Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
kat. hold pontyos tógazdaság üzemelt, és további<br />
mintegy 304 000 kat. hold természetes vízen folyt<br />
halászati tevékenység. A békekötést követôen a<br />
magyar tógazdaságok összterülete 10 795 kat.<br />
holdra csök kent. A csonka országban mûködô<br />
halászati társulatok kezelésében pedig alig<br />
maradt 200 000 kat. hold. A legfejlettebb technológiával<br />
rendelkezô – kereskedelem szempontjából<br />
is meghatározó – pisztrángosaink teljes területét<br />
elveszítettük, és velük halászati kultúránk<br />
bölcsôjét is.<br />
A békeszerzôdés elsöpörte a Kárpát-medence<br />
természet által teremtett ökológiai egységét.<br />
Ennek törvényszerû következményeit minden<br />
bizonnyal a Csonka-Magyarország természetes<br />
vizeinek élôvilága sínylette és jelezte legelôször.<br />
Új kihívást jelentett a folyók – immár határon túlról<br />
érkezô – ismeretlen eredetû szennyezése is.<br />
Tekintettel arra, hogy nemzetközi egyezmények<br />
(még?) nem szabályozták (vagy akkor sem?) a<br />
politikai határok által metszett folyók hasznosítását,<br />
az eltérô gazdasági érdekek szinte lehetetlenné<br />
tették az élôvilág védelmét, és a halállomány<br />
egységes szemléletû kezelését.<br />
Több egyesület megszûnt, mert mûködési<br />
terü letét határok szelték át, ellehetetlenítve a<br />
gaz dálkodást, míg mások új üzemterv alapján<br />
pró báltak boldogulni. Az egyesületek egyre türelmetlenebbül<br />
sürgették a halászati törvény revízióját.<br />
Ilyen körülmények között halászati igazgatás<br />
felelôssége jelentôsen megnôtt, mint ahogy a<br />
kutatómunkáé is. A tógazdálkodás csakis a hatékonyabb<br />
technológiáktól remélhette, hogy sikerül<br />
visszaszereznie piacait, a természetes vizek<br />
üzemterveinek módosítása sem nélkülözhette a<br />
tudomány segítségét.<br />
Vélhetôen a halászati ágazat eredményeinek<br />
elismerése, hogy a háborút követôen is érintetlenül<br />
hagyták a halászati igazgatás szervezetét, sôt<br />
személyi változások is csak a természetes fluktuáció<br />
alapján történtek. A halászat ügyeit a<br />
Földmívelésügyi Minisztérium II.C. osztálya<br />
intézte; 1919-tôl Répássy Miklós helyettes államtitkár<br />
vezetésével, aki a nyugállományba vonult<br />
Landgraf helyét örökölte. (Répássy 1921–1924<br />
között a Vízépítési Igazgatóságot is irányítja.)<br />
Felügyelete alá tartozott az Országos Halászati<br />
Felügyelôség, amit Kuttner Kálmán osztálytanácsos<br />
irányított, valamint a Halélettani és Szenny -<br />
víztisztító Állomás, Korbuly Mihály igazgatásával.<br />
Megôrizte egységét az érdekképviselet – mármint<br />
az Országos Halászati Egyesület – is, taglétszáma<br />
viszont mintegy 30%-kal csökkent. Elnöke,<br />
Tallián Béla 1921-ben meghalt, utódjául Inkey<br />
Pált választották. Alelnök Dobránszky Pál tógazda<br />
földbirtokos – az Olasz–Magyar bank elnöke – és<br />
Corchus Béla tógazdasági haltenyésztô lett.<br />
Répássytól a titkári teendôket 1919-ben hivatali<br />
beosztottja Simonffy Gyula vette át, aki 1923-ban<br />
elhunyt, és tisztét Fischer Frigyesre bízták.<br />
A halászati ágazat viszonylag rövid idô alatt<br />
erôre kapott. A háború után alakult Magyar<br />
Tógazdaságok Rt. és leányvállalata a Halérté ke -<br />
sítô Rt. a halászat meghatározó, tôkeerôs szereplôje<br />
lett. A vállalat Tolna- és Somogy megyei birtokokon<br />
összességében 1000 kat. holdat is meghaladó<br />
tógazdaságot építtetett. Ezek közül több a<br />
mai napig is meghatározó létesítménye haltenyésztési<br />
kultúránknak. 1923 végére a tógazdaságok<br />
területe ismét elérte a 14 000 kat. holdat.<br />
A magyar halászat fejlôdésében felbecsülhetetlen<br />
szerepe volt a HALÁSZAT szaklapnak, és<br />
164
Change language