05.05.2014 Views

2009/9. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

2009/9. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

2009/9. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

NÖVÉNYVÉDELEM 45 (9), <strong>2009</strong> 525<br />

lati kártevôkre irányították a figyelmét. Magyarországon<br />

szinte egyedülállóan, elsôként foglalkozott<br />

az ugarléggyel és kártételeivel.<br />

Számos gyomirtási kísérletet is végzett, ezért<br />

a búza gyomirtásának is elismert szaktekintélye<br />

lett. A téma keretében a herbicidek fitotoxikus<br />

hatását és a rezisztens gyomok problémakörét is<br />

tanulmányozta. A 90-es években az integrált növényvédelemben<br />

rejlô lehetôségek kihasználására<br />

hívta fel a figyelmet. Ugyancsak érdeklôdéssel<br />

tanulmányozta a különféle károsítók<br />

(gombás betegségek, állati károsítók, gyomnövények)<br />

és az idôjárás közötti interakciókat.<br />

Megfigyeléseit ezúttal is különbözô szaklapokban<br />

(Acta Agronomica, Növénytermesztés, Növényvédelem,<br />

Agrofórum, Magyar Mezôgazdaság)<br />

tette közzé.<br />

Széles körû szakmai kapcsolatot tartott fenn<br />

több mezôgazdasági üzemmel, ahol szakmailag<br />

és emberileg erre igény merült fel. A termelésben<br />

dolgozó kollégákat is üzemi kísérletek végzésére<br />

ösztönözte. A mezôgazdasági termelést<br />

koordináló termelési rendszerekkel (GBBR,<br />

KITE, KSZE) is állandó kapcsolata volt, véleményét<br />

gyakran kikérték és megfogadták. Fontosnak<br />

tartotta, hogy a szûkebb szakmai körökön<br />

túl a szélesebb közvéleményt is tájékoztassa<br />

a legújabb búzatermesztési eredményekrôl,<br />

ezért gyakran jelentetett meg írásokat a Fejér<br />

Megyei Hírlap hasábjain is. Gondosan ügyelt rá,<br />

hogy ezeket a tájékoztatásokat egyszerû nyelvezettel,<br />

közérthetôen fogalmazza meg. Természetesen<br />

a szakmai nyelvôrködést is szívügyének<br />

tekintette. Minket, fiatalabb kollégáit arra ösztönzött,<br />

hogy kerüljük a fölösleges (és nyakatekert)<br />

szakmai kifejezéseket. Az idegen nyelvezetû<br />

terminus technicusok helyett a magyar<br />

nyelvû megfelelôjük használatát javasolta. Megszívlelendô<br />

elvei voltak a kísérleti munka végzésével<br />

kapcsolatosan, fôként a kísérletek megbízhatóságát<br />

illetôen. Hosszú életpályáján ennek<br />

szellemében végezte munkáját. Talán említeni<br />

sem kell, hogy a magánéletében is a becsület és<br />

a tisztesség állt az elsô helyen.<br />

Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár felkérésére<br />

szakreferátorként tevékenykedett évekig.<br />

A TMB kérésére számos esetben opponensi<br />

és bíráló bizottsági feladatot látott el. Külföldi<br />

tanulmányiútjai közül legszívesebben<br />

a müncheni mezôgazdasági kutatóintézetre<br />

(Bayerische Landesanstalt für Bodenkultur und<br />

Pflanzenbau), annak kiváló fitopatológus kutatójára<br />

Alfred Obstra emlékezett vissza. Évekig<br />

kiváló szakmai kapcsolatot tartott fel a német<br />

kutatóval.<br />

Nyugdíjasként, a Fejér Megyei Növényvédelmi<br />

és Agrokémiai Állomáson tevékenykedett.<br />

Sokirányú hozzáértése, széles körû kísérleti<br />

tapasztalata és segítôkész emberi magatartása<br />

igen hasznos munkatárssá tette az intézetben,<br />

ahol tíz évig tevékenykedett. Többen (jómagam<br />

is) mindig számíthattunk a segítségére, bárminemû<br />

szakmai problémánk támadt. Nem riadt<br />

vissza a speciális feladatoktól sem, az akár a tôle<br />

távol álló szárazrizs-termesztés vagy a Velencei-tó<br />

környékén végzett szúnyoggyérítés környezeti<br />

hatásainak és a szúnyogirtás hatékonyságának<br />

elbírálása volt.<br />

Nyugdíjas éveiben szakmai érdeklôdésbôl és<br />

kedvtelésbôl a vadgesztenye-aknázómoly és a<br />

platán-csipkéspolosta életmódját és kártételét<br />

vizsgálta. Megfigyeléseirôl írt publikációit növényvédelmi<br />

szaklapokban tette közzé. Aktivitására<br />

jellemzô volt, hogy még az ezredfordulót<br />

követôen is jelentek meg írásai.<br />

Növényvédelmi tudományos munkásságára<br />

jellemzô, hogy kutatásait a magyar növényvédelem<br />

legintenzívebb, felszálló ágában végezte.<br />

Növényvédelmünk ebben az idôszakban zárkózott<br />

fel a nyugat- és észak-európai országok<br />

színvonalához az alkalmazott technológiák tekintetében.<br />

A hazai búzatermesztés növényvédelmi<br />

problémáinak megoldásához az ô kutatásai<br />

is hozzájárultak. Sajátosan lényegre törô, aprólékos<br />

vizsgálatai szervesen illeszkedtek a hazai<br />

növényvédelmi kutatások és technológiafejlesztések<br />

egészéhez. Amint többször is hangoztatta,<br />

eredményeinek értékét leginkább az jellemezte,<br />

hogy a munkája során „józan paraszti<br />

eszére hagyatkozott”, nem hagyta magát befolyásolni<br />

a divatos témáktól, gyors és látványos<br />

feladatmegoldástól. Eredményeit csak alapos<br />

önkontroll, és a hozzáértô kollégákkal végzett<br />

szakmai konzultáció után tette közzé.<br />

Szeôke Kálmán

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!