2009/9. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
2009/9. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
2009/9. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
NÖVÉNYVÉDELEM 45 (9), <strong>2009</strong> 507<br />
K ÖNYVRÉSZLET<br />
A ROVAROK TERJESZKEDÉSE<br />
ÉS VÁNDORLÁSA *<br />
Mészáros Zoltán<br />
SZIE Mezôgazdasági és Környezettudományi<br />
Kar, Növényvédelmi Intézet<br />
2103 Gödöllô, Páter K. u. 1.<br />
A rovarok mozgékonysága különféle fogalmakkal<br />
jellemezhetô. A vagilitás fogalma jelenti<br />
a helyváltoztatási képességet, amelynek különféle<br />
formái vannak. A rovarok túlnyomó része<br />
valamilyen mértékben mozgékony (vagilis),<br />
hiszen valahogyan a szárnyatlan rovaroknak is<br />
szükséges terjeszkedniük. A szárnyakkal bíró<br />
rovarok (fôként) imágó alakban (repülés), a<br />
szárnyatlan fajok (alakok) zömmel lárva alakban<br />
(gyalogosan) képesek terjeszkedni.<br />
A rovarok nagy része röpülni képes, szárnyak<br />
jellemzik ôket. Vannak azonban olyan rovarok<br />
is, amelyek eleve szárnyatlanok (pl. futóbogarak<br />
– Carabidae, egyenesszárnyúak –<br />
Orthoptera és sok más csoport egyes fajai), más<br />
rovaroknak szárnyas és szárnyatlan nemzedékei<br />
követik egymást (pl. levéltetvek – Aphididae),<br />
ismét más rovaroknak csak a hímjei szárnyasok,<br />
a nôstényeknek repülésre alkalmatlan csökevényes<br />
szárnyaik vannak (pl. téli araszolólepkék<br />
– Geometridae egyes fajai) ismét más fajok<br />
nôstényeinek egyáltalán nincsenek szárnyaik<br />
(kisszövôk – Orgyia fajok).<br />
Különösen érdekesek azok a lepkefajok,<br />
amelyek hímjeinek és nôstényeinek egyaránt jól<br />
fejlett szárnyuk van, egyaránt jó repülôknek<br />
tûnnek, mégis csak a hímek a kiváló repülôk.<br />
Legismertebb közülük a gyapjaslepke (Lymantria<br />
dispar), melynek a hímjei napokon, esetleg<br />
heteken át éjjel-nappal folyamatosan repülnek<br />
Dr. Sáringer Gyula emlékére<br />
(nem táplálkoznak, a család fajainak jellemzôen<br />
nincsenek táplálkozásra alkalmas szájszerveik),<br />
felkeresik a nem repülô, erôs feromonillatot<br />
árasztó nôstényeket, amelyek megtermékenyítés<br />
után lerakják a petecsomóikat. (Érdekességként<br />
megemlítendô, hogy a Kelet-Ázsiában élô<br />
Lymantria dispar alfaj nôstényei is repülnek).<br />
A rovarok terjeszkedését és vándorlását a<br />
következô fogalmakkal jellemezzük.<br />
1. Diszperzió – terjeszkedés<br />
2. Migráció – vándorlás<br />
3. Behurcolás<br />
4. Betelepítés<br />
Diszperzió – terjeszkedés<br />
Bizonyos keretek között minden rovar terjeszkedik.<br />
A diszperzió az eloszlást, a megoszlást<br />
jelenti. Minden populációnak (népességnek)<br />
van egy belsô nyomása: amikor az egyedszám<br />
elért egy bizonyos szintet, az egyedek zavarják<br />
egymást, ezért elkezdenek szétszóródni. A szétszóródást<br />
sok belsô (populációs) és külsô (környezeti)<br />
tényezô befolyásolja. Legfôbb belsô tényezô<br />
a populáció egyedsûrûsége, de hasonlóan<br />
fontos a környezeti tényezôk közül a tápnövény<br />
mennyisége és minôségének esetleges megváltozása.<br />
A diszperziónak azonban nincsen határozott<br />
célja, iránya.<br />
A rovarok egy része a térben egyenletes eloszlású<br />
– legalábbis mi a saját eszközeinkkel,<br />
ill. saját megfigyelésünkkel így látjuk ôket. Akkor<br />
válhatnak kártevôvé, amikor megnô a populáció<br />
egyedûrûsége. Született is erre egy fogalom:<br />
a populáció eléri a „veszélyességi küszöböt”.<br />
Ezt különféle egységekben lehet megadni,<br />
így például lárva/négyzetméter (számos kártevô<br />
bogár- és lepkefaj), imágó/nap vagy imágó/éjszaka<br />
valamely csapdában (kártevô lepke- vagy<br />
*Sáringer Gyula felkérésére készült tervezett tankönyv fejezete, amelyet rendhagyó módon közlünk, hiszen valószínû,<br />
egy soha meg nem jelenô könyv részletérôl van szó.
Change language