You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
dation és a szúnyogirtásra használt K-Othrin,<br />
deltametrin élettani hatásait különbözô szervezetek<br />
aktivitására, légzésére.<br />
Részletes tanulmányok folytak kísérletes<br />
körülmények között, az S-deltametrinnek a halak<br />
(dévérkeszeg, bodorka, márna, csuka) korai fejlôdési<br />
stádiumaira kifejtett hatásaival kapcsolatban.<br />
Kimutatták, hogy a szer különbözô mértékben<br />
letális a fejlôdô embrióra és frissen kelt lárvákra,<br />
azok fejlôdését gátolja, torz alakok létrejöttét<br />
eredményezi. A káros hatásokat az ETSaktivitás<br />
változásaival is igazolták.<br />
A balaton életében új helyzetre és a kutatásban<br />
új feladatra hívta fel a figyelmet az 1965-ben<br />
bekövetkezett halpusztulás, melynek fajra való<br />
tekintet nélkül mintegy 500 tonna hal esett áldozatul.<br />
A haldöglést peszticidek, azaz klórozott<br />
szénhidrogének (DDT és származékai) okozták.<br />
Az 1965-ös halpusztulás lezajlása után kevés<br />
figyelmet fordítottak a halegészségügyi kutatásokra<br />
és a Balaton toxikus anyagokkal való<br />
szennyzettségének tisztázására, viszont, éppen a<br />
halállomány jelentôs csökkenése miatt a halbiológiai<br />
kutatások elôtérbe kerültek. Ennek során<br />
új, addig ismeretlen fajokat bukkantak elô a<br />
Balatonból (pl. Neogobius fluviatilis és a<br />
Pseudorasbora parva, amivel a Balatonban leírt<br />
halfajok száma 47-re nôtt), vizsgálták a fogassüllô<br />
táplálékforgalmazását, a tóba 1960-tól rendszeresen<br />
telepített angolna táplálékhálózatban<br />
betöltött szerepét, kompetícióját és produkcióját,<br />
valamint az algásodás elleni védekezés céljából<br />
betelepített fehér busa táplálkozását. 1975-ben<br />
újabb, kisebb mértékû halpusztulás történt (70 t),<br />
ami a következô tíz évben elôtérbe helyezte a<br />
különbözô fajok állománystruktúrájának, növekedésének,<br />
átlagos biomasszájának és produkciójának<br />
vizsgálatát, amit kiterjesztettek a vágó -<br />
durbincsra, dévérkeszegre, ragadozó ônre és a<br />
süllô számára fontos táplálékhalra, a küszre is.<br />
Állategészségügyi kutatások 1990-ben hívták fel<br />
a figyelmet a balatoni angolnák parazitás fertôzöttségére,<br />
ami az egy évvel késôbb bekövetkezett<br />
angolnavész (1991) fô okozója lett. A gerinctelen<br />
állatok kutatása ebben az idôben a zoo -<br />
planktonra (a vízben lebegô, kistestû állatokra)<br />
irányult, melyek maguk algafogyasztók, ugyanakkor<br />
a halak táplálékául szolgálnak. A vizsgálatok<br />
során e szervezetek horizontális és vertikális<br />
megoszlását, produkcióját és biomasszáját tisztázták,<br />
valamint új taxonokat is leírtak.<br />
A nyolcvanas évek kutatásaiban elôtérbe<br />
került a Balaton környezetszennyezô anyagokkal<br />
való terheltségének felmérése is, minthogy a<br />
toxikus anyagok halmozódása és azok hatása az<br />
élôlények egészségi állapotát jelentôs mértékben<br />
befolyásolhatja.<br />
Kimutatták, hogy a halfauna léte szempontjából<br />
a parti sáv kiemelkedô jelentôségû. A tó parti<br />
övének (nádasok, köves partszakaszok) élôbevonatához<br />
és az üledéklakó gerinctelenekhez kapcsolódó<br />
táplálékhálózatok mennyiségi feltárása a<br />
Balaton halaton halállományának kölcsönös kapcsolatait<br />
és a tó anyagforgalmában játszott szerepüket<br />
tisztázta. Az ún. „trofikus” kapcsolatok<br />
alapján modellezték a tó globális anyagforgalmát,<br />
amely a Balatont illetôen az elsô zoológiai<br />
modell. A halállomány összetételének és ökológiájának<br />
kutatása mellett a ragadozó halak szerepének,<br />
a biomanipuláció lehetôségének kutatása<br />
is elôtérbe került, és a halegészségügyi vizsgálatok<br />
is rendszeressé váltak. Tanulmányozták és<br />
bevezették a csípôszúnyogok elleni biológiai,<br />
környezetbarát védekezést.<br />
A Balaton kutatásával kapcsolatos ismereteket<br />
több könyv is ismerteti: 1981: „A Balaton kutatás<br />
újabb eredményei II” VEAB Monográfia 16, VEAB<br />
Veszprém (szerk. Kárpáti István); 1997: „A Ba -<br />
latonkutatás Eredményei” VEAB-MEH Veszprém<br />
(szerk. Salánki János és Nemcsók János); 1998:<br />
„A Balaton múltja és jelene” Egri Nyomda Kft.<br />
Eger (Virág Árpád). Az elmúlt másfél évtizedben<br />
a tihanyi Hidrobiológus Napok anyaga a Hidro -<br />
lógiai Közlöny különszámában jelenik meg.<br />
Halászruhák, halászcsizmák<br />
természetes gumiból, méretre vágva!<br />
Megrendelhetôk még:<br />
halszállító tartályok tömítôgumijai, méret szerint.<br />
A termékek könnyen javíthatóak TIP-TOP és PANG javítóanyagokkal.<br />
Megrendelésnél a lábméretet,<br />
a testmagasságot és a használó súlyát kell megadni.<br />
A ruhákra egy év garanciát adok.<br />
ARATÓ ISTVÁN<br />
gumijavító, mûszaki gumiárukészítô mester<br />
Szentlôrinc, Munkácsy M. u. 22. • Telefon/fax: (73) 371-054<br />
HALÁSZATI FELSZERELÉSEK<br />
FORGALMAZÁSA,<br />
ÖSSZEÁLLÍTÁSA<br />
ÉS KÉSZÍTÉSE<br />
www.halaszhalo.hu<br />
Tel./fax: 06-96 324-650<br />
06-20 315-4312<br />
162
Change language