2009/9. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
2009/9. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
2009/9. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
492 NÖVÉNYVÉDELEM 45 (9), <strong>2009</strong><br />
ültetvényben, 2004-ben nagy számban károsított<br />
a rózsa-gyümölcslégy lárvája (Surányi és<br />
Haltric 2006). Az imágók április végétôl július<br />
végéig repülnek (Martinovich 1961 in: Papp<br />
1994). A zöld vagy alig színesedô aszmagba<br />
rakják a tojásaikat. A nyüvek a termés húsos részét<br />
fogyasztják. (Balás és Sáringer 1984)<br />
Anyag és módszer<br />
A kísérlet helyszíne<br />
A csapdákat öt Vas megyei cseresznye-, illetve<br />
meggyültetvényben helyeztem ki. A fogásokat<br />
2007 áprilisától szeptemberéig jegyeztem fel.<br />
Az oszkói meggyes és a velemi cseresznyés<br />
már több éve felhagyott gyümölcsös. Az idôs ültetvények,<br />
a növényvédô szeres beavatkozások és<br />
a bolygatások elmaradásával, ideális körülményeket<br />
teremtettek a természetes rajzások nyomon követésére.<br />
A bajti csemetekertben a csapdázás<br />
helyén tervszerû növényvédelmet nem végeztek.<br />
A peresznyei meggyesekben szûkös anyagi keretek<br />
között, de tervszerû növényvédelmet folytattak.<br />
A kísérletben felhasznált csapdatípusok<br />
Vizsgálataim során a Csalomon csapdacsalád<br />
PALz típusú csapdáját, A4-es méretû, sárga<br />
és zöld ragacsos fogólapokat, illetve egyénileg<br />
összeállított csapdát használtam. Az egyénileg<br />
összeállított csapda sárga ragacsos fogólapból és<br />
csalogató anyagból állt. A csalogató anyag, az<br />
úgynevezett táplálkozási attraktáns, ugyanúgy<br />
ammónium-acetátot tartalmazott, mint a PALz<br />
csapdákban.<br />
A csapdázás és az értékelés módszere<br />
Minden vizsgálati helyen (Bajti, Oszkó,<br />
Peresznye 1, Peresznye 2 és Velem), egy-egy<br />
csapdasort helyeztem ki. A csapdasorok egy sárga<br />
és egy zöld ragacsos lap, illetve egy sárga ragacsos<br />
lappal és egy zöld ragacsos lappal kombinált<br />
táplálkozási attraktánsos csapdából álltak.<br />
A fogólapokat a cseresznye-, illetve a meggyfák<br />
koronájának palástján 2,0–2,2 m-es magasságba<br />
függesztettem ki, a fák napsütötte, melegebb<br />
mikroklímájú oldalán úgy, hogy az összehajtott<br />
lap egyik fele kifelé a világos, napos oldal<br />
felé, a másik a korona közvetlen napsugárzástól<br />
védett belseje felé nézett. A csapdák egymástól<br />
való távolsága 60 és 80 m között változott.<br />
A csapdákat heti rendszerességgel ellenôriztem.<br />
A ragacsos lapokat április közepe és május<br />
közepe között kéthetente, május közepe és augusztus<br />
eleje között hetente, ettôl kezdve szeptember<br />
elejéig kéthetente cseréltem ki. A csalogató<br />
illatanyagokat a csapdákon négyheti rendszerességgel<br />
újítottam meg.<br />
A vizsgált gyümölcslégyfajok kísérleti helyszínekre<br />
vonatkoztatott diverzitását a Shannon-<br />
Weaver függvény segítségével fejeztem ki<br />
ahol p i az i-edik faj egyedszámának aránya,<br />
illetve S T<br />
az összfajszám.<br />
Eredmények<br />
Galagonya-gyümölcslégy (Anomoia permunda)<br />
Az öt csapdasorból, három nagyobb egyedszámban<br />
fogta a galagonya-gyümölcslégy egyedeit.<br />
A galagonya-gyümölcslégy rajzására vonatkozó<br />
részletes adatokat az 1. táblázat tartalmazza.<br />
A galagonya-gyömölcslégy Vas megye északi<br />
részén (Velem), középsô részén (Bajti) és délkeleti<br />
részén (Oszkó) felhagyott, illetve növényvédelemben<br />
alig részesített cseresznyésekben és<br />
meggyesekben, viszonylag nagy egyedszámban<br />
fordult elô. A csapdák legnagyobb számban<br />
Velemben, valamivel kisebb egyedszámban<br />
Bajtiban, legkisebb egyedszámban Oszkóban<br />
fogták példányait.<br />
E faj egyedeit kizárólag a táplálkozási<br />
attraktánssal kombinált színcsapdák vonzották.<br />
A színeket tekintve, a zöld kombinációs partnerrel<br />
a csapdák összességében valamivel több<br />
példányt fogtak, de fogási helyekre lebontva ez<br />
az eredmény már nem olyan egyértelmû, mint<br />
ahogy ez a 1. táblázatból is kiolvasható.<br />
Az európai cseresznyelégyhez (Rhagoletis<br />
cerasi) (Tuba, 2008.) hasonlóan a csapdák a gala-
Change language