2009/9. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

516 NÖVÉNYVÉDELEM 45 (9), 2009
helyi laboratóriumokat létesítettek, és elkezdték
a hernyók tömeges tenyésztését. Néhány év alatt
mintegy 30 000 db parazitoid bábot neveltek ki
és küldték el ôket Bostonba. A parazitoid
Diptera és Hymenoptera imágókat Amerikában
a hernyók által lerágott erdôkben bocsátották
szabadon.
A biológiai védekezés sikeres volt, a gyapjaslepkehernyók
kártételét jelentôs mértékben
sikerült visszafogni. A budapesti laboratóriumot
és annak vidéki részlegeit azután 1934-ben megszüntették.
A magyarországi laboratóriumokban
és a tenyésztôtelepeken az amerikai kutatók irányításával
fiatal magyar entomológusok: Mihályi
Ferenc, Újhelyi József és Siroki Zoltán vitték a
vezetô szerepet. Meg kell azonban jegyezni, hogy
az amerikai kutatók eredményeiket csak önmaguk,
magyar társszerzôk nélkül publikálták.
Európából mesterségesen Amerikába betelepített
faj a medvelepkék (Arctiidae) családjába
tartozó jakablepke (Tyria jacobeae). Ez a faj
monofág állat, Európában kizárólag jakabnapi
aggófüvön (Senecio jacobeae) tenyészik.
Magyarországon, elsôsorban meleg-sziklás
domboldalakon június–júliusban található meg
ez a jellegzetes, jól felismerhetô csíkos hernyó.
Egynemzedékes faj, bábként telel át, a következô
év májusában repülnek a lepkék. Az USA
egyes területein az aggófû elterjedt, kellemetlen
gyom. Ennek gyérítésére Franciaországból bevitték
a jakablepkét. A hatvanas években a kezdeti
kísérletek nagyon biztatónak látszottak, a
további eredményekrôl azonban nem tudunk.
Érdekes betelepített (Európából nézve inkább
áttelepített) lepkefaj volt a kaktuszmoly
(Cactoblastis cactorum). A kaktuszok (Cactaceae)
az Újvilág, Amerika növényei. A nagy termetû
oszlopkaktuszok (Cereus-félék) és
Opuntia-félék túlszaporodásának egyik gátja
Amerikában a kaktuszmoly, melynek hernyói a
kaktusz belsejének fás vagy fásodó részeit fúrják
végig, ennek eredményeként a növény elszárad,
kettétörik vagy elrothad.
Ausztráliába a tizenkilencedik században bevitték
a nagyon gyorsan szaporodó Opuntia kaktuszokat,
hogy velük hasznosítsák a száraz réteket,
amelyek legelôknek sem voltak alkalmasak.
Az Opuntia kaktuszok azonban Ausztráliában
néhány évtized alatt nemzeti csapássá váltak.
Ausztrália mezôgazdaságának és nemzeti jövedelmének
alapvetô forrása a juhtenyésztés és
a gyapjútermelés. A juhnyáj pedig, ha kaktuszok
közé keveredik, tönkremegy, az állatok jelentôs
része elpusztul. Ausztráliában a huszadik század
elején „Kaktuszbizottság” alakult, melynek
mentô ötlete volt a kaktuszmolyok importja és
bevetése. A kaktuszmoly bevetése 1925-ben történt,
amikor már Queensland és New South
Wales államokban nem csak kaktuszsivatagok
voltak, hanem a hazai erdôk aljnövényzetét is
Opuntia kaktuszok alkották. A hernyók tökéletes
munkát végeztek. Tizenkét év alatt 60 millió
(!) acre területen irtották ki a kaktuszokat, és
alakították vissza a területet legelôvé és szántófölddé.
A kaktuszmoly a huszadik század elsô felének
talán legeredményesebb, biológiai védekezésre
felhasznált hasznos rovarfaja volt.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Abafi Aigner L. (1894): A lepkészet története Magyarországon.
Magyar Királyi Természettudományi
Társulat, Budapest
Gatter, W. (1981): Insektenwanderungen. Kilda-Verlag,
Greven
Jenser Gábor (szerk.) (1974): Gyümölcsfák védelme.
Mezôgazd. Kiadó, Budapest
Jenser G., Mészáros Z. és Sáringer Gy. (szerk.): (1998):
A szántóföldi és kertészeti növények kártevôi. Mezôgazda
Kiadó, Budapest
Jermy T. és Balázs K. (szerk.) (1993): A növényvédelmi állattan
kézikönyve, 4. kötet. Akadémiai Kiadó,
Budapest
Mészáros Z. (2004): A növényvédelmi állattan ökológiai
alapjai (Növényvédelmi állattan I.). Kertészettudományi
Kar, Rovartani Tanszék, Budapest
Mészáros Z. és Vojnits A. (1972): Lepkék, pillék, pillangók.
Natura, Budapest
Sebestyén E. (1957): A selyemhernyó tenyésztése.
Mezôgazd. Kiadó, Budapest
Szabóky Cs. (2007): A lepkészet története Magyarországon.
Magánkiadás, Budapest
Tóth J. (1999): Erdészeti rovartan. Agroinform Kiadó,
Budapest