2009/9. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

NÖVÉNYVÉDELEM 45 (9), 2009 527
K RÓNIKAA
82. ÜLÉSÉT TARTOTTA A MAE
AGRÁRKEMIZÁLÁSI TÁRSASÁGA
A napirenden: „ÚJ, ADVENTÍV
KÁRTEVÔK MAGYARORSZÁGON”
Május 12-én a Fejér Megyei MgSzH Növényés
Talajvédelmi Igazgatóságán, Velencén tartotta
82. ülését a MAE Agrárkemizálási Társasága.
A napirend felkért elôadója volt dr. Szeôke
Kálmán entomológus, a megyei igazgatóság
munkatársa.
Mint ismert, egyre több adat gyûlik össze a
nemzetközi növényvédelmi irodalomban és
elektronikus adatbázisokban arról, hogy a növények
kártevôi és kórokozói újabb és újabb területeket
„hódítanak” meg. Ezek az adventív fajok,
amelyek idegen származásúak, spontán terjedéssel
vagy véletlen behurcolással, netán szándékos
betelepítéssel szaporodnak el adott területen.
Az adventív (jövevény) fajok gazdasági jelentôsége
esetenként óriási. Hatásuk a kultúrnövények
termesztôit arra kényszerítheti, hogy a termesztési
technológiákba új, korábban nem alkalmazott,
költséges védekezési eljárásokat iktassanak be. A
közvetlen gazdasági kár mellett az adventív fajoknak
szerepük lehet az agroökoszisztémák társulásainak
kedvezôtlen átalakulásában is.
A kiváló entomológus Szeôke Kálmán vállalkozott
arra, hogy áttekintést adjon az 1700-as
évektôl napjainkig Magyarország területén megjelent
adventív fajokról. Sorra véve az egyes fajokat,
röviden ismertette – ahol ez dokumentált
– az idôpontokat, a bekerülés, megjelenés körülményeit,
a kevésbé ismert fajok esetében magát
a kártevôt, a kártétel képét, tüneteit. Az elôadó
összefoglalta az adventív fajok megjelenésének
okait, útjait, megnevezvén a globalizáció,
az éghajlatváltozás szerepét is e jelenségben,
végül felsorolta azokat a fajokat, amelyek megjelenésére
a közeljövôben számítani kell.
Az elôadásban felsorolt adventív kártevôk
listája mintegy 60 fajt tartalmazott, közöttük
szerepelt pl. a filoxéra, a kaliforniai pajzstetû, a
keleti gyümölcsmoly, a gyapottok-bagolylepke,
a vadgesztenye-aknázómoly, az amerikai kukoricabogár,
a harlekinkatica és sok más. Az elôadó
megjegyezte, hogy ez korántsem teljes lista,
további feltáró munkával feltétlenül bôvítendô.
Az elôadás élénk vitát váltott ki. A hozzászólásokban
a következô gondolatok és vélemények
hangzottak el.
• Az EU-hoz történt csatlakozásunk fokozta
az ország kitettségét a kártevôk behurcolását
illetôen, hiszen megszûntek az EU-s határokon
a növényegészségügyi vizsgálatok. Ezzel
összefüggésben jelentôsen megnôtt az új,
adventív kártevôk belsô felderítésének szükségessége
és fontossága, mert egy-egy új
kártevô, károsító váratlan megjelenése és
járványszerû gyors felszaporodása kiszámíthatatlan
méretû gazdasági kárral járhat.
• Az állami növényvédelmi szervezet leépítésének,
létszámának jelentôs csökkenése látszólag
csökkentette a növényvédelmi kiadásokat,
valójában azonban országos szinten a mai növényvédelmi
ráfordítások – a végbement kedvezôtlen
változások miatt – a korábbi idôszak
ráfordításainak 4–5-szörösére tehetôk.
• Többen azon véleményüknek adtak hangot,
hogy ismervén a multinacionális cégek érdekeltségét
– a profitszerzés fenntarthatósága
és maximalizálása –, a növényvédelem
számos területe nehéz helyzetbe került, mert
sokszor ellenérdekeltség alakul ki. Ez csak
úgy oldható fel, ha a jövôben nô az állami
szerepvállalás.
• Az EU brüsszeli növényvédelmi tevékenysége
is kritikát kapott bürokratikus és gyakran
a szakmaiság szempontjait figyelmen kívül
hagyó tevékenységéért.
• A vitában szó esett az oktatás, nevelés,
szemléletformálás fontosságáról, valamint az
emberi felelôsségrôl, ill. felelôtlenségrôl is,
amely esetenként jelentôs tényezôje új kártevôk
megjelenésének.
A vita során javaslat hangzott el a tanulmány
– esetleg kibôvített formában – történô közreadására.
Vajna László