíró biológiai törvényeket.<br />

A hazai halfaunába tartozó számos ragadozó<br />

halfajunknak a szaporítási módszerét dolgozták<br />

már ki az elmúlt évtizedekben. Azonban napjainkban<br />

mindössze három faj van, amelynek egyaránt<br />

nagy a gazdasági és biológiai jelentôsége,<br />

mind a természetes vizek fehérhal dominanciájú<br />

állományainak átalakításában, javításában, mind<br />

169

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!